Állókép
www.median.hu 
2017. május 28. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 

Egyetemes visszaesés

A Fidesz-KDNP  támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elmúlt negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól (ábra). 


A helyzet változatlan

Begyűjtőpárt

Jobb félni?



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. április 19.

Állókép

Második hónapja szárnyal a Fidesz: a kormányoldalnak április elejére szinte semmit sem sikerült lefaragnia az egy hónappal korábban kialakult tetemes hátrányából. Ez a HVG megbízásából készült e havi Medián-elemzés legfontosabb megállapítása.

A nagyobbik ellenzéki párt előnye különösen nagy a választani tudó biztos szavazók körében, és itt március óta kevésbé is szűkült az olló, mint ha a teljes szavazókorú népességre vetítjük a változást (1.-2. ábra). Ennek az az oka, hogy az MSZP szimpatizánsai nemcsak kevesebben lettek az elmúlt hónapokban, de az elkötelezettségük is újra elmarad a Fidesz-támogatóké mögött. A több mint hárommilliósra duzzadt Fidesz-tábor 68 százalékával szemben a mintegy 1,8 milliós MSZP-bázisnak csak 62 százaléka állítja, hogy egy „most vasárnapi választáson” biztosan elmenne szavazni. Ennél is kevésbé tűnnek mobilizálhatónak az SZDSZ és az MDF támogatói: az előbbiek 51 százaléka, az utóbbiak százaléka lenne hajlandó a közeljövőben az urnákhoz járulni, bár az választani tudó szavazópolgár körében mindkét párt a bejutási küszöb környékén stabilizálta a helyzetét. A teljes népességben a részvételi arány hónapról hónapra alig változik, most áprilisban 52 százalék (4. ábra). Ennek a számnak persze nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, hiszen előrehozott választásoknak nincs túl nagy valószínűsége. Amikor viszont a Medián kérdezőbiztosai egy valamivel reálisabb eshetőségről, a Fidesz által kezdeményezett népszavazásról érdeklődtek, még kevesebb, számszerűen 42 százaléknyi szavazópolgár jelezte biztosra a részvételét (ez a fokozódó kampány ellenére nemhogy nem több, de egy hajszállal még kevesebb is, mint amit a népszavazás meghirdetését követően, tavaly novemberben mért a Medián).
 
Nehéz lenne egyértelműen megmondani, hogy az elmúlt két hónap alatt miért is következett be a Fidesz előretörése és az MSZP visszaesése. Az biztosnak tűnik, hogy a változást nem a gazdasági közhangulat további romlása idézte elő, bár kétségtelen, hogy az emberek az anyagiakat illetően továbbra is igencsak borúlátóak: a háztartásuk anyagi helyzetének romlására a megkérdezettek 60 százaléka, az ország gazdasági állapotának a romlására 57 százalékuk számított április első napjaiban is. A gazdasági közhangulat mutatói azonban tavaly nyáron, a megszorítások bejelentését követően voltak mélyponton, azóta valamelyest stabilizálódott a helyzet, sőt az utóbbi két hónapban egy kicsit még javult is a lakosság gazdasági helyzetértékelése (5. ábra).
Az MSZP újabb szavazatvesztése inkább az egészségügyi reform „felpörgésével” függhet össze. Ennek a magyarázatnak első látásra ellentmond, hogy a HVG megbízásából készített február végi Medián-felmérés (lásd: Lenyelik?) szerint az életbe lépett vagy még csak tervezett intézkedések elfogadottsága növekedett 2006 vége óta. Ez azonban valószínűleg leginkább azzal magyarázható, hogy februárra az egészségügyi reform vált a fő politikai témává és a reformot általában támogató – főleg persze kormánypárti – szavazók egy része „felsorakozott” a konkrét intézkedések mögé. A Medián napirendkutatásából világosan látszik, hogy az egészségügy témája milyen erővel határozhatja meg a közvélemény alakulását. Március elején – amikor az MSZP támogatottsága mélypontra került - a médiában legtöbben tárgyalt 15 közéleti ügy közül a megkérdezettek 48 százaléka az egészségügyi reformot tartotta a legfontosabbnak – a 2006-os parlamenti választás óta még egyszer sem fordult elő, hogy egy adott hónapban a közvélemény figyelme ennyire egy témára összpontosuljon. Ez a figyelem azóta némileg mérséklődött, de az emberek számára továbbra is egyértelműen az egészségügyi reform a legfontosabb közéleti téma. És hogy aligha pozitív előjellel, az abból látszik, hogy az esetleges népszavazáson épp az egészségügyi témáknak van a legnagyobb mozgósító hatása: a vizitdíj, a kórházi napidíj és a kórház-privatizáció ellen a lakosság mintegy héttizede, viszont a tandíj ellen hattizede, a gyógyszerek patikán kívüli árusítása ellen pedig csak kevesebb mint a fele szavazna.
 
Az MSZP visszaesése önmagában nem ad magyarázatot a Fidesz szárnyalására, hiszen 2006 végén éppen a nagyobbik ellenzéki párt támogatottsága esett vissza (7. ábra). Akkor úgy tűnt, hogy politikai indulatok elszabadulásáért a szavazók (főként a mérsékeltebb jobboldaliak) azt a pártot „büntették”, amelyik a legradikálisabban lépett fel a kiélezett helyzetben (lásd: Borúra ború). Elképzelhető, hogy a Fidesz most azért tudta megszólítani a kormánnyal elégedetlen szavazók újabb csoportjait, mert mára kifulladtak azok a Fideszhez is köthető politikai indulatok, amelyek korábban félelmet kelthettek a „bizonytalan” szavazók egy részében. A március 15-ei események és azok utózöngéi az október 23-aiaknál jóval kisebb vihart kavartak a közvéleményben, a rendőrség fellépését például a kormánypárti és az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége is megfelelőnek ítélte (lásd: Kordon után - de nem korlátlanul). Egyébként a közvélemény Fidesz-képének megváltozására utal, hogy hosszú évek után nem Orbán Viktor, hanem a kevésbé konfrontatívnak tartott Pokorni Zoltán alelnök a párt legnépszerűbb politikusa, igaz, előretörése a kormánypárti és MDF-es szavazóknak köszönhető.
 
Általánosságban elmondható, hogy tavaszra a kormánypárti politikusok népszerűsége visszaesett, az ellenzékieké növekedett (a most regisztrált változások többsége valójában már március elejére bekövetkezett). Pokorni Zoltán mellett a párt parlamenti frakcióvezetőjének, Navracsics Tibornak az ismertsége és elismertsége is számottevően nagyobb lett, ami ugyancsak a párbeszédképesebb vonal növekvő vonzerejét jelzi.
Ha nem is örökre, de valószínűleg hosszabb időre búcsúzik a legismertebb vezető politikusok népszerűségét áttekintő listától Kuncze Gábor, aki az áprilisi felmérés időpontjában az SZDSZ elnöki tisztségétől, majd a frakcióvezetői poszttól is megvált. Az „egyszerű” képviselőként tovább dolgozó Kuncze közkedveltségét fémjelzi, hogy csökkenő pontszáma ellenére most is ő a legnépszerűbb pártpolitikus a kormányoldalon. Az utódlásáért ringbe szállt két SZDSZ-politikus egyelőre nem vált ki ekkora rokonszenvet, de a győztes Kóka János még kevésbé, mint a vesztes Fodor Gábor, aki azért népszerűbb, mert az ellenzéki szavazók sokkal inkább elfogadják.
 
A felméréseket a Medián-Omnibusz keretében 2007. március 29-e és április 2-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása- százalék
IsmertségNépszerűség
január
április
január
április
Dávid Ibolya99995355
Sólyom László96975555
Pokorni Zoltán93954350
Szili Katalin95975449
Orbán Viktor991004448
Kuncze Gábor98994342
Navracsics Tibor71823742
Göncz Kinga82844241
Fodor Gábor-9139
Lamperth Mónika95933733
Demszky Gábor98993532
Herényi Károly76773232
Lendvai Ildikó95943731
Kóka János91953531
Gyurcsány Ferenc1001003329
Szekeres Imre76782829
Hiller István84853128
Kövér László88872928
Veres János74783027
Molnár Lajos638217
17
* a 20 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában
 




Ábrák