Konjunktúraindex: negatív rekord
www.median.hu 
2017. október 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. április 07.

Konjunktúraindex: negatív rekord

Március elején drámai mértékű borúlátás, negatív rekordok sora jellemezte a lakosság közhangulatát (lásd: Van még lejjebb?), és borús hangulat mögött a gazdaság helyzetének és kilátásainak minden korábbinál negatívabb megítélése áll.

 
 
A tavaly novemberi mélypont után januárra számottevő javulás következett be, bár ez csak arra volt elegendő, hogy a közhangulatot jelző mérőszámok némiképp megközelítsék a válság tudatosulása előtt, október elején mért értékeket. Azóta viszont a mutatókat átlagoló konjunktúraindex jelentős mértékben (23 pontot) esett, és ezzel az mutató, és persze az azt alkotó egyes mérőszámok az eddigi legmélyebb értékükre süllyedtek. A legnagyobb mértékben az ország kilátásainak megítélése romlott, a legrosszabb értékelést viszont továbbra is az elmúlt évi teljesítmény kapta. Márciusban már alig volt olyan válaszadó, aki az elmúlt 12 hónapban az ország gazdasági helyzetében bármiféle javulást látott volna – a megkérdezettek 95 százaléka szerint romlott a helyzet, ebből 69 százalék szerint jelentős mértékben. A megkérdezettek ugyanakkor a saját pénztárcájukon is érzékelik a válság hatásait: a válaszadók 87 százaléka úgy érezte, az elmúlt 12 hónapban romlott a háztartása jövedelmi helyzete (sőt, 47 százalék nagymértékű rosszabbodást érzékelt), és hasonlóan magas azoknak az aránya is, akik a következő évben (további) romlást valószínűsítenek (1. ábra).
 
A gazdasági válság azt is eredményezte, hogy az egyes társadalmi csoportok helyzetértékelése között a korábbiaknál kisebb a különbség. Bár a Fidesz és az MSZP szavazótáborának átlagos véleménye továbbra is jelentősen, 28 ponttal különbözik, ez mégis csekélynek tűnik ahhoz képest, hogy a válság előtt sokáig 40 pont körüli, néha 50 pontos átlagos különbség is volt közöttük. De a foglalkozás és a jövedelmi csoportok szerint sem mérhetőek már akkora különbségek, mint a korábbi években, ami azt jelzi, hogy mostanra az egykor kevésbé borúlátó csoportok bizalma is megingott, miközben a korábban is kifejezetten pesszimista csoportok véleménye már alig romolhat tovább (2-3. ábra).
 
Az infláció és munkanélküliség megítéléséről is elmondható, hogy a januárra bekövetkezett javulás csak átmeneti kilengésnek bizonyult, és a foglalkoztatottságra vonatkozó becslések (ezen belül is a jövőbeli várakozások) ezt követően különösen érzékenyen reagáltak az aktuális hírekre. A munkanélküliség alakulása egyébként is fontos tényezője lehet az elkövetkező időkben a gazdasági helyzet megítélésének, ezért is kell kiemelni, hogy a lakosság az álláskeresők számának megugrását valószínűsíti (az elmúlt és következő évi munkanélküliségi rátára vonatkozó becslések között februárban és márciusban is 7 százalékpont volt az átlagos különbség). A 60 évesnél fiatalabbak átlagosan a munkanélküliség 8 százalékos növekedésével számolnak, és hasonlóan borúlátóak a vidéki városokban élők, az átlagosnál rosszabb jövedelmi helyzetűek, valamint a vállalkozók és a szakmunkások is (4. ábra).
 
Eközben a hitelfelvételi kedv márciusban már alig haladta meg a 3 százalékot, és ezzel az eddig mért legalacsonyabb szintre süllyedt. A csökkenés október óta különösen a 18-39 év közöttiek, a budapestiek és a legfelső jövedelmi negyedbe tartozók között volt nagymértékű, bár még így is ezek a csoportok tervezik a legnagyobb arányban, hogy valamelyik bankhoz forduljanak. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a háztartások inkább a takarékoskodásra helyeznék a hangsúlyt: csak minden tizedik válaszadó tudott a jövedelméből félretenni valamennyit, és ez szintén az eddig mért legalacsonyabb arány. (Közülük is háromból ketten legfeljebb a jövedelmük 10 százalékát tudták megtakarítani, bár az átlag ennél valamivel magasabb, 13 százalék.) - 5. ábra. Ugyancsak csökkenő tendenciát követ a vásárlási kedv is: az év első három hónapjában már csak a megkérdezettek 16 százaléka tervezte, hogy egy éven belül valamilyen tartós fogyasztási cikket vásárol, holott a válság előtt az arányuk jellemzően 18-20 százalék között, 2007-ben pedig még 20-22 százalék között alakult (6. ábra).
 
Kapcsolódó cikkek:
 




Ábrák