Kevesebb szolidaritás, több igény az erős, osztogató államra
www.median.hu 
2017. augusztus 17. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. január 22.

Kevesebb szolidaritás, több igény az erős, osztogató államra

Medián-gyorsfelmérés a nyugdíjakról

Nem népszerű a magyar közvéleményben az a nyugdíjmodell, ahol mindenki a befizetései alapján kapna nyugdíjat, ehelyett a többség maradna a mostani rendszernél – többek között ez derült ki a január közepén végzett 1000 fős telefonos felmérésünkből.

A gazdasági válság miatti aggodalom és az ellenséges hangulatú magyar közélet is szerepet játszhat abban, hogy a nyugdíjasok esetében gyengülni látszik a társadalmi szolidaritás. Legalábbis erre utal a Medián felmérése, amelyben a válaszadóknak két véglet között kellett választani: az államnak kötelessége mindenkinek nyugdíjat biztosítani vagy pedig aki nem fizetett járulékot, az nyugdíjat se kapjon. A felnőtt népesség jelentős része (42 százaléka) ebben az élére állított helyzetben az „aki nem dolgozik, ne is egyék” álláspontot támogatta, ami a magyar viszonyok esetében kevés szociális érzékenységről tanúskodik. Az ország egyes vidékein egész települések élnek segélyből, mert a közelben semmiféle munkalehetőség nincs, de a rendszerváltás óta sok példa akadt arra is, hogy a munkáltató a dolgozót annak tudta nélkül nem jelentette be és nem fizetett járulékokat utána vagy arra kényszerítette a munkavállalókat, hogy minimálbéren bejelentve dolgozzanak és fizetésük fennmaradó részét a szürke- vagy a feketegazdaságban fizette ki. Ebben a kérdésben egyébként érdekes módon nem okozott véleménykülönbséget sem az életkor, sem a gazdasági aktivitás. A képzettebbek viszont nagyobb arányban vallották, hogy csak az kapjon időskori ellátást, aki élete során járulékot is fizetett (1. ábra).
 
Ezek a vizsgálati eredmények utalnak az ország közelmúltban megromlott gazdasági és politikai közérzetére is. Nemzetközi felmérések már korábban is arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyarok komolyan aggódnak az időskorukra gondolva, ám a Medián két évvel ezelőtti, a Népszabadság számára készült kutatása azt is megmutatta, hogy az emberek aggodalmát valamelyest enyhíti, hogy hisznek és számítanak a generációk közti segítségnyújtásra. Azaz szülők és gyerekek igyekeznek segíteni egymást anyagilag, a háztartás vezetésében vagy egyszerűen érzelmi-társas szempontból. Ezért is elgondolkodtató a mostani, erősen individualistának mondható eredmény, amely szerint tíz emberből négyen – legalábbis elmondásuk szerint – nem éreznek szolidaritást a saját vagy önhibájukon kívül nyomorgó, elesett idősek iránt.
 
Az államszocializmusnak a fejekben való továbbélését, a piaci viszonyokkal való sajátos keveredését mutatja viszont, hogy az emberek a nyugdíjrendszerben többnyire az erős és gondoskodó, akár erején felül is költekező államra vágynak. Azzal ugyan tisztában vannak a válaszadók, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerre jelentős nyomást gyakorol a foglalkoztatottak Európában különösen alacsonynak számító aránya (a százfokú skálán 89 pontot ért el a probléma súlyossága), az idősek magas aránya (80 pont) és az alacsony gyerekszám (78 pont), illetve hogy a lakosság egészségi állapota miatt sem emelkedhet túl magasra a nyugdíjkorhatár (74 pont) (2. ábra). Ha például megvalósítanák a Fidesz egyik vezető politikusa által is felvetett – majd később megcáfolt – ötletet az úgynevezett svéd nyugdíjrendszert bevezetésére, az ENSZ adatai szerint az „átlagos magyar férfiak” nem mehetnének nyugdíjba, mert közülük senki sem érné meg a 70 éves korhatárt (az „átlagos nők” is éppen csak élvezhetnék a nyugdíjas éveket). Visszatérve az előző gondolathoz, amikor arról van szó, hogyan működjön a nyugdíjrendszer, az emberek többsége nem ért egyet azzal, hogy mindenki csak annyi nyugdíjat kapjon, amennyi járulékot befizetett, illetve hogy a nyugdíjkassza önfenntartó legyen. Tíz megkérdezettből hatan ugyanis azt mondták, egy nyugdíjrendszernek mindenki számára garantálnia kell a megélhetéshez szükséges minimális nyugdíjat függetlenül attól, hogy mennyi járulékot fizetett be élete során. És szinte ugyanennyien vélekednek úgy, hogy ha kevés a befizetett járulék, az államnak az adókból kell kipótolni a nyugdíjasok járandóságait. A Fidesz szavazói között általában magasabb azok aránya, akik a járandóság alapján, az adókból át nem csoportosítva fizetnék a nyugdíjakat. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a nagyobbik ellenzéki párt hívei körében a többieknél jóval kevesebben vannak a képzetlenek, akik általában kevesebb időskori ellátásra számíthatnak. De még a fideszesek több mint fele is a mostani rendszer mellett van, azaz a nyugdíj ne függjön a befizetésektől és az adók egy részét is a nyugdíjakra költse az állam (3. és 4. ábra).
 
A felmérésből nem derül ki ugyan, hogy az emberek mennyire tájékozottak az idén életbe lépett új nyugdíjszámítási szabályokról, a svéd modell mindenesetre megosztónak bizonyult: tíz emberből öt elutasítja, négy pedig támogatja. A fideszesek körében fordítottak ezek az arányok, ami arra utal, hogy a legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak véleménye is erősen polarizált a kérdésben (5. ábra). A svéd modelltől egyébként kevésbé veszi el az emberek kedvét az, hogy aki kevés járulékot fizetett, annak alacsony lesz a nyugdíja (ennek szóba hozatala után 40-ről 23 százalékra csökkent a támogatók aránya); a legelrettentőbb hatása a nyugdíjkorhatár 70 évre emelésének lenne (40-ről 8 százalékra csökkent a támogatók aránya) (6. ábra). Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ebben a kérdésben a svéd modellnek csak a hátrányai szerepeltek, az előnyei nem.
 
Arról egyébként, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén bevezetné a svéd modellt, a válaszadóknak valamivel kevesebb mint a fele, és a fideszeseknek is „csak” a fele hallott (7. ábra). A legtöbben (57 százalék) egyébként a mostani, adókból is támogatott nyugdíjrendszert választanák, míg azt, ahol mindenki a maga által befizetett járuléknak megfelelő nyugdíjat kapja, már jóval kevesebben (36 százalék). A Fidesz-tábor valamelyes elbizonytalanodására utal, hogy a párt szavazói pont fele-fele arányban támogatják a kétféle rendszert (8. ábra).
 
A felmérést 2010. január 12-én készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000, véletlenszerűen kiválasztott állampolgár telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú népesség településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően +/-2–6 százalék.




Ábrák