Borúra ború
www.median.hu 
2017. augusztus 17. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. május 08.

Borúra ború

A lakosság gazdasági közhangulata áprilisban

Bár tavaly november és idén február között határozottan javult a lakosság gazdasági közhangulata, a konjunktúra-index értéke március elején visszaesett a januári szintre, és áprilisra valamelyest még tovább romlott.
 

Az év elején mind az ország helyzete, mind a háztartások kilátásai tekintetében érezhetően mérséklődött a lakosság pesszimizmusa, ám a népszavazási kampány utolsó heteiben ismét megnőtt a borúlátók tábora. A gazdasági közhangulatot átlagoló konjunktúra-index értéke így március elejére visszaesett a januári szintre, és áprilisra valamelyest tovább romlott. Kismértékben árnyalja a képet, hogy a lakosság hangulata még így is valamivel jobbnak mondható, mint a 2007-es év legalacsonyabb szintjét produkáló utolsó két hónapjában (lásd: Hullámzó rosszkedv). Egyelőre úgy tűnik nehéz lesz kijutni a gazdasági közhangulat több mint másfél éve tartó stagnálásából – annak ellenére sem, hogy 2007 márciusa óta a jövőre vonatkozó kilátások, ha kicsivel is, de jobbak a múlt értékelésénél. Az index értéke a megszorítások bejelentését követő mélypont, 2006 júliusa óta egy viszonylag szűk sávon belül mozog – ugyanakkor az elmúlt fél év mozgásait jól mutatja, hogy ezen a tartományon belül tavaly novemberben a legalacsonyabb, három hónappal később pedig már a legmagasabb értéket vette fel. Az év első hónapjaiban az ország helyzetének és kilátásainak értékelése változott a legnagyobb mértékben, így a februárig tartó emelkedés és az azt követő visszaesés is nagyobbrészt az ezekben történt változásoknak tulajdonítható. (1. ábra)
 
A konjunktúra-index átlagos alakulása 2006 májusa óta viszonylag pontosan követi a Fidesz szavazótáborának hangulatváltozásait. A február folyamán bekövetkezett visszaesés is főleg ezen tábor, illetve a pártpreferenciával nem rendelkezők véleményének romlásából adódott. Az MSZP szavazóinak helyzetértékelése ugyanakkor a népszavazási kampány során folyamatosan javult, majd áprilisra valamelyest romlott. Ezzel együtt a kormánypártok szavazói továbbra is lényegesen optimistábbak az átlagnál, és a Fidesz tábora bízik a legkevésbé a gazdaság teljesítményében. (2. ábra) Ugyanakkor elgondolkodtató momentum, hogy a népszavazási kampány idején, februárban szinte az összes foglalkozási csoportnak (még az általában legkevésbé borúlátó vállalkozói rétegnek is) érezhetően romlott a hangulata. A gazdasági helyzet értékelését ugyanakkor továbbra is egyértelműen befolyásolja a háztartás jövedelmi helyzete: a rosszabb körülmények között élők kevésbé bíznak a gazdaság teljesítményében, mint a magasabb jövedelműek. (3. ábra)
 
Az elmúlt évi inflációra vonatkozó becslések több mint fél éve átlagosan 18-20 százalék között, míg a jövőre vonatkozóak 19-21 százalék között alakulnak. Eközben a munkanélküliségre vonatkozó becslések november és március között érzékelhetően mérséklődtek, majd áprilisra ismét romlottak. Január és március között az elmúlt évre vonatkozó becslések 20-21, a jövőre vonatkozóak 22-23 százalék között maradtak, ám áprilisra a becslések átlaga ismét 23, illetve 25 százalékra emelkedett. Mindent egybevetve az utóbbi hónapokban a lakosság leginkább az infláció stagnálásával vagy kismértékű romlásával, illetve a munkanélküliség enyhe emelkedésével számolt. (4. ábra)
 
Minden bizonnyal a karácsonyi vásárlás okolható azért, hogy decemberről januárra rendszerint csökken azon háztartások aránya, ahol a kérdezést megelőző hónapban félre tudtak tenni a jövedelmükből valamennyit. Ez a visszaesés az idei év elején sem maradt el, ám a megtakarítók aránya egészen márciusig tovább csökkent. Április elejére azonban ismét a háztartások 20 százalékában tudtak megspórolni valamennyit (jellemzően a jövedelmük 10-20, átlagosan 14-16 százalékát). Az év első hónapjaiban összességében a válaszadók mintegy 8 százaléka számolt be arról, hogy hitel felvételét tervezi, közülük minden második tudott emellett a saját jövedelméből is félretenni. (5. ábra) A lakosság vásárlási kedve ugyanakkor a korábbi évek átlagánál alacsonyabb maradt, bár 2007 utolsó hónapjaihoz képest kismértékben javult. Az év első hónapjaiban csaknem minden ötödik háztartásban tervezték, hogy egy éven belül valamilyen tartós fogyasztási cikket vesznek. (6. ábra)
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2008. április 4-e és 7-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
Kapcsolódó cikkek:




Ábrák