Vevők és készülékek
www.median.hu 
2017. szeptember 19. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. december 04.

Vevők és készülékek

Karácsony: mégis vásár

A gazdasági válságjelek ellenére a szórakoztatóelektronikai termékek piacának karácsonyi fellendülése nincs teljesen veszélyben – olvasható ki a novemberi HVG-Medián-felmérésből.

 
A szórakoztató elektronikai cikkek közül a mozgóképhez kapcsolódók a legkedveltebbek: színes tévé szinte minden magyarországi háztartásban működik, tízből hatnak dvd-lejátszója, minden másodiknak pedig videomagnója (is) van. Ami a zenét illeti, hasonlóan elterjedt a cd-lejátszó: ez a népesség felének az ott-honában található meg.
 
A kilencvenes évek közepén és második felében a színes tévék aránya még csak 80 százalék körüli volt, majd a 2000-es évek elején közelítette meg a 100-at, és azóta ez a telítettség – bár a háztartásokban több színes tévé is lehet –lényegében nem fokozódott. A cd-lejátszók aránya kitartóan növekedett az el-múlt tíz évben. A videomagnók elterjedtsége a kilencvenes évek második felétől a 2000-es évek elejéig lassan, de biztosan emelkedett, majd csökkenésbe fordult, ami különösen az elmúlt három évben vált látványossá. Nyilván azzal öszefüggésben, hogy közben igen látványosan terjednek a dvd-lejátszók: 2004 és 2006 között a duplájára, mostanra a négy évvel ezelőttinek a háromszorosára nőtt a tulajdonosok aránya. Mindezektől eltérő tendencia figyelhető meg a szintén a mozgó képekhez kapcsolódó videokamera esetében, ahol az elmúlt tíz évben lassú emelkedés volt tapasztalható, de ez két évvel ezelőtt megállt, azóta pedig stagnál a kamerások aránya a népességen belül.
 
E változások hátterében részben az áll, hogy a technika fejlődésével az új készüléket vásárlók igyekeznek a fejlettebbet választani a boltban, a videomagnó helyett például a dvd-lejátszót. Erre utal az is, hogy a videósok 52 százalékának kilenc éves vagy még régebbi lejátszója van. Vannak készülékek, amelyek napjainkban már nem tekinthetőek igazán elterjedtnek. Hordozható (táska- vagy zseb)rádiója például csak minden ötödik embernek van, közülük is minden másodiknak kilenc éves vagy idősebb a készüléke. A ritkább elektronikai cikkek közé tartozik az egyelőre kevéssé elterjedt síkképernyős (többnyire LCD vagy plazma) tévé, a dvd-felvevő (6-6 százalék), valamint a tévé vagy a dvd-lejátszó képét kivetítő, de a házimozinál egyszerűbb projektor (1 százalék).
 
A válaszadók elmondása szerint az elektronikai cikkek elterjedtsége nem is igen fog változni a következő évben. Akiknek még nincs ilyenjük, vagy akiknek valamilyen készüléke egy évesnél idősebb, tehát előbb-utóbb cserére szorulhat, azok közül mindegyik készülék esetében 5 százalék alatt maradt azoknak az aránya, akik a 14 terméket tartalmazó listából egy éven belül vásárolni szándékoznak valamit (1. ábra). Ez nem feltétlenül a pénzügyi válság hatása, a vásárlási tervek korábbi felméréseink szerint is alig voltak erősebbek, legfeljebb 5-6 százalékot értek el. Más kérdés, hogy egyes cikkek aránya a valóságban végül ennél nagyobb mértékben gyarapodott.
 
Az elektronikai cikkek elterjedtségére hosszabb távon azonban komoly hatása lehet az Amerikából kiinduló pénzügyi válságnak. A népesség fele azt állította, hogy emiatt fog kevesebb elektronikai készüléket, valamint háztartási gépet venni, illetve későbbre halasztja a vásárlást. Ugyanígy minden második ember igyekszik visszafogni az utazásokat és a kisebb-nagyobb lakásfelújításokat. A legkevésbé a tisztítószerek és háztartási cikkek esetében készülnek otthoni meg-szorításokra az emberek, bár az is igaz, hogy ezek költsége sokszor eltörpül a háztartások más kiadásai mellett (2. ábra).
 
Érdekes, hogy a 17 terméket és szolgáltatást tartalmazó lista legtöbb pontjánál a válaszadók anyagi helyzete nem befolyásolja a vásárlások elhalasztását vagy visszafogását. Ahol mégis adódott eltérés, ott sem feltétlenül a szegényebbekre jellemző, hogy kevésbé fognak költekezni a válság miatt. Igaz, az alkohol, a dohányáru és a ruha esetében a legalsó háztartási jövedelmi csoportba tartozók mondták nagyobb arányban, hogy kevesebbet vásárolnak vagy későbbre halasztják a dolgot. A szórakoztató elektronikai cikkek és az utazások esetében azonban a felső jövedelmi csoport készül nagyobb arányban önkorlátozásra. Új szórakoztató elektronikai cikkek beszerzéséről éppen azok készülnek nagyobb arányban lemondani, akik általában jobban érdeklődnek irántuk: a férfiak, a fiatalok, az érettségiig eljutók és a legkedvezőbb jövedelmi helyzetűek. Igaz, köztük magasabb is azoknak az aránya, akik már be is vásároltak belőlük. A mostani pénzügyi nehézségek keltette óvatosságként értelmezhető ugyanakkor, hogy szintén többen készülnek lemondani az elektronikai cikkek vásárlásáról azok közül, akik deviza alapú hitelt törlesztenek.
 
A pénzügyi válság közepette is sokakat csábítanak azonban a karácsonyi akciók – főleg, ha nem szeretteik, hanem saját maguk megajándékozásáról van szó. Azok közül, akik a szórakoztató elektronikai cikkek vásárlásában a válság miatt önmérsékletre törekednek, 10 százalékuk mégis tervezi, hogy valakinek ilyesmit fog ajándékozni karácsonyra, 14 százaléknyian pedig magukat fogják meglepni szórakoztató elektronikával az ünnepi akciók alkalmából. Ha lesznek karácsonyi árkedvezmények és hitelakciók, azok csáberejének nehéz ellenállni még pénzügyi nehézségek idején is. Legalábbis erre utal, hogy akiket a többieknél jobban érint a válság, azok tervezik mégis a legnagyobb arányban, hogy tévét, házimozit vagy zenelejátszót vesznek ismerőseiknek vagy saját maguknak. Összességében pedig a népesség 13 százaléka készül meglepni magát, 9 százaléka pedig szeretteit karácsonykor szórakoztató elektronikai készülékkel.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2008. november 7-e és 11-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 




Ábrák