Szorongásos tünetek
www.median.hu 
2017. november 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. február 15.

Szorongásos tünetek

Nem ismerik, de ellenzik. Röviden így lehetne összefoglalni a közvélemény reakcióját a kormány egészségbiztosítási terveivel kapcsolatban – többek között ez derül ki a HVG megbízásából készített felmérésünkből.

 
Bár szinte mindenki (94 százalék) hallott arról, hogy a kormány az egészségbiztosítás átalakítását tervezi, bő egy héttel az államfői vétó miatt megismételt parlamenti szavazás előtt inkább a félelmek, semmint a pontos ismeretek motiválták az ezzel kapcsolatos véleményeket. A többség fejből csak azt tudta felidézni, hogy a kormány valamilyen több pénztáras vagy több-biztosítós rendszer bevezetését tervezi, egyéb részletek csak nagyon keveseknek jutottak az eszébe. Bár a többség (62 százalék) úgy tudja, hogy az új rendszerben mindenki biztosított marad, akinek eddig volt társadalombiztosítása, ám nem elhanyagolható azoknak az aránya sem (27 százalék), akik szerint csak azoknak lesz biztosításuk, akik meg tudják azt fizetni. A magánbefektetők jövőbeli szerepéről pedig nagyjából ugyanannyian tudják úgy, hogy a magánbefektetők - a törvény betűjének megfelelően - csak bizonyos feltételekkel és csak kisebbségi tulajdonosként vállalhatnak szerepet, mint ahányan úgy vélik, hogy az üzleti biztosítók fogják átvenni a társadalombiztosítás szerepét.
 
Persze kérdés, hogy az utóbbi esetben csak egyszerű tájékozatlanságról van-e szó, vagy arról, hogy sokan attól tartanak, hogy a szabályozástól függetlenül az új pénztárak úgy fognak táncolni, ahogy a kisebbségi tulajdonos magánbefektetők fütyülnek. Inkább az előbbi magyarázatot látszik alátámasztani, hogy a magánbefektetők uralmát sokkal nagyobb arányban tartották a reform várható folyományának azok, akik a saját bevallásuk szerint egyáltalán nem vagy csak kissé ismerik a kormány vonatkozó reformterveit. Márpedig ilyenek jócskán vannak: száz emberből csupán egy mondta azt, hogy teljes mértékben ismeri ezeket, és csak kevesebb mint minden negyedik volt nagyjából képben a pénztártörvénnyel kapcsolatban.
 
A tájékozatlanság és a kormánnyal szembeni általános bizalmatlanság eredőjeként a közvélemény meglehetősen pesszimista a biztosítási reform hatását illetően: csaknem kétszer annyian vannak azok, akik szerint ez káros hatással lesz az egészségügyi ellátásra, mint akik szerint javítani fog rajta (1. ábra). Ahogy az lenni szokott, a kormánypárti szavazók bizakodóbbak, de szembetűnő az is, hogy a magukat tájékozottnak mondók körében egy hajszállal többen várnak pozitív hatást a reformtól, mint akik negatív fejleményektől tartanak, míg a kevésbé vagy egyáltalán nem tájékozottak körében az utóbbiak vannak jókora többségben. (És ez csak kismértékben magyarázható azzal, hogy a kormánypárti szavazók egy picit eleve tájékozottabbnak mondták magukat.) A biztosítási reformmal szembeni félelmek ellenére a többség nem lelkesedett a Fidesz által kezdeményezett - a parlamentben hétfőn leszavazott - törvénymegerősítő népszavazási kezdeményezésért sem (2. ábra). Minden második megkérdezett (és minden harmadik ellenzéki szavazó is) - a rendkívüli körülményekre való hivatkozással szemben - inkább azzal a véleménnyel értett egyet, hogy az ország kormányozhatatlanná válásához vezetne, ha minden törvényt népszavazással kellene megerősíteni. Ebben a véleményben már benne lehet az elmúlt hónapok népszavazási divatjának a hatása is: akárcsak tavaly októberben - a kormányfő tiszavirág-életű referendumjavaslatát követően -, úgy most is a polgárok relatív többsége úgy érezte, hogy az újabb és újabb kezdeményezések lejáratják a népszavazás intézményét (3. ábra).
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2008. február 1-je és 5-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
Kapcsolódó cikkek:
 
 




Ábrák