Menjenek vagy maradjanak?
www.median.hu 
2017. október 19. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. október 12.

Menjenek vagy maradjanak?

Minden korábbinál népszerűtlenebbek a politikusok

Az elmúlt hetek politikai válsága alig hagyott nyomot a szavazótáborok erőviszonyain – a pártok gyakorlatilag azt a támogatottsági szintet stabilizálták, amit augusztusban elértek. Többek között ez derült ki abból a felmérésből, amit október elején készített a Medián a HVG megbízásából.

Három héttel a miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után megállapítható, hogy az azóta zajló politikai dráma szinte egyáltalán nem gyakorolt mozgósító hatást a választópolgárokra. A teljes szavazókorú népességben legalábbis tartósan 60 százalék alatt marad azok aránya, akik állításuk szerint egy „most vasárnapi parlamenti választáson” biztosan az urnákhoz járulnának. Kivételt a két nagy párt szimpatizánsai képeznek: a Fidesz hívek körében júliushoz képest 5 százalékponttal 75 százalékra, az MSZP-sek körében 3 százalékponttal 67 százalékra nőtt a biztos szavazók aránya.

 A Fidesz-tábor nagyobb „hadrafoghatósága” azt eredményezi, hogy míg a teljes népességben „csak” 13 százalékpont, addig a választani tudó „biztos" szavazók körében 22 százalékpont a nagyobbik ellenzéki párt előnye. Mindez azonban egyértelműen nem a szeptember-októberi fejlemények következménye: a szocialisták számára rendkívül kedvezőtlen szavazatarányok augusztus eleje óta lényegében változatlanok. Sőt, a krízis előtti utolsó Medián-felmérés adatai szerint a szocialisták támogatottsága valójában szeptember elején jutott mélypontra – ekkor a teljes népesség 23 százaléka szavazott volna rájuk - azóta viszont 4 százalékponttal növekedett. A kiélezett helyzetben vélhetően a korábbi támogatóik közül szereztek vissza valamennyit, legalábbis erre utal, hogy a „bizonytalanok” április óta folyamatosan növekvő arányában is a korábbi tendenciával ellentétes változás következett be, és szeptemberről októberre éppen anynyival csökkent a bizonytalanok száma, mint amennyivel az MSZP-szavazóké nőtt.

A politikai válság tehát megerősítette néhány százaléknyi MSZP-szimpatizáns elkötelezettségét, ám közben legalább ennyire növelte a párt iránti ellenérzéseket. Az elmúlt egy hónapban drámai mértékben nőtt azok aránya, akik „semmiképp sem szavaznának” az MSZP-re, és így jelenleg a nagyobbik kormánypárt még a korábban listavezető radikális pártoknál is elutasítottabbá vált. A negatív érzelmek a koalíciós partnert sem kímélik, október elején minden korábbinál nagyobb arányú volt az SZDSZ iránti ellenszenv.

A politikai közhangulat sajátos kölcsönhatásban van a gazdasági helyzetértékeléssel. A gazdasági közhangulat mutatói júliusban évtizedes negatív rekordot döntöttek, azóta azonban egy kicsit javultak. Az emberek bő kétharmada továbbra is a családja helyzetének romlására számit, de ezen belül egy hónap alatt négy százalékponttal (30-ről 26 százalékra) csökkent azoknak az aránya, akik szerint „a következő 12 hónapban a háztartásának anyagi helyzete sokat fog romlani”. A politikai válság hatása inkább az ország gazdasági jövőjének megítélésében mutatkozik meg, ebben a kérdésben ugyanis szeptember eleje óta tovább nőtt (63-ról 66 százalékra) a pesszimista véleményen lévők aránya.

Feltehetően ugyancsak az éleződő konfliktusok koptatták a vezető politikusok többségének népszerűségét – kivéve a nagyobbik ellenzéki párt prominenseit, bár az augusztusban mért 52 ponthoz képest Orbán Viktor Fidesz-elnök tetszési indexe is csökkent valamelyest. Az általános visszaesés – négy évvel ezelőtt 68 százalék volt az első öt politikus népszerűségi átlaga, idén januárban is még 58, most 50 - közepette a köztársasági elnök mérsékelt népszerűségi mutatóval is a lista élére került. Sólyom László júliusban volt a legkevésbé népszerű, azóta a megítélése stabilizálódott: akárcsak júliusban, a kormánypárti szavazók közel fele, az ellenzékieknek pedig háromnegyede támogatja. A miniszterelnök népszerűsége a megszorító intézkedések bejelentése után kezdett csökkenni, de a szeptemberben elért mélyponthoz képest mostanra nem esett tovább. Gyurcsány Ferenc 33 pontja már megközelíti Horn Gyula 1995 őszén mért 31 pontos negatív rekordját, de még mindig jócskán elmarad attól a 27 százaléktól, amit Antall József esetében 1993 nyarán mutatott ki a Medián.

Az egyharmados támogatottság mutatkozott meg akkor is, amikor a kérdezőbiztosok a válság megoldásának lehetőségeiről kérdezték az embereket (lásd ábránkat). A kormánypárti szavazók elsöprő többsége (85 százalék) továbbra is azt tartaná a legjobbnak, ha maradna a Gyurcsány-kormány, és bár az ellenzékiek relatív többsége (42 százalék) a múlt hét pénteki Fidesz-nagyülés előtt még előrehozott választást szeretett volna, miután Orbán ezt a lehetőséget levette a napirendről, híveinek többsége már a szakértői kormány felállítását tartja kívánatosnak – ezzel a Gyurcsány nélküli forgatókönyvek közül ez lett a legnépszerűbb változat.

Ha a megkérdezettek nem többféle lehetőség közül választhatnak, hanem élére állítjuk a kérdést: menjen vagy maradjon-e Gyurcsány, akkor ennél valamivel többen (39 százalék) szavaznak a miniszterelnök hivatalban maradása mellett, de a többség (56 százalék) szerint le kellene mondania (5 százalék nem tudott állást foglalni).

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy miközben  most Orbánt jóval többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, mint Gyurcsányt (45:37), addig arra a kérdésre, hogy „jelenleg melyikük viselkedése szolgálja jobban az ország stabilitását”, 40:39 arányban Gyurcsány felé billen a mérleg nyelve. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az Orbán által meghirdetett tüntetéssorozatot továbbra is jelentős többség (58 százalék) helyteleníti.
 
A felméréseket havonta - a legutóbbit 2006. október 7-én és 8-án - készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 




KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK

1.tablazat.061012



Diagramok