Megfázás, influenza, nátha
www.median.hu 
2018. december 10. 

Website tartalom


10 éve mértük
A MEDIÁN
Média

KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. december 06.

Megfázás, influenza, nátha

Az egészségügyi szakértők szerint gyógyszerfaló magyarok telente átlagosan 4 és fél doboz megfázás, influenza és nátha elleni gyógyszert fogyasztanak el családtagjaikkal együtt, a kisgyerekes családokban pedig ennél is többet – legalábbis így volt ez 1996-ban, amikor a Medián országos reprezentatív felmérésben tudakozódott a gyógyszerfogyasztási szokásokról.

A legtöbb nátha elleni gyógyszert a 30-as korosztály tagjainak családjában szedték be, ahol a legmagasabb a kiskorú családtagok aránya, ők családonként 5 és fél dobozt fogyasztottak az előző télen. A legtöbben orvoshoz fordulnak, amikor influenza vagy megfázás elleni védekezésről van szó: négyből hárman az orvossal íratják fel a szükséges szert, minden negyedik viszont recept nélkül megy a patikába.
 
A náthások általában maguk intézték a gyógyszerek beszerzését: a legutóbbi betegség alkalmával az emberek hattizede maga vett magának valamit, minden ötödiknek pedig a párja. A népesség egynegyede vásárolt valamilyen megfázás elleni gyógyszert az elmúlt hónap, további egynegyednyien az elmúlt negyedév során. Azok közül, akik már vásároltak influenza, nátha elleni orvosságot (a népesség 91 százaléka), a többség (85 százalék) csak azért vette, mert éppen szükség volt rá, azaz valaki megbetegedett a családban, viszont olyanok is akadtak szép számmal (14 százalék), akik egyszerűen csak be akartak spájzolni a gyógyszerekből.
 
A legtöbb ember (72 százalék) megfázás esetén a pirulákért nyúl, azaz a tablettákban és a kapszulákban bíznak a leginkább. A legkevésbé a kúpot és a forróvízben oldódó porokat szeretik használni a magyarok (1. ábra).
 
A felmérést 1996. március  29-e és április 2-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.




Diagram