A törvényeket betartatók a legelismertebbek
www.median.hu 
2017. augusztus 17. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. május 16.

A törvényeket betartatók a legelismertebbek

Az intézmények iránti bizalom 2007-ben

A 2007-es évben a közepesnél valamivel gyengébbre értékelték az emberek a demokratikus intézményrendszer átlagos megbízhatóságát, mert néhány intézmény jelentős bizalomvesztést szenvedett el az előző évi átlagához képest. A különböző típusú intézmények közül a jogszabályokat betartatni és büntetni hivatott intézmények élvezik a legmagasabb társadalmi bizalmat.
 

A 2007-es évben valamelyest eltérően alakult a demokratikus intézményrendszer iránti bizalom Magyarországon a korábbihoz képest, de ennek nagyrészt az a magyarázata, hogy a választások miatt a 2006-os év ebből a szempontból is rendhagyó volt. Akkor ugyanis az év első felében a választások miatti aktivizálódás és reményteli várakozás hatására jóval magasabbra szökött az intézmények megbízhatósági indexe, majd nyáron a megszorítások bejelentése után jelentősen visszaesett (részletesebb elemzésünk itt olvasható) és az év végéig ezen az alacsony szinten maradt. A mutató 2007-ben is végig nagyjából ezen a mérsékelt szinten mozgott.
 
Némi eltérés még az előző évhez képest, hogy az intézmények társadalmi megbecsültségének átlaga 2006-ban általában még inkább a skála közepénél, de a pozitív oldalon volt, 2007-ben azonban ‑ bár ez nem jelentős elmozdulás ‑ többnyire a középponttól inkább negatív irányban helyezkedett el. A mélypont ismét nyár végére esett, amiben szerepet játszhatott, hogy nyár elején került sor az igazságügy-miniszter és a főrendőrök menesztésére, a nemzetbiztonsági botrányokra, majd a melegfelvonuláson békésen vonulók elleni erőszakra, és ugyancsak nyáron történt, hogy a bíróság bejegyezte a Magyar Gárdát, aminek kapcsán az ügyészség vizsgálatba kezdett, majd az év végén kezdeményezte a bíróságon a betiltását. Az intézményi bizalmi átlag áprilisban volt a legmagasabb, amikor valószínűleg sokan fellélegeztek, hogy a március 15-ikei ünnepségek kapcsán nem került sor olyan erőszakos cselekményekre az utcákon, mint 2006 októberében (1. ábra).
 
A hazai demokratikus intézmények 2007-es bizalmi rangsorában továbbra is azok állnak az élen, amelyek távol vannak a napi politikai csatározásoktól vagy nagyon közel vannak az állampolgárokhoz, több személyes kapcsolatra adnak lehetőséget ‑ például a helyi önkormányzat. Ez utóbbin kívül az emberek szemében megbízható intézmények közé tartozik az Alkotmánybíróság, az Európai Bizottság, az ügyészségek és a bíróságok, a köztársasági elnök, a jegybank, a közszolgálati médiumok, valamint a múlt évhez képest jelentősen visszaesett, de még így is a népszerűek közé tartozó rendőrség is (2. ábra). A skála negatív oldalára kerültek éves bizalmi átlageredményükkel a profitorientált gazdasági intézmények (kereskedelmi bankok és biztosító-társaságok), a közvetlenül keveseket érintő társadalmi szervezetek (egyházak, szakszervezetek), a napilapok és a belpolitikai élet vezető intézményei (parlament, kormány, politikai pártok).
 
A politikai intézmények iránti bizalom az év első háromnegyedében igen eltérően alakult az előző évi trendektől, de ennek nagy részben az előző évi országgyűlési választások miatti reményteli várakozás lehet a magyarázata. 2007 márciusában valamelyest csökkent ezen intézménycsoport indexe, amiben valószínűleg szerepe volt annak, hogy sokan az előző évi október 23-ai ünnepségek idején tapasztalt utcai zavargásoktól, erőszakos cselekményektől, valamint rendvédelmi tehetetlenségtől tartottak. Áprilisban már visszatért a korábbi szintre ez a mutató. A másik csökkenés nyáron volt, amiben talán az is szerepet játszhatott, hogy a miniszterelnök bizalmasának tartott Szilvásy György körül több titkosszolgálati botrány is kipattant ekkor: napvilágot látott a fivéreit is javadalmazó, titkosszolgák uralta alapítvány bűnügye, újságírók zaklatása, bizonytalan terrorfenyegetések és erősödő szélsőjobboldali csoportok ügye is. Őszre viszont, amikor megtörtént a fő titkosszolgák cseréje, előzetesbe került Zuschlag János, valamint börtönbüntetésre ítélték a kőbányai szocialista polgármestert és Veres János pénzügyminiszter adócsalással vádolt üzlettársát, ismét emelkedett a politikai intézmények iránti bizalom átlagpontszáma. Az év végén aztán, a kormány politikája ellen meghirdetett sztrájkok és tüntetések idején megint csökkent, (3. ábra).
 
A jogi intézmények és fegyveres testületek iránti összesített bizalom 2007-ben végig alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, bár az év vége felé folyamatosan közelített egymáshoz a két mutató. Az elmúlt évben az első komolyabb mélypont márciusra esett, amiben a 15-ikei ünnepségek miatti aggodalmak mellett az is szerepet játszhatott, hogy februárban publikálták a Gönczöl-féle, valamint a Civil Jogász Bizottság jelentését az előző évi rendőri fellépésekről, és mindkettő súlyos rendőri hibákat állapított meg. Ugyancsak ekkor jelentette be a rendőrség, hogy a móri ügy a magyar igazságszolgáltatás egyik legkínosabb baklövésének bizonyult. Nyár közepén még alacsonyabb szintre került a jogi intézmények és fegyveres szervek bizalmi indexe, miután menesztették a főrendőröket és Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert májusban, majd a nemzetbiztonsági botrányok, a rendőrséggel vitába keveredett megvert újságíró és a Fővárosi Bíróság által bejegyzett Magyar Gárda ügye mellett a júliusi melegtüntetésen bekövetkezett erőszak borzolta a kedélyeket, ahol kizárólag felvonulók sérültek meg. Szeptemberben viszont jelentősen megnőtt ezen intézmények hitelessége a közvélemény szemében, amikor menesztették a fő titkosszolgákat, a parlament elutasította, bár a miniszter mégis kinevezni javasolta a hivatal élére a KGB-akadémián végzett Laborc Sándort, továbbá előzetesbe került Zuschlag János, és más kormányközeli politikusok, üzletemberek ügyében is elmarasztaló ítélet született. Az év végére azonban ismét csökkenni kezdett a jogi és fegyveres testületek bizalmi mutatója, annak ellenére – vagy épp amiatt –, hogy időközben lezárult a Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár által vezetett, a Gripen vadászgépekkel kapcsolatos vizsgálat, és bár a korrupciót nem vizsgálták, szabálytalanságokat találtak (4. ábra).
 
A három intézménytípus közül a társadalmi és gazdasági intézmények abban különböznek az előző kettőtől, hogy szinte egy az egyben úgy alakult irántuk a társadalmi bizalom 2007-ben, mint egy évvel korábban. Emellett a múlt év során sem történt jelentősebb változás, az intézmények átlagpontszáma alig módosult. Valamelyest csökkent irántuk az átlagos bizalom márciusban, illetve a nyár folyamán, úgy, mint a másik két intézménycsoport esetében, de az év végi sztrájkok és tüntetések például már nem érintették (5. ábra). A három intézményfajta közül a társadalmi-gazdaságiak ugyanolyan alacsony átlagos pontszámot értek el a 2007-es év nagy részében, mint a politikaiak, és a kilengések ellenére mindvégig a törvények és jogszabályok érvényesítői, kikényszerítői élvezték a legnagyobb megbecsülést. Figyelemre méltó, hogy a képviseleti demokrácia politikai és társadalmi intézményeivel szemben mennyivel nagyobb megbecsülést kapnak a magyar társadalomtól a büntetni is hivatott igazságszolgáltatási és fegyveres intézmények (6. ábra).
 
A 2006 és 2007 között éves szinten a legnagyobb bizalomvesztést elszenvedett intézmények között akad olyan, amelyik az átlagpontszám visszaesését jelentős részben az évközi jelentős ingadozásoknak, míg mások a lassú, kisebb arányú csökkenésnek köszönhetik. Olyan intézmény nem volt a 2007-es évben, amelyik a korábbi éves átlagához képest jelentősen növelni tudta volna a bizalmi átlagpontszámát. A politikai pártok kivételével minden visszaeső intézmény számára január és március között adódott egy jelentős bizalomvesztés, tehát a március 15-ei ünnepségekhez közeledve, a móri igazságszolgáltatási fiaskó kiderülése, az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság közti konfliktus időszakában. A rendőrség kivételével minden intézmény számára a nyár vége volt a másik nagy hullámvölgy. A rendőrségnél viszont ez már a nyár első hónapjában bekövetkezett, miután menesztették a rendőrségi vezetőket és a rendészeti minisztert is. Érdekes, hogy a vallomása miatt a rendőrséggel konfliktusba kerülő Kármán Irén ügye nem változtatott a testület megítélésén, viszont az ősz folyamán őrizetbe vett Zuschlag ügye után ismét emelkedett a bizalmi indexe. A hadseregnek mindig valamivel alacsonyabb volt a megbecsültsége az év során, mint a rend őreinek, bár októberben egészen közel került egymáshoz a két fegyveres testület megítélése, a szabálytalanságokat feltáró, a korrupciót nem vizsgáló Vadai-féle Gripen-jelentés és a schengeni határnyitást megelőző nyugati aggodalmak, negatív sajtóhírek nyilvánosságra kerülése után ismét csökkent a hadsereg iránti bizalom, és így nőtt a rendőrséggel szembeni hátránya is. A parlament megítélése csak tavasszal esett vissza jelentősen, valamint az év végére, a kormány elleni utcai tüntetések és sztrájkok idején. A kormány bizalmi indexe viszont januártól kezdve folyamatosan, lassú ütemben csökkent a 2007-es év során. A politikai pártoknak bár áprilisban némileg gyarapodott átmenetileg a bizalmi tőkéje, lényegében ugyanolyan sors jutott, mint a kormánynak. Az eddig említett intézményekhez képest egész évben a leginkább bizalomkeltőnek bizonyult államfő iránt márciusban még csak némileg, majd a nyár folyamán jelentősebben mérséklődött a közvélemény szimpátiája, tehát a botrányok hatására érvényesülő negatív tendencia ezt az intézményt sem kímélte. Az év végére azonban a köztársasági elnök iránti bizalom visszatért a korábbi szintre, ám összességében így is jóval alacsonyabb volt a 2006-os eredményeinél (7. ábra).
 
Az összes demokratikus intézmény iránti társadalmi bizalom indexének éves átlaga az eltelt öt évben, tehát a 2002-es választások évéhez képest jelentősen, 52-ről 47 pontra csökkent. Hozzátartozik ugyanakkor a teljes képhez, hogy az intézmények iránti közhangulat mindig a választások évében és azt követően magasabb, majd a kormányzati ciklusok végére általában néhány ponttal visszaesik. Az előző, 2006. évi 48 pontos átlageredményhez képest pedig ez nem számít jelentős csökkenésnek.
 
Az elemzéshez felhasznált adatok a Medián 2007-es, havonta végzett omnibusz-felméréseiből származnak. Ennek során minden alkalommal 1200 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt lakossal készült személyes interjú, országosan reprezentatív módon. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így azok jól tükrözik a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-3 százalék.




Ábrák