Törékeny fordulat?.
www.median.hu 
2017. augusztus 17. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. augusztus 28.

Törékeny fordulat?.

A lakosság gazdasági közhangulata

Az év eleji süllyedés után az év közepén nagymértékű javulás következett be a lakosság gazdasági közhangulatában. A kedvező fordulat törékenységét mutatja azonban, hogy ha kis mértékben is, de júliusról augusztusra megint romlottak a mutatók.

 
 
Idén tavasszal folytatódott a lakosság gazdasági közhangulatában február óta tartó romlás, és ezzel június elejére a közelmúlt értékelése a mindeddig mért legalacsonyabb értékekre süllyedt. A múlt negatív értékelése kihatott az ország és a háztartások várható jövőbeli helyzetének megítélésére is: ezeknek a mutatóknak az értékei a történelmi mélypontot nem érték el ugyan, de az idei év eddigi legalacsonyabb szintjére estek.
 
Júliusra ugyanakkor rég nem látott javulás történt a lakosság hangulatában. Optimizmusról persze szó sincs, (az elkövetkező 12 hónapra a gazdaság és a háztartás helyzetében csak 10-10 százalék várt javulást), de már az is jelentős mértékű pozitív változás, hogy a megkérdezettek nagyjából egyharmada nem számított további romlásra az ország és a saját háztartása helyzetét illetően. A lakosság véleményét tükröző mutatók közül egyedül a háztartás jövőbeli kilátásainak értéke haladta meg az idei évben eddigi legmagasabbat, a további mérőszámok nagyjából az egy évvel korábbi szintre álltak vissza. Magyarán nem is az értékek szembetűnőek, hanem inkább az, hogy ez a jelentős javulás mindössze egy hónapon belül történt: a lakossági konjunktúra-index értéke ezt megelőzően több mint 10 év alatt mindössze kétszer emelkedett hasonlóan rövid idő alatt ilyen kiugró mértékben. Ugyanakkor a kedvező fordulat törékenységét mutatja, hogy július és augusztus között kis mértékben ugyan, de ismét romlottak a várakozások. (1. ábra) A gazdasági helyzet értékelése a nyári hónapokban a vállalkozók, illetve az átlagosnál valamivel rosszabb jövedelmi helyzetben élők körében alakult a legváltozatosabban: júliusig látványosan javult, majd augusztusra jócskán visszaesett. (2-3. ábra)
 
A gazdasági közhangulatra vonatkozó négy kérdés válaszait elemezve a lakosságot három csoportra lehet bontani. Ennek alapján elmondható, hogy az augusztusban megkérdezettek nagyjából háromtizede sorolható a legkevésbé borúlátó csoportba (optimistának nem lehet nevezni őket, mivel csak az a jellemzőjük, hogy a többségük nem látott, illetve nem vár romlást). Pártpreferencia alapján az MSZP és az SZDSZ szavazóit lehet a legnagyobb arányban (61, illetve 56 százalékban) ebbe a csoportba sorolni. A lakosság egy kisebb része, 16 százaléka alkotja azt a csoportot, amelynek a körében a múlt megítélése rossznak mondható, ám ők a jövőre nézve lényegében nem várnak további romlást (egyébként a vállalkozók mintegy negyede ide került). Ugyanakkor csaknem minden második válaszadót a „kimondottan pesszimista” csoportba kellett sorolni – ők azok, akik mind az elmúlt év teljesítményét, mint a jövőbeli lehetőségeket kifejezetten negatívan látják, legyen szó akár az ország gazdasági helyzetéről, akár a saját háztartásukról. Az nem meglepő, hogy a Fidesz szavazói a legnagyobb arányban pesszimisták, viszont a párthoz nem kötődő válaszadók fele is ide tartozik (egyébként a leginkább borúlátó csoport 55 százalékát Fidesz-szavazók adják, 31 százalékát a pártpreferenciával nem rendelkezők). Foglalkozás szerint a szakképzetlen fizikai munkásokra és az inaktívakra, ezen túl pedig az érettségivel nem rendelkezőkre és a rosszabb jövedelmi helyzetben lévőkre jellemző a leginkább ez a teljes borúlátás. (4. ábra)
 
Kínálkozik a magyarázat, hogy a gazdasági közhangulat javulását a forint erősödéséről szóló hírek okozták. Úgy tűnik, nem ez a helyzet: nem sikerült szignifikáns összefüggést kimutatni a gazdasági helyzet értékelése és aközött, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít valaki az erős forint hírének, illetve hogy hallott-e róla egyáltalán. Augusztusban a lakosságnak egyébként kevesebb mint harmada foglalkozott az erős árfolyammal: bár a megkérdezettek 90 százaléka hallott róla, közülük csak minden harmadik sorolta ezt a kérdezést megelőző időszak 5 legfontosabb eseménye, híre közé. Érthető, hogy az árfolyam alakulása a vállalkozókat érdekelte a leginkább: közel felük sorolta ezt az öt legfontosabb hír közé, sőt, 29 százalékuk kiemelt jelentőséget tulajdonított a fejleménynek (a legfontosabb eseménynek tartotta, vagy már előzőleg spontán módon is említette). Ezen túl az erős forint a legalább érettségivel rendelkezőket, illetve a szellemi foglalkozásúakat érdekelte az átlagosnál nagyobb mértékben. (5. ábra)
 
Eközben a lakosság továbbra is nagyjából stagnáló inflációra és körülbelül 2 százalékponttal emelkedő munkanélküliségre számít – augusztusban a megkérdezettek az előző 12 hónap tekintetében átlagosan 21 százalékos áremelkedést érzékeltek, és 23 százalékos munkanélküliségi arányt becsültek. Egyébként hosszabb távon nézve a lakosság általában az előző 12 havi drágulást a valós értékénél átlagosan 10-12 százalékponttal magasabbra becsli, de közben a trendeket viszonylag jól érzékeli. Most viszont – talán az élelmiszer- és energiaárak emelkedése miatt – a válaszadók egyelőre alig érzik azt a csökkenést, ami az infláció mértékében már nagyjából egy éve elkezdődött. Ez azt is jelenti, hogy az átlagos fölébecslés is magasabb, mint az utóbbi néhány évben: míg 2007-ben a megkérdezettek átlagosan 10 százalékponttal becsültek magasabb inflációt annak valós értékénél, addig 2008 első nyolc hónapjában már 13 százalékponttal. (6. ábra)
 
A vásárlási kedv viszont augusztusra lassacskán visszatért az év elején mért szintre, ami főleg azért jelentős fejlemény, mert a januáriban még a karácsonyi időszak is éreztette a hatását. (7. ábra) A hitelfelvételt tervezők aránya viszont 7-8 százalék körül stagnál, bár a teljes munkaidőben dolgozók 9 százaléka, a legalsó és legfelső jövedelmi negyedbe tartozóknak pedig 11 százaléka tervezi, hogy egy éven belül hitelért folyamodna. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a háztartások inkább a takarékoskodásra helyeznék a hangsúlyt: május és június folyamán valamelyest lecsökkent, majd 17-18 százalékra állt vissza azon háztartások aránya, amelyekben a kérdezést megelőző hónapban a jövedelmükből félre tudtak tenni valamennyit. (8. ábra)
 
A felméréseket a Medián-Omnibusz keretében havonta, a legutóbbit 2008. augusztus 1-je és 5-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák