Rejt a pálya
www.median.hu 
2017. augusztus 16. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2014. április 06.

Rejt a pálya

A Medián választási előrejelzése április 6-ára

A választási kampány hajrájában nem a Fidesz újabb győzelme, hanem annak mértéke a kérdés. A Medián március második felében, már az előrejelzés igényével készült felmérése szerint a kormánypárt a teljes népesség 36 százalékának, és ezen belül a választani tudó „biztos” szavazók 47 százalékának támogatását tudhatja maga mögött.

A választások közeledtével a szavazói aktivitás tovább erősödött: nagyjából két héttel a voksolás előtt a válaszadók 62 százaléka biztosnak gondolta, hogy elmegy szavazni, vagyis többen, mint akár a 2010-es,  akár a 2006-os választásokat megelőzően. A két említett választás előtt ugyanennyi idővel csak 56 és 59 százaléknyi „biztos” szavazót mutatott ki a Medián, és az előrejelzés így lényegesen elmaradt a tényleges első fordulós részvételtől (64, illetve 68 százalék). A mostani mozgósítottság különösen annak fényében mondható magasnak, hogy a ciklus közepén sokáig riasztóan alacsony (2012 májusában mindössze 38 százalékos) volt a részvétel mellett elkötelezettek aránya. Mint mindig, a végső részvételi arányt most is nehéz megjósolni, különösen, hogy a Fidesz fölénye miatt a választás akár „lefutott meccsnek” is tűnhet. A ma még nyitott kérdések száma azonban meghaladja az eldőltekét: meglesz-e a Fidesz-KDNP kétharmada, tovább erősödik-e a Jobbik, bejut-e az új országgyűlésbe az LMP?
Az új választási rendszer a kormányváltásra törekvő pártokat egyértelműen nehéz helyzetbe hozta, már csak azért is, mert a kampányban hirtelen felbukkant – és meglepetésre országos listát állító – pártok nem elhanyagolható mértékben vehetnek el tőlük szavazatokat. A Medián választást szimuláló felmérése során ezúttal ugyanis a megkérdezettek egy valóságos (18 pártot felsoroló) szavazólapon ikszeltek, és az összes válaszadó 5 százaléka, sőt, ezen belül a választani tudók 7 százaléka jelölte be ezeket a nemrégiben megjelent pártokat. A baloldali közös listát jelenleg a népesség 18 százaléka (és a választani tudók 23 százaléka) támogatja, ám további 2 százaléknyi szavazó adná a voksát – valószínűsíthetően tévedésből –az „Együtt 2014 Pártra”. A hosszúra nyúlt szavazócédula vesztesének látszik az LMP is: őket jelenleg a választani tudók 3 százaléka támogatja, tehát enyhén szólva bizonytalannak látszik, hogy bejutnak-e a következő parlamentbe, míg az eddig ismeretlen „Zöldek Pártja” talán épp az LMP-től vesz el 1 százaléknyi voksot. Amennyiben persze a kampány hátralévő napjaiban a baloldali ellenzéknek sikerül önmagát a potenciális szavazói szemében egyértelműbben azonosítania, a most mértnél jobb eredményt érhet el. Az is a kis pártok eredményessége ellen szól, hogy az ő szavazóik körében az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvételi hajlandóság.
Figyelemre méltó viszont, hogy a mindig is nagyon elkötelezett szavazótáborral rendelkező Jobbik az elmúlt hónapokban határozottan erősödött, és akár számottevően is javíthat a négy évvel ezelőtti eredményén: a radikális pártot a szavazó korú népesség 15 százaléka támogatja (csaknem másfélszer annyian, mint 2010 tavaszán), ami a választani tudó „biztos” szavazók körében 21 százalékot jelent.
Mindenesetre a végső előrejelzéshez a felmérésben kapott nyers százalékokon túl számos további szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik a már-már kiemelkedő kampánytémává váló gyanított „rejtőzködés”, vagyis annak feltételezése, hogy a mintába kerülő személyek számottevő része egyáltalán nem vagy nem őszintén válaszol a kérdezőbiztosoknak. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben erősödött ez a jelenség: legalábbis a válaszmegtagadási arány, amely nem is olyan régen még ritkán haladta meg a 30 százalékot, most márciusban 40 százalék volt. A Medián kérdezőbiztosai az elzárkózókat is megpróbálták – a kertkapuban vagy a félig nyitott lakásajtón át – szóra bírni, és több mint a felük mondott is valamit. Az biztos, hogy ebben a körben az átlagosnál kisebb a politikai érdeklődés és a részvételi hajlandóság, de azok többsége ,akik elárulják a szavazási szándékukat, a Fidesz támogatásáról nyilatkoztak. Ezzel együtt is elég nagy az a „fekete doboz” amelyben azok vannak, akikről semmit sem sikerült megtudni, és könnyen lehet, hogy az ő voksaik 2-3 százaléknyi többletszavazatot jelentenek a baloldalnak, sőt, a többletből a Jobbiknak is juthat.
Kétségtelen, hogy a korábbi választási előrejelzések általában felülbecsülték a Fidesz, és néhány esetben alulbecsülték a Jobbik eredményét. Megfontolásra inthetik a prognózis készítőjét például az időközi választások tapasztalatai, amelyeken a baloldali ellenzék rendre jobban szerepelt, mint 2010-ben. Mindeközben az adatok belső logikája is ellentmondásos. Igaz, hogy a „biztos” szavazók aránya nőtt, ám még mindig 9 százaléknyi az aktív (valószínűleg szavazó), de egyelőre pártot nem választó közönség nagysága, és körükben, mint ahogy a teljes szavazókorú népességben is minden második ember kormányváltást szeretne. Az adatok alaposabb elemzés azonban arra is rávilágít, hogy a pártot nem választók között jelentősek a Jobbik tartalékai: amikor azt kellett megmondaniuk, hogy milyen valószínűséggel szavaznának a különböző pártokra, a ma még bizonytalanok a Jobbiknak adták az átlagosan legmagasabb pontszámot. Mindent egybevetve a választás előtt két héttel készült felmérés nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a Fidesznek meglesz-e a minősített többsége, hiszen a becsült 40 százalék körüli listás szavazatarány a kétharmadnál egy kicsivel több, de kevesebb mandátumot is eredményezhet, ráadásul az egyéni választókerületi eredmények egy országos felmérés alapján nagyon nehezen kalkulálhatók. A baloldal és a Jobbik versenyfutásából alighanem a „kormányváltók” kerülnek ki győztesen, az LMP bejutása viszont kevéssé valószínűnek látszik.
 
A felmérést 2014. március 21-e és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3.




Ábrák