Két választás között
www.median.hu 
2017. március 28. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2014. május 15.

Két választás között

A „győzteshez húzás” klasszikus jelensége és a politikai közhangulat számottevő javulása – röviden így foglalható össze a Medián két választás közötti, április utolsó hétvégéjén készült felmérésének eredménye.

Nagyjából három héttel az országgyűlési választás után a valós részvételi aránynál lényegesen többen, 75 százaléknyian „emlékeztek” úgy, hogy elmentek szavazni. Más kérdés, hogy ha a közeljövőben új parlamenti választásokat rendeznének, ennél jóval kevesebben (57 százaléknyian) járulnának „biztosan” az urnákhoz, a ténylegesen közelgő európai parlamenti választáson pedig a válaszadók mindössze 46 százaléka gondolja biztosnak a részvételét.
 
Eközben a Fidesz támogatottsága a teljes népességben 36-ról 39 százalékra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 47-ről 56 százalékra nőtt (1. ábra). Ez az erősödés május 25-én is a Fidesz malmára hajthatja a vizet, mivel az EP-választási szándékok nagyon hasonlóan alakulnak: három párt, a Fidesz, a Jobbik és az MSZP képviselői biztosan bejutnak az Európai Parlamentbe, míg másik három, az LMP, az Együtt-PM és a DK sikere április végén még igencsak kérdéses volt (3. ábra).
 
Érdekes, bár nem szokatlan, hogy a győzteshez húzás jelensége valamelyest visszamenőleg is tetten érhető. A megkérdezettek többnyire pontosan idézhették fel, hogy melyik pártra szavaztak, legalábbis a pártok erősorrendje megfelel a választások eredményének. Azonban ha a választók pontosan úgy szavaztak volna, mint ahogyan emlékeik szerint tették, a Fidesz a tényleges eredményénél is lényegesen több voksot kapott volna: az összes válaszadó 39 százaléka mondta, hogy a választáson a Fideszre szavazott, vagy szavazott volna, ám ha ebből leszámítjuk azokat, akik nem tudták, vagy nem szerették volna utólag kinyilvánítani a pártválasztásukat, úgy a Fidesz a képzeletbeli voksok 53 százalékát kapta. Ezzel egyidőben a választók utólag a többi pártlistát a tényleges eredményüknél valamivel kisebb arányban támogatták volna, bár a különbség nem kimagasló: az ellenzéki összefogásra az utólagos „voksok” 23 százaléka, a Jobbikra 18 százalék, az LMP-re pedig 4 százalék jutott (2. ábra).
A választási győzelem a lezárult ciklus kormányzati teljesítményét is felértékelte: most olyan szintre emelkedett az Orbán-kormány munkájával való elégedettség, aminél magasabb csak a hivatalba lépésének évében, vagyis 2010-ben volt (4. ábra). Jelentősen (az előző havi 37-ről 44 százalékra) emelkedett azok aránya is, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok – a derűlátók aránya utoljára 2010 októberében volt ennél magasabb (5. ábra).
 
A választási eredmények tükrében nemcsak a pártok, de a vezető politikusok is új megvilágításba kerülhettek: a legtöbb fideszes politikus népszerűsége az előző hónaphoz képest ugrásszerűen javult. Ennek tulajdonítható, hogy a népszerűségi rangsor most lényegében két részre szakadt: a „felső” részét kormánypárti politikusok teszik ki, míg az „alsó” részében szinte csak ellenzékieket találunk.
 
A felmérést 2014. április 25-e és 29-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3.
 
 
 
 
ismertség
népszerűség
 
március
április
változás
március
április
változás
Áder János
97
96
-1
57
57
0
Orbán Viktor
100
100
0
45
51
+6
Pokorni Zoltán
91
92
+1
43
49
+6
Varga Mihály
85
87
+2
46
47
+1
Navracsics Tibor
88
91
+3
40
46
+6
Kósa Lajos
89
89
0
36
44
+8
Rogán Antal
93
95
+2
41
42
+1
Martonyi János
86
89
+3
36
39
+3
Kövér László
93
93
0
33
38
+5
Tarlós István
92
90
-2
34
38
+4
Lázár János
87
89
+2
33
37
+4
Vona Gábor
96
95
-1
37
34
-3
Pintér Sándor
94
93
-1
25
33
+8
Semjén Zsolt
81
80
-1
27
33
+6
Karácsony Gergely
65
69
+4
32
33
+1
Schiffer András
86
86
0
29
31
+2
Fodor Gábor
84
88
+4
31
30
-1
Molnár Csaba
66
69
+3
26
29
+3
Mesterházy Attila
98
98
0
30
28
-2
Jávor Benedek
68
68
0
26
28
+2
Bajnai Gordon
99
99
0
27
27
0
Szanyi Tibor
81
78
-3
22
24
+2
Vadai Ágnes
71
73
+2
26
24
-2
Hoffmann Rózsa
82
83
+1
20
22
+2
Gyurcsány Ferenc
100
99
-1
21
19
-2
 
 * a 25 legismertebb vezető beosztású politikus
** "szívesen látná fontos politikai szerepben" - említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában
   




Ábrák