A közvélemény a ferihegyi sztrájkokról
www.median.hu 
2017. május 24. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. január 21.

A közvélemény a ferihegyi sztrájkokról

A többség ellenzi a munkabeszüntetéseket.

 
A Turizmus Panoráma című szakmai magazin kiadója, a Turizmus Kft. megbízásából felmérést készítettünk a Ferihegyi reptéri munkabeszüntetéssel kapcsolatos lakossági véleményekről.
 
A decemberi, illetve a mostani ferihegyi munkabeszüntetés minden tizedik embert érintett közvetlenül, azaz ennyien próbáltak repülővel útra kelni vagy utazni vágyó rokonuk, ismerősük révén kerültek kapcsolatba a sztrájkkal. A felnőttek további egynegyede repült már életében, de ez alkalommal nem készült rá, ők a többieknél szintén valamivel jobban felfigyelhettek arra, hogy mi történt Ferihegyen. A többséget, azaz a népesség kétharmadát ilyen értelemben nem érintették közvetlenül a reptéri sztrájkok (1. ábra).
 
A ferihegyi sztrájkról a repüléssel való kapcsolattól függetlenül a túlnyomó többség (93 százalék) hallott. A leginkább azok voltak tájékozottak, akik utaztak már repülőgéppel, és akik maguk vagy rokonuk révén a munkabeszüntetés „elszenvedői” lettek: közülük mindenki értesült a sztrájkról (2. ábra).
 
Majdnem mindenki úgy vélekedett, hogy a decemberi, illetve a mostani repülőtéri sztrájk fennakadásokat okozott, sőt minden második ember nemcsak kisebb, hanem nagyobb mértékű fennakadást feltételezett. Mindössze 5 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, nem volt semmi ilyen jellegű probléma a munkabeszüntetés során. A reptéri sztrájkokkal kapcsolatos érintettség alapján is hasonló vélemények születtek az egyes csoportokban, érdekesség azonban, hogy akik ott voltak és saját maguk megtapasztalták a dolgot, valamivel kisebb arányban mondták nagyon súlyosnak a reptéri fennakadást. Azaz a repülőtér üzemeltetői valószínűleg hatékonyabban tudták kezelni a kialakult helyzetet – például a görög vendégmunkások alkalmazásával –, mint amennyire erre a média híreiből következtetni lehetett (3. ábra).
 
A munkabeszüntetés turizmusra gyakorolt hatását viszont éppen ez utóbbi, a sztrájkról saját tapasztalatokkal rendelkező válaszadók látják a többieknél borúsabban. Összességében az emberek nyolctizede vélte úgy, hogy a sztrájk miatt elmegy a turisták kedve attól, hogy Magyarországra jöjjenek, igaz, a többség szerint csak kevés ilyen utazó lesz (4. ábra). A turisták számának valamelyes csökkenése mellett az idegenforgalom visszaesésére is többen számítanak azok közül, akik utazni szerettek volna vagy rokonuk, ismerősük készült repülni a sztrájkok ideje alatt. A teljes népességből ezzel kapcsolatban is nyolctizednyien fogalmaztak meg pesszimista véleményt: tízből három ember szerint jelentősen, további öt szerint kis mértékben fog visszaesni az idegenforgalom a ferihegyi sztrájkok miatt (5. ábra).
 
A népesség többsége ellenzi a ferihegyi munkabeszüntetéseket, és csak valamivel több mint egyharmad a támogatók aránya, a többiek pedig bizonytalanok a kérdésben. Érdekes módon azok támogatják nagyobb arányban a reptéri sztrájkokat, akiknek az életét megkeserítheti: akik szoktak repülni, illetve akik a sztrájkok idején maguk is utazni akartak vagy ismerősük, rokonuk igyekezett repülőre szállni (6. ábra). Minthogy repülővel utazni a magasabb társadalmi státusúak közül többen szoktak, ezek után nem meglepő, ha ők (fiatal iskolázott fővárosi férfiak) nagyobb arányban támogatják a munkabeszüntetést is. A politikai preferenciák alapján pedig az ellenzéki pártok támogatói értenek egyet a leginkább a ferihegyi sztrájkkal, bár közülük is csak minden második volt ezen a véleményen (7. ábra).
 
A felmérést 2009. január 20-án 1000 fő telefonos megkérdezésével végezte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.




Ábrák