Megosztott ország
A közvélemény a kettős állampolgárságról
A többség pártolja a kettős állampolgárságot – derül ki a HVG megbízásából a Medián által május 7-e és 11-e között 1200 fős országos mintán készített közvélemény-kutatásból. A választójog megadását támogatók viszont már kisebbségben vannak. |
A hattizedet is meghaladta azok aránya, akik igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy „helyeselné vagy nem helyeselné azt, hogy a határokon túl, például Szlovákiában, Romániában és Szerbiában élő magyarok megkapják a magyar állampolgárságot”. A „kedvezményes honosítást” a felmérésben most támogatók aránya épp 10 százalékponttal haladja meg a 2004. decemberi referendumon az ezt firtató kérdésre igennel válaszolók arányát (ami persze akkor a jogosultakra vetítve mindössze 18,9 százalék volt az alacsony részvétel miatt). Azt viszont már a kettős állampolgárság híveinek is csak egy kisebb része támogatná, hogy ez a „kedvezmény” választójoggal is járjon – közel kétharmad részük azt a nézetet osztja, hogy „úgy helyes, hogy csak azok a magyarok szavazhassanak Magyarországon, akiknek itt van az állandó lakóhelyük, és itt fizetnek adót”.
Szinte magától értetődő, hogy ebben az átpolitizált kérdésben elsősorban a párthovatartozás határozza meg a vélemények megoszlását. A kormánypárt szavazóinak háromnegyede helyesli az állampolgárság biztosítását a határon túliaknak (de még ebben a körben is relatív többségben vannak a választójog megadásának ellenzői), míg az MSZP-szavazók körében az arányuk alig több, mint egyharmad, az LMP híveinek megoszlása pedig nagyjából a kettő között van. Figyelemre méltó a Jobbik táborának sajátos polarizálódása: ebben a körben vannak a legtöbben, akik akár választójoggal együtt is megszavaznák a kettős állampolgárságot, de ugyanannyian egyáltalán nem támogatnák a kedvezményt. Feltételezhető, hogy az utóbbiak körében az átlagosnál erősebb idegenellenes érzelmek kiterjednek a határon túli magyarokra is.
A felmérést 2010. május 7-e és 11-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék. Az elemzésben hivatkozott korábbi felmérések ugyanilyen módszertani eljárással készültek.