Első fordulós választási esélyek
www.median.hu 
2017. május 25. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egyetemes visszaesés

A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elmúlt negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól (ábra). 

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 


Begyűjtőpárt

Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2002. március 29.

Első fordulós választási esélyek

Hangulatváltás

A Medián utolsó előrejelzése a választásokat megelőző 8 napos moratórium előtt

Az MSZP visszaesése következtében március végére átvette a vezetést a Fidesz-MDF lista. Ez a legfontosabb eredménye annak a felmérésnek, amelyet a HVG megbízásából a nyolc napos moratórium előtti utolsó előrejelzés igényével március 22-e és 24-e között készített a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. A rendkívül kiélezett versenyben annyi valószínűsíthető, hogy nem lesz könnyű a kormányalakítás, de több mint egy héttel a választások előtt szinte lehetetlen megmondani, hogy erre kinek lesz több esélye.

A kampány továbbra is mozgósító hatásúnak tűnik, február közepe óta 67-ről 70 százalékra nőtt azok aránya, akik állításuk szerint biztosan elmennek szavazni a választások április 7-ei első fordulójában. Ráadásul körükben az egy hónappal korábbi 20 százalékról 15 százalékra csökkent a bizonytalan, tehát pártpreferenciával nem rendelkező szavazópolgárok aránya. A változás tovább erősítette a Fidesz-MDF közös lista pozícióját: a választani tudó "biztos" szavazók körében három százalékpontnyi hátrányukat az MSZP-vel szemben négy százalékpontnyi előnyre változtatták (1. táblázat). A hangulatváltozás ugyanis elsősorban a hivatalban lévő kormánykoalíció szimpatizánsait mozgósította, e körben ma már gyakorlatilag ugyanannyi (79 százalék) a "biztos" szavazó, mint a korábban sokkal aktívabbnak ismert MSZP-táborban (81 százalék) A kormányoldal megerősödését a közvélemény is visszaigazolja: az előző hónaphoz képest jelentősen megnőtt a Fidesz-MDF pártszövetség győzelmét valószínűsítők aránya (2. táblázat).
 
A nagy mérkőzés azonban nem tekinthető lefutottnak. Teljesen kiegyenlítettnek tűnik például a két rivális miniszterelnök-jelölt népszerűségi versenye, és miközben a lakosság egészében Orbán Viktornak, az "aktív bizonytalanok" körében Medgyessy Péternek van hajszálnyi előnye. Valamelyest ellentmondó eredményeket hoz, ha a válaszadók azzal a dilemmával szembesülnek, hogy menjen vagy maradjon-e a kormány: míg a lakosság egésze szinte pontosan fele-fele arányban megosztott ebben a kérdésben, addig épp az "aktív bizonytalanok" körében vannak többségben a folyamatosság hívei (46 százalék) a kormányváltást igénylőkkel (38 százalék) szemben.
 
Pedig a végső döntés kulcsa alighanem épp a választásukban egyelőre bizonytalan, de szavazni kész polgárok kezében van. A Medián az ő politikai beállítottságukról is rendelkezik több-kevesebb információval. A kérdezőbiztosok - mint minden hónapban - ezúttal is megkérdezték a válaszadókat, milyen valószínűséggel szavaznának az egyes pártokra. Vannak persze ingadozók, akik a hétfokú skálán két vagy több pártnak is azonos pontszámot adnak, az "aktív bizonytalanok" egyharmada számára azonban létezik az összes többinél rokonszenvesebb párt. Ha a márciusi felmérés adatait ezekkel a ma még félig-meddig látens pártpreferenciákkal korrigáljuk (és ha zárójelbe tesszük, mi minden történhet még a felmérés időpontja és a választás napja közötti két hétben), valószínűleg jobban megközelítjük az első forduló listás végeredményét (1. ábra). Így egyúttal a választani tudó biztos szavazók eredetileg kimutatott 60 százalékos aránya is 64 százalékosra nő. Ha feltételezzük, hogy nagyjából ez utóbbiak mennek majd el szavazni április 7-én, ez - szem előtt tartva a korábbi évek felülbecsléseit is - valamivel reálisabbnak tűnik, mint a megkérdezettek "önbevallásán" alapuló 70 százalékos adat.
 
A választási végkifejlet azonban legalább annyira múlik a 176 egyéni választókerület nagyobb részének sorsát eldöntő második fordulón, mint az elsőn. A "nagy pártok törvénye" szerint a legtöbb egyéni körzetben minden bizonnyal csak a Fidesz-MDF és az MSZP jelöltje marad a ringben, hiszen a kisebb pártok jelöltjei vagy be sem jutnak, vagy feltehetően visszalépnek a második körből. A két nagy politikai erő szavazói feltehetően a második voksolásnál is a saját jelöltjükre fognak szavazni, ám a kisebb pártok híveinek átszavazása jelentősen befolyásolhatja a nagyok versenyfutását. A Medián februári-márciusi összevont adatai szerint az SZDSZ "biztos" szavazóinak csaknem kétharmada szavazna a szocialista jelöltre és kevesebb, mint ötöde a kormánypártira, míg a MIÉP-esek körében épp fordított a helyzet, a Centrum Párt hívei pedig - legalábbis második fordulós szándékaik szerint - egy kicsit balra állnak a centrumtól (4. ábra).
 
Egyébként épp a kisebb pártok második fordulós preferenciái adják az egyik elemét annak a modellnek, amellyel a Medián megkísérelte a végső mandátumeloszlás előrejelzését (3. táblázat). A mandátumbecslés három lehetséges forgatókönyvvel számolt. Az első oszlopban a március végi felmérés eredményeiből következő változat látható. Közkeletű azonban a feltevés, hogy a közvélemény-kutatás eszközei a MIÉP szavazótáborát szisztematikusan kisebbnek mutatják a valóságosnál (1998-ban a legutolsó nagymintás felmérések fél-másfél százalékkal alulbecsülték ezt a kört). Ezért a második oszlop azzal a lehetőséggel számol, hogy a MIÉP eléri a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A március végi adatok alapján nem zárható ki az sem, hogy - folyamatos erősödés után ? a Centrum Párt is veszi az akadályt, és ezt a lehetőséget veszi számba a mandátumbecslés harmadik oszlopa. Mindhárom forgatókönyv közös jellemzője, hogy a két "nagy" között csak hajszálnyi a különbség, és egyedül aligha lesznek képesek megszerezni az abszolút többséget. Erre az MSZP-nek is csak az SZDSZ-szel együtt van esélye, de könnyen lehet, hogy csak akkor, ha az új Országgyűlés a MIÉP nélkül alakul meg. Az sem teremtene egyértelmű helyzetet, ha ötödikként a Centrum Párt is frakciót tudna alakítani, ám így egy esetleges MSZP-SZDSZ-Centrum koalíció törékeny többséghez juthatna a következő parlamentben

 
Hann Endre - Karácsony Gergely




KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Szűkülő olló



KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat



Diagramok