A válság újabb fordulója: az IMF-hitel megítélése
www.median.hu 
2017. április 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. november 09.

A válság újabb fordulója: az IMF-hitel megítélése

A többség egyetért azzal, hogy a pénzügyi válság miatt Magyarország a közelmúltban a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért, arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy a megítélt segítség az ország előnyére, vagy éppen hátrányára válik.

 
A Medián legutóbbi felmérése szerint az Amerikából kiindult pénzügyi válság, a forint- és részványárfolyamok zuhanása továbbra is vezető helyet foglal el a lakosság érdeklődésében: a megkérdezettek 81 százaléka ezt nevezte meg az elmúlt hetek legfontosabb közéleti eseményeként. A megkérdezettek döntő többsége arról is hallott, hogy Magyarország a közelmúltban pénzügyi segítség lehetőségét kérte a Nemzetközi Valutaalaptól, és 63 százalékuk egyet is értett a segítségkéréssel. Az egyetértők aránya az MSZP szavazói körében a legmagasabb (83 százalék), ám még a Fidesz-szavazók között is valamelyest többségben vannak azok, akik egyetértettek ezzel a lépéssel (1. ábra).
 
Abban a kérdésben viszont már erősebben megoszlanak a vélemények, hogy az IMF által megítélt pénzügyi segítség végül is javít, vagy éppen ront Magyarország helyzetén: a hitelfelvételi lehetőség minden második megkérdezett szerint az ország előnyére válik, ám 31 százalék (ezen belül a Fidesz-szavazók több mint fele) szerint inkább hátrányos lehet (2. ábra). A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak többsége (64 százalék) szerint már az is szégyen, hogy olyan nehéz helyzetbe került az ország, hogy külső támogatásra szorul. Ezzel a véleménnyel ugyanakkor az összes megkérdezettnek valamivel kevesebb mint fele (42 százalék) ért egyet – a többség (50 százalék) szerint nincs szégyellnivalónk, hiszen a nemzetközi szervezetek is bíznak abban, hogy az ország képes kilábalni a kialakult helyzetből.
 
A Valutaalap által nyújtott segítség ellenére a megkérdezettek többsége továbbra is úgy gondolja, hogy a pénzügyi válság Magyarországon akár egy évig (27 százalék) vagy annál tovább is eltarthat (43 százalék), ennek hatására pedig a lakosság továbbra is számos kedvezőtlen következménnyel számol. Szinte az összes megkérdezett tart az árak és a munkanélküliség emelkedésétől (96 százalék), a bérek vásárlóértékének csökkenésétől (90 százalék), valamint attól, hogy sok vállalkozás csődbe megy (89 százalék). A forint árfolyamának romlását és a devizahitelek törlesztőrészleteinek nagyon jelentős mértékű növekedését továbbra is a nagy többség (84, illetve 86 százalék) valószínűsíti, bár ez az arány október vége óta valamelyest csökkent. Az IMF segítsége ugyanakkor némiképp stabilizálta a magyar pénzintézetekbe vetett hitet: míg az október végi felmérésben 41 százalék tartotta valószínűnek a bankrendszer összeomlását, ez az arány november elejére 26 százalékra csökkent. Ezzel egyidőben érezhetően csökkent azok aránya, akik szerint a válság miatt az emberek megtakarított pénze is veszélybe kerülhet (3. ábra).
 
A válság kezelésével kapcsolatos javaslatok többsége egyébként kimondottan nagy elfogadottságnak örvend: a kormánytagok és a képviselők bérének befagyasztását például szinte az összes megkérdezett teljes mértékben elfogadhatónak tartja. A közszférában dolgozókat és a nyugdíjasokat érintő megszorítások érthető módon már kevésbé népszerűek, ám a válság megítélésének komolyságát jelzi, hogy a többség még ezeket a javaslatokat is elfogadhatónak tartja (4. ábra).
 
A felmérést november 3-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Miniszterelnöki Hivatgal megbízásából 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 2-6 százalék.
 




Ábrák