Fidesz-MSZP: kettő az egyhez
www.median.hu 
2017. október 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. március 22.

Fidesz-MSZP: kettő az egyhez

Március elejére igencsak szélesre nyílt a két nagy párt támogatottságát kifejező olló: a teljes népességben az MSZP támogatottsága egy hónap alatt 5 százalékponttal csökkent, a Fideszé pedig 6 százalékponttal nőtt. A 2002-es parlamenti választás óta – a kvázi-kétpártrendszer kialakulását követően – még soha nem volt ekkora előnye a nagyobbik ellenzéki pártnak (1. ábra és 3. ábra).

A szocialisták támogatottságában adódott hasonló mélypont – 2004 júliusában csak az összes szavazókorú 22 százaléka támogatta volna a nagyobbik kormánypártot –, ám a Fidesznek korábban soha nem volt ennyi szimpatizánsa. A Horn-kormány idején a Bokros-csomag tépázta meg hasonló mértékben az MSZP táborát: 1995 októberében, fél évvel a megszorítások után volt mélyponton a párt támogatottsága, akkor a teljes népesség 10, a választani tudó „biztos” szavazók 24 százaléka szavazott volna a szocialistákra. Persze figyelembe kell venni, hogy mainál jóval kevésbé koncentráltabb pártrendszerben a szavazatok egyharmadával választás lehetett nyerni. 

Az MSZP szavazótáborának zsugorodását némileg kompenzálja a megmaradt szimpatizánsok nagyobb részvételi hajlandósága, így a választani tudó „biztos” szavazók körében valamivel kisebb a Fidesz előnye annál, mint ami a támogatók számából következne – bár ebben a körben is csaknem kétszer annyian szavaznának a jobboldali pártra (2. ábra). Az SZDSZ és az MDF támogatottsága nem változott, a korábbi hónapokhoz hasonlóan a szavazóik közül most is viszonylag kevesen vennének részt egy most vasárnapi választáson. Emiatt kevésbé szembetűnő, hogy az MDF az elmúlt fél év során egyértelműen megerősödött – ebben a hónapban a pártok közül választani tudók 6 százaléka szavazott volna a pártra – és többé-kevésbé az SZDSZ is őrzi a korábbi támogatottságát. 

Bár a Fidesz előretörése és az MSZP visszaesése külön-külön is elég nagy ahhoz, hogy magyarázatra szoruljon, ám az adatok mechanikus értelmezése ehhez biztosan nem elegendő. Igaz, hogy a lakosság túlnyomó többsége pesszimistán látja az ország jövőjét (73 százalék mondta azt, hogy az országban általában véve rossz irányban mennek a dolgok), de ebben nem történt érdemi változás az előző hónaphoz képest (4. ábra). A gazdasági várakozások is nagyon borúlátóak, de pontosan annyira, mint amennyire februárban voltak. Az sem tűnik valószínűnek, hogy a vizitdíj bevezetése és az egészségügy átalakításának tervezett lépései miatt esett volna vissza az MSZP, hiszen a Medián egy héttel korábbi felmérése a reform elfogadásának a növekedését jelezte, és egészségügyi miniszter népszerűsége sem csökkent – igaz, továbbra is ő a sereghajtó. 

Úgy tűnik, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta a gazdasági elégedetlenség és a politikai konfliktusok kiéleződésétől való félelem ingatag egyensúlya mozgatja a közvéleményt: amikor az előbbi volt a meghatározó, akkor nőtt, amikor az utóbbi, akkor csökkent a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben. Elképzelhető, hogy a mostani változások mögött ez a hatás húzódik meg. Erre utalhat az is, hogy bár az előző hónaphoz képest az összes vizsgált Fidesz-politikus népszerűsége nőtt, de főleg azoké (Pokorni Zoltáné és Navracsics Tiboré), akiket a politikai elemzések a párt mérsékelt politikusai között tartanak számon. A kormánypárti politikusok népszerűsége néhány kivételtől eltekintve csökkent, főleg az immár szocialista pártelnökké is választott Gyurcsány Ferencé, akiről kormányfővé választása óta most mondták a legkevesebben, hogy szívesen látnák „fontos politikai szerepben”.

Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása százalék
  ismertség népszerűség
 februármárciusfebruármárcius
Sólyom László96955756
Dávid Ibolya99995255
Pokorni Zoltán93944551
Orbán Viktor100994649
Schmitt Pál87914347
Szili Katalin95964846
Áder János91944245
Navracsics Tibor80803743
Kuncze Gábor99994240
Göncz Kinga81813937
Demszky Gábor99993633
Herényi Károly78793233
Lamperth Mónika95953130
Lendvai Ildikó94953230
Kóka János94923229
Kövér László87892729
Gyurcsány Ferenc991003227
Hiller István86862725
Szekeres Imre77782625
Molnár Lajos76781315
 * a 20 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. március 2-a és 6-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábra