A Tocsik-ügy
www.median.hu 
2017. december 16. 

Gazdaság


Ár-apály

KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
1996. október 29.

A Tocsik-ügy

A korrupciós ügyek és a pártok a közvéleményben

Gyakorlatilag mindenki, a felnőtt népesség 98 százaléka hallott október végére a leginkább Tocsik-ügyként emlegetett privatizációs-korrupciós botrányról. A válaszolók közel háromnegyede spontán módon - tehát úgynevezett nyitott kérdésre válaszolván - ezt az ügyet nevezte meg az elmúlt néhány hét legfontosabb hazai eseményeként.

Az ügy sokat ártott a kormány megítélésének: ötből négy megkérdezett úgy gondolja, hogy a botrányért felelősség terheli a kabinetet. A kormány relatív minősítése is súlyos csorbát szenvedett: ami a pénzügyi visszaéléseket illeti, a mostani kormányról ma már jóval többen vannak rossz véleménnyel, mint az előző, MDF vezette kormányról (1.ábra). Az ellenzéki pártok lehetséges szavazói - természetesen - egységesebben hangoztatják a kormány felelősségét: mindazok 90 százaléka felelősnek tartja a kormányt, akik „egy jövő vasárnapi választáson" valamelyik ellenzéki pártra voksolnának. A kormánypártok hívei közül e tekintetben az SZDSZ potenciális szavazótábora az ellenzéki-szimpatizánsokkal gyakorlatilag azonosan vélekedik: szintén mintegy kilenctizedük marasztalja el a kormány, miközben az MSZP-támogatóknak mindössze 64 százaléka gondolkodik így.
 
A kormánypártok közül valamivel nagyobb súllyal tartják felelősnek a megkérdezettek az MSZP-t, de a válaszadók abszolút többsége ugyanakkora felelősséget hárít mindkét koalíciós partnerre (2.ábra). Az SZDSZ-nek az ellenzéki szavazók közül is csak kevesen tulajdonítanak nagyobb felelősséget, viszont az MSZP mostani potenciális szavazótáborában eléggé erősek az „elhárító mechanizmusok": 10 százalék a koalíciós partnert hibáztatja nagyobb mértékben, 21 százalék szerint pedig egyik kormánypártot sem terheli felelősség.
 
A bizalmi válság többé-kevésbé minden parlamenti párt képét beárnyékolja, de leginkább azok a pártok tűnnek „sárosnak" a közvélemény szemében, amelyek a mostani vagy a korábbi ciklusban jelentős kormányzati súlyt képviseltek. Amikor a kutatók azt kérték, hogy a megkérdezettek négyfokú skálán minősítsék a pártokat, melyikre mennyire jellemzőek a tisztázatlan pénzügyek, átlagosan minden ötödik nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani. A többiek körében az MSZP megítélése a legrosszabb, az MDF nagyjából olyan pontszámot kapott, mint az SZDSZ, viszont az előző koalícióban kevésbé jelentős szerepet játszott KDNP-t lényegében ugyanolyan „ártatlannak" ítéli meg a közvélemény, mint a kormányon sosem volt Fidesz-MPP-t (3.ábra).

--------------------------------------------------------------------------------
A felmérés október 25-e és 28-a között készült, a 18 éves és idősebb lakosságot reprezentáló, 1200 fős minta személyes megkérdezésével.
Offline olvasható: HVG 1996. november 2.




Diagramok