A Robin Hood adó fogadtatása
www.median.hu 
2017. december 12. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. szeptember 28.

A Robin Hood adó fogadtatása

A Robin Hood adó tervezete népszerű a lakosság, és különösen a távfűtéses lakásban élők körében. Szeptember végi felmérésünk szerint az energiaszolgáltató cégekre kivetendő különadót a nagy többség jobbnak tartja, mint a távfűtés lakossági terheit mérsékelni hivatott másik javaslatot, a távhő áfájának csökkentését.

 
A Robin Hood adó néven ismertté vált tervezetről a megkérdezettek kétharmada hallott. A javaslat hátterében álló problémát a lakosság is érzékeli: a többség egyetért azzal az állítással, hogy „távfűtéses lakásban még egy átlagos jövedelmű embernek is nehéz a megélhetés” (1. ábra). Azzal, hogy az államnak segítenie kellene a távfűtéses lakásban lakókon, a megkérdezettek kétharmada, de még a távfűtést nem használóknak a többsége (57 százaléka) is egyetértett.
 
A javaslat szerint az energiaszolgáltató cégekre kivetendő adóból az állam három módon segíthetné a távfűtéses lakásokban élőket. Ezek közül azt, hogy a távhőfogyasztás egyedileg mérhető és szabályozható legyen, tízből kilencen támogatják. A rászorulók kiemelt támogatásával 63 százalék ért egyet. A legvitatottabb támogatási mód az, hogy az állam vállalja magára az összes távfűtéses lakásban élő család számlájának egy részét: ezzel az összes megkérdezettnek csak 40 százaléka (igaz, ezen belül a távfűtést használók 72, az MSZP-szavazók 58 százaléka) ért egyet.
 
Összességében a lakosság 63 százaléka egyetért a Robin Hood adó kivetésével, és bár a helyeslők aránya különösen magas (83 százalék)a kormánypárti szavazók körében, említésre méltó, hogy még a Fidesz szavazóinak is 62 százaléka támogatja a tervezetet (2. ábra). A Robin Hood adó mellett szól azoknak véleményeknek a széleskörű elfogadottsága is, hogy „a magas energiaárak miatt nagy nyereséget elérő energiaszolgáltató cégeknek részt kell vállalniuk a fogyasztók támogatásában”. A megkérdezettek kétharmada így azzal is egyetért, hogy az energiaszolgáltatóknak ideiglenesen a jelenleginél több adót kelljen fizetniük.
 
A Robin Hood adó népszerűségét valamelyest beárnyékolja, hogy a megkérdezettek több mint 60 százaléka tart attól, hogy az energiaszolgáltatók át tudják hárítani a kivetett adót a fogyasztókra. Ráadásul az így vélekedők döntő többségét (82 százalékát) az sem győzte meg ennek ellenkezőjéről, hogy a távhő árát nem a szolgáltató, hanem az önkormányzat állapítja meg.
 
A távfűtést használók támogatására született másik javaslat a távhő áfájának csökkentése. A kérdés első felvetésénél még a többség (58 százalék) egyetértett azzal, hogy a távhő áfájának csökkentésével támogassák a fogyasztókat. Ugyanakkor az egyetértők fele meggondolta magát, amint azt is figyelembe kellett venniük, hogy az ÁFA csökkentése esetén a támogatás mértéke független a szociális helyzettől, és valójában az kap nagyobb támogatást, aki többet fogyaszt. Ebbe is belegondolván a megkérdezetteknek már csak 28 százaléka értett egyet a támogatás ezen formájával, ráadásul a többség úgy véli, az intézkedés a költségvetés hiányát is növelné.
 
Mindent egybevetve a válaszadóknak csak 22 százaléka tartotta a távhő áfájának csökkentését jobb megoldásnak a távfűtéses lakásban élők költségeinek csökkentésére (3. ábra). Ráadásul több mint felüket elbizonytalanította, ha bele kellett gondolniuk, hogy a távhő árának ily módon történő csökkentését a nem távfűtéses lakásban élők is fizetnék. Ezzel szemben a Robin Hood adót ötből hárman tartották jobb eszköznek, és a tervezet támogatói abszolút többségben vannak a nem távfűtéses lakásban élők és a Fidesz szavazói között is.
 
A felmérést 2008. szeptember 24-én készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság lakóhely, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-4 százalék.




ábra