Lépéskényszer
www.median.hu 
2017. április 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. december 02.

Lépéskényszer

A lakosság nagyobb része nem értett egyet a magán-nyugdíjpénztári befizetések átmeneti visszatartásával, és a legtöbben egy vegyes, egyéni számlavezetést is biztosító nyugdíjrendszert tartanának ideálisnak – derül ki abból az országos reprezentatív felmérésből, amit november közepén, még az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés szabályainak bejelentését megelőzően készített a Medián a HVG megbízásából.

A válaszadók legnagyobb része (84 százalék) értesült arról a kormányzati intézkedésről, amely novembertől 14 hónapra az állami nyugdíjkasszába irányítja át a magánpénztári befizetéseket, ám a megkérdezettek relatív többsége (49 százalék) ezt nem helyesli. Még a Fidesz szavazói között is alig voltak többségben azok, akik a döntést legalább részben támogatják. Azt pedig már a válaszadók több mint héttizede elutasítaná, hogy ez az intézkedés ne csak 14 hónapra, hanem esetleg három-négy évre szóljon (1. ábra). Bár a befizetések visszatartását a kormány a nyugdíjkassza hiányával indokolja, a lakosság a probléma kezelésére inkább a korkedvezményes és rokkantnyugdíjazás szigorítását támogatná. A magánnyugdíjpénztárak megszüntetését és a befizetések állami kasszába helyezését mint lehetőséget a válaszadók nem utasítják el olyan mértékben, mint a korhatár vagy a nyugdíjjárulék emelését, de összességében a többség inkább nem ért vele egyet (a diplomások, értelmiségi és szellemi foglalkozásúak, valamint a jelenlegi pénztártagok az átlagosnál is határozottabban elutasítják ezt a javaslatot) (2. ábra).
 
Pedig a lakosság is érzékeli, hogy a nyugdíjrendszeren sürgősen javítani, változtatni kellene, ugyanis a válaszadók szerint az állam a különböző szakterületek közül éppen a nyugdíjak témájában működik a legrosszabbul. Igaz, a nyugdíjrendszer értékelése már négy évvel ezelőtt, 2006 nyarán sem volt kimondottan jó, de akkor még a közepeshez közelített (a lakosság jobbnak értékelte, mint az egészségügy vagy a munkanélküliek támogatásának témáját). Ráadásul míg a rendszert közvetlenül megtapasztaló társadalmi csoport értékelése 2006-ban nem tért el a lakossági átlagtól, most számottevően rosszabb annál: minden negyedik nyugdíjas a legrosszabb „osztályzattal” fejezte ki elégedetlenségét (3. ábra).
 
Az aktív korú lakosság ismeretei ugyanakkor továbbra is hiányosak az eddigi (valóban eléggé bonyolult) nyugdíjrendszer terén. A legfeljebb 60 éves válaszadók kevesebb mint négyötöde (78 százalék) tudta, hogy a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját az állam a mostani dolgozók járulékából fizeti. Bár a kötelező magán-nyugdíjpénztárakról az aktív korban lévők döntő többsége (95 százalék) hallott már, az ezzel kapcsolatos ismereteikben vannak még hiányok. Csaknem minden harmadik válaszadó nem tudott róla, hogy az eddigi rendszer szerint a magánnyugdíjpénztárak tagjai a társadalombiztosítástól is jogosultak nyugdíjra, és a magán-nyugdíjpénztári tagok körében négy év alatt csak kismértékben (77-ről 82 százalékra) nőtt azok aránya, akik tudták, hogy a pénztári számlájukon összegyűlt pénz halálozás esetén örökölhető.
 
A kérdezést megelőző hetek kormányzati kommunikációja ellenére a többség (57 százalék) helyesli, ha a nyugdíjrendszerben magánnyugdíjpénztárak is működnek a társadalombiztosítás mellett, és ehhez hasonló (58 százalék) azok aránya, akik szerint az a jó, ha a nyugdíjak kiszámítása során van lehetőség egyéni számla vezetésére is. Ez összesítve azt jelenti, hogy a legtöbben egy olyan nyugdíjrendszert tartanának megfelelőnek, amelyikben vannak magánnyugdíjpénztárak, és figyelembe tudják venni a nyugdíjasok saját korábbi befizetéseit is: 43 százalék, vagyis az érdemi válaszadók fele ezt részesítené előnyben, közel két és félszer annyian, mint akik a tisztán állami, felosztó-kirovó rendszer hívei (18 százalék). Még a nyugdíjasok között is a vegyes, egyéni számlás rendszerrel egyetértők vannak a legtöbben (35 százalék), bár ez a csoport támogatja a legnagyobb arányban a már megszokott állami nyugdíjrendszert (24 százalék) is. És bár a pártpreferencia hatása ebben a kérdésben is kimutatható, még Fidesz szavazói körében is azok vannak a legtöbben, akik egyéni számlavezetést garantáló, vegyes rendszert szeretnének (37 százalék) (4. ábra).
 
Mivel az adatfelvétel időpontjában még nem volt ismert a kormány azon terve, hogy a magánpénztáraknál maradók súlyos hátrányba kerülnek az állami rendszerbe visszatérőkkel szemben, az akkori válaszok alapján nem lehet megmondani, hogy a pénztári tagok jelenleg hogyan vélekednek az állami rendszerbe átlépésről. Az azonban elmondható, hogy november közepén még a tagok jelentős része (45 százalék, a kérdésre válaszolni tudók közel hattizede) inkább azt tartotta valószínűnek, hogy a magánpénztárnál marad. Jellemző azonban, hogy a pártkötődés hatása még az ilyen, évtizedekre szóló anyagi döntés mögött is megjelenik: a kormánypárti szavazók már ekkor is az átlagosnál nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy átlépjenek az állami rendszerbe, bár ezt közülük is csak 45 százalék tartotta biztosnak vagy legalább valószínűnek. A pénztártagok ekkori kifejezett maradási szándékát ugyanakkor részben az is indokolta, hogy bár 2006 óta számottevően csökkent az elégedettség a magánpénztárakkal, az időközben bekövetkezett gazdasági válság ellenére jelenleg is a tagok több mint hattizede elégedett a választott pénztára működésével (5. ábra).
 
Meg kell jegyezni azonban, hogy nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetése számos kormánypárti szavazót is érint, ugyanis a magánpénztári tagok több mint négytizede a Fidesz támogatója (ez a pénztárakat tömörítő szövetség adataival számolva nagyjából 1,25 millió Fidesz-szavazót jelent), míg az MSZP és a Jobbik támogatóinak aránya ebben a körben 12-12 százalék.
  
A felmérést 2010. november 12-e és 16-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák