Medián-felmérés a Clinton-botrány magyarországi fogadtatásáról
www.median.hu 
2017. december 15. 

Gazdaság


Ár-apály

KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
1998. október 01.

Medián-felmérés a Clinton-botrány magyarországi fogadtatásáról

Itthon nem lenne cipzárgate

A Bill Clinton körül kerekedett vihar hullámai az óceánnak ezen az oldalán sem maradtak visszhang nélkül. A Medián szeptember végi felmérése szerint alig akad (7 százalék) olyan magyar felnõtt, aki ne hallott volna a cipzárgate néven emlegetett ügyről. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy majdnem annyian (93 százalék) tudják maguktól megmondani az Egyesült Államok elnökének nevét, mint ahányan meg tudják nevezni a magyar köztársasági elnököt (96 százalék), vagy a miniszterelnököt (95 százalék). Clinton sokkal ismertebb, mint a legnagyobb európai országok vezetőinek bármelyike. Nevét több magyar tudja, mint Borisz Jelcinét (82 százalék), Helmuth Kohlét (aki a felmérés időpontjában még Németország kancellárja volt - 68 százalék), Jacques Chiracét (38 százalék), vagy éppen Tony Blairét (32 százalék).

A történtek után csak a válaszadók 7 százalékának romlott a véleménye az USA elnökéről, sőt a magyarok közel egyötödének 'Clinton-képe' pozitívabbá vált. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az, hogy sokan - Diana hercegnőhöz hasonlóan - a nyilvánosság áldozatául esett mártírt látják Clintonban. Csupán a megkérdezettek 13 százaléka véli úgy, hogy "egy politikai vezetőnek a magánügyeiért is felelősséget kell vállalnia a nyilvánosság előtt", a túlnyomó többség (85 százalék) nem helyesli, hogy "Amerika első emberének a magánügyeit a nyilvánosság elé viszik". Azt, hogy a magyar közvélemény tiszteletben tartja a magánélet szentségét, az is mutatja, hogy még a Clintont elítélők közel fele (46 százalék) sem helyesli az elnök privátszférájának nyilvánosság előtti boncolgatását.
 
Az elutasító attitűd mögött valláserkölcsi megfontolások is meghúzódhatnak: azok körében, akik hetente legalább egyszer templomba mennek, az átlagnál többen kárhoztatják Clintont. Mindezekből következően a magyarok mindössze 6 százaléka véli úgy, hogy az amerikai elnöknek le kellene mondania, és a közhangulatot jól érzékelve maguk is majdnem pontosan ennyire (7 százalék) teszik az így vélekedők arányát. Ez persze csak részben köszönhető a közhangulat finom kitapintásának - a többség általában szereti magát az uralkodó áramlathoz tartozónak tudni, s ezért saját véleményét terjeszti ki a nagyobb közösségre is. Azoknak, akik szerint Clintonnak le kellene mondania, több mint fele úgy gondolja, hogy a többség egyetért ezzel az állásponttal, a lemondást nem támogatóknak pedig kilenctizede érzi magát a többséghez tartozónak.
Az emberek nagy része úgy látja, hogy Magyarország - legalábbis ami a félrelépéseket illeti - szabadabb ország az Egyesült Államoknál: négyből három válaszadó szerint itthon nem kell hasonló viharoktól tartani, mivel "nálunk ennek nincs akkora jelentősége".
 
A felmérést 1998. szeptember 24-e és 30-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, a felnőtt népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezésével. Az adatok - a véletlen minta kisebb torzulásait korrigáló súlyozás után - pontosan tükrözik a lakosság nem, életkor, iskolázottság és településtípus szerinti összetételét.




Diagramok