Nincs új a nap alatt?
www.median.hu 
2017. július 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. november 26.

Nincs új a nap alatt?

 

Valamivel több, mint minden ötödik szavazó elképzelhetőnek tartja, hogy a következő választáson egy újonnan alakult pártra szavazzon, de közülük csak keveseknek van elképzelése arról, hogy milyen is lenne a kívánatos párt – ez egyik novemberi kutatásunk legfontosabb eredménye.

 
Bár értelmiségi körökben sok szó esik mostanában új pártok alakulásának esélyeiről, a közvéleményt a jelek szerint nem igazán hozza lázba ez a gondolat. Csupán a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy a magyar politikában szükség lenne újabb pártokra (1. ábra), és 22 százalék tartotta elképzelhetőnek, hogy a következő választáson egy újonnan alakult pártra szavazzon (2. ábra). Ráadásul az utóbbiak bő negyven százaléka nem tudta megmondani, hogy milyen ideológiát képviselő pártra szavazna a legszívesebben (3. ábra). A pártpreferenciával nem rendelkező szavazók nem mutatkoznak az átlagnál nyitottabbnak az új pártok irányába, vagy ha mégis, a nagy többségük nem tudta megmondani, hogy milyen új formációt tudna támogatni. Az esetleges új pártok leginkább a meglévő pártok meglévő szavazóira gyakorolhatnának „szívóhatást”: az új szociáldemokrata párt potenciális támogatói (a teljes népesség 6 százaléka) a kormánypárti, az új jobbközép párt lehetséges hívei (5 százalék) a jelenlegi ellenzéki szavazók körében fordulnak elő az átlagot meghaladó arányban. Az új politikai formációkra való nyitottság hiánya nem lehet meglepő annak tükrében, hogy a kelet-közép európai országok polgárai közül a magyarok kötődnek leginkább a pártjaikhoz, sőt, a magyar pártrendszer számos régi nyugat-európai társát is megelőzi a „pártos szavazók” arányában (4. ábra). (Az erre vonatkozó legfrissebb európai adatok 2004-ből származnak, de a 2006-os magyar adatok a 2004-esnál is magasabb pártelkötelezettségre utalnak.)
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. november 9-e és 13-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák