A közvélemény a Tasnádi-ügyről
www.median.hu 
2017. április 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. augusztus 02.

A közvélemény a Tasnádi-ügyről

Az emberek általában is túlságosan enyhének tartják a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát, de – a HVG megbízásából készült felmérésünk szerint - a Tasnádi Péter ügyében hozott döntés szigorával különösen elégedetlenek.

 
Tasnádi Péter előzetes fogva tartásának megszüntetéséről és házi őrizetbe helyezéséről az emberek 88 százaléka hallott (1. ábra), és az ügy viszonylag mély nyomot hagyott a közvéleményben. Ebben - a kimagasló médiavisszhang mellet – minden bizonnyal jelentős szerepe van annak, hogy a Fővárosi Bíróság ítélete nem találkozott a többség igazságérzetével: az esetről tájékozottak háromnegyede (76 százalék) túlságosan enyhének tartja az ítéletet, és csupán 10 százalék ért egyet vele (2. ábra).
 
Ebben számos tényező játszik szerepet, amelyek közül a felmérés során a bíróságok ítélkezési gyakorlatának általános megítélésére, a Tasnádi elleni eljárás elemeinek ismeretére, továbbá az ítélet racionalizálására, vagyis a mögötte vélt „okok”, tulajdonítások feltárására tértünk ki.
 
Az emberek többsége (52 százalék)a konkrét esettől függetlenül is túlságosan enyhének érzi a hazai bíróságok ítéleteit, és csupán 39 százalék elégedett ezekkel (lásd erről bővebben korábbi felmérésünket: A közvélemény szigorúbban büntetne). A Tasnádi ügyében hozott ítéletnél azonban még ez utóbbiak többsége is szigorúbb elbírálást tartana igazságosnak, és csupán 16 százalék elégedett vele.
 
A Tasnádi ellen felhozott vádpontok közül nem a jelenlegiek a legismertebbek, hanem a korábbi ügyek emlékeiként megmaradt maffiavádak (3. ábra). A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) utalt erre, lényegesen többen, mint a jelenlegi eljárásban szereplő vádakra: volt feleségének és az ő jelenlegi férjének életveszélyes megfenyegetésére (47 százalék), illetve anyósának leöntésére sósavval (31 százalék). Ez a kettő aktuális vádpont a válaszok csupán 23 százalékában szerepelt, de a teljesen pontos ismerettel rendelkezők aránya (amikor ezek nem keveredtek más elemekkel) csupán 9 százalék. Azok körében, akik szerint a most folyó eljárásban is érvényesek a maffia vádak, valamelyest többen (79 százalék) elégedetlenek a legutóbbi ítélet szigorával, mint azokéban, akik ezt nem keverik a mostani ügybe. Azonban ez utóbbi csoportban is meghatározó a nagyobb szigort kívánók aránya (72 százalék), és ugyanez érvényes a pontosan tájékozottak körére (70 százalék) is. Az ítélet indokainak ismerete tekintetében az (szintén korábbi ügyekre vonatkozó) agysorvadás a legismertebb, több mint háromszor annyian említették, mint azt, hogy lejárt az előzetes fogva tartásra érvényes határidő (4. ábra). Úgy tűnik, az agysorvadást a közvélemény vagy kevéssé elfogadható indoknak tekinti, vagy kételkedik a valóságtartamában. Legalábbis erre enged következtetni, hogy az ezt említők közül többen tekintik túlságosan gyengének az ítéletet, mint azok közül, akik nem tartják számon az agysorvadást. Ettől számottevően különbözik az összefüggés a házi őrizet elrendelésének megítélése és a Tasnádi veszélyességének csökkenésére való hivatkozás között. Azok, akik említik ezt az indokot, lényegesen megosztottabbak: az átlagosnál kevesebben (50 százalék) érzik túlságosan elnézőnek a bíróság döntését, és többen ítélik túlságosan szigorúnak (17 százalék).
 
A Tasnádi-ügyben hozott ítéletet azért is tekintik különösen enyhének az emberek, mert szinte mindenki gyanakszik arra, hogy a háttérben a jogon kívüli más tényezők is szerepet játszottak a bíróság döntésében. A jó gazdasági-, illetve politikai kapcsolatokat általánosságban csaknem mindenki (84 százalék) említette, 42 százalék szerint a bíróság megvesztegetésének, 27 százalék szerint pedig Tasnádi zsidó származásának is szerepe volt az ügy elbírálásában (5. ábra). A válaszadók 88 százaléka valószínűsítette, hogy nem tisztán jogi alapokon nyugszik a bíróság döntése, legalábbis ennyien utaltak a négy említett tényező közül legalább egynek a szerepére. Abban, hogy a bíróságok előtt teljes lenne a jogegyenlőség, a döntő többség (87 százalék) „alaphelyzetből” kételkedik, csupán minden tizedik válaszadó tartja úgy, hogy mindenkit azonos mércével mérnek az ítélkezés során.
 
A politikai kapcsolatok jelentőségére egyébként valamelyest többen gyanakszanak az ellenzék (72 százalék), mint a kormánypártok hívei (67 százalék) közül, és ezzel összefüggésben lényegesen többen vélik, hogy kizárólag a kormányoldalnak áll érdekében a Tasnádi-ügy kedvező elbírálása, mint amennyien (5 százalék) ellenzéki érdekösszefonódásra gyanakszanak, 26 százalék szerint pedig Tasnádi személye mindkét oldal számára különösen értékes.
 
A felmérést 2007. július 27-én és 28-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 600 fő telefonos megkérdezésével . A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.




Ábrák