Az EB után a Mercedes beruházása a legismertebb
www.median.hu 
2017. április 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. július 03.

Az EB után a Mercedes beruházása a legismertebb

 

A Mercedes döntése, hogy Kecskemétre telepíti új autógyárát, az időszak egyik legjelentősebb fejleményének bizonyult: az emberek 81 százaléka hallott róla, sőt 22 százalék „fejből” is megemlítette a felmérést megelőző hét legfontosabb eseményei sorában. Ezzel egyébként a foci EB (26 százalék) mögött, az olaj- és benzináremelésekkel, illetve a fuvarosok ezek elleni tiltakozásával holtversenyben a második helyre került a jelentős események listáján – derül ki júniusban készített felmérésünkből.

 
A kecskeméti beruházást lényegesen nagyobb horderejűnek ítélik az emberek, mint az időszak másik sikersztoriját, az EU kutatás-fejlesztési központjának Budapestre telepítését: ezt csupán 4 százalék említette a kiemelkedő események között, és további 40 százalék hallott róla.
 
A beruházás hírét kifejezetten kedvezően fogadták az emberek: a véleményeket kifejező százfokú mutató értéke 79 pont. Az csaknem magától értetődő, hogy azok, akik egyébként is a fontos események sorában tartották számon, valamelyest jobban örülnek neki (87 pont), mint azok, akik hallottak ugyan róla, de nem érezték kiemelkedően jelentősnek. Azonban még az utóbbi körben is kifejezetten kedvező a Mercedes döntésének fogadtatása, sőt, még azok is jó dolognak tartják, akik csupán a felmérés kérdéseiből szereztek tudomást róla (66 pont). Annak ellenére, hogy az eseményt az ellenzéki szavazók is kedvezően fogadják, a véleményalkotást mégis átszövik politikai motívumok. Ez már abban is megmutatkozik, hogy ‑ bár tájékozottság tekintetében nincs különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között (mindkét körben 87 százalék hallott róla) ‑, az előbbiek közül csaknem másfélszer annyian (29 százalék) említették fejből a fontos események sorában, mint az utóbbiak közül (21 százalék). Ami a beruházás megítélését illeti, a kormánypárti szavazók kedvezőbben is értékelik az eseményt, mint az ellenzékiek vagy azok, akik nem szavaznának, illetve nem tudják, kire adnák voksukat, azonban e kisebb különbségek mellett mindhárom körben kifejezetten jó hírnek tartják (1. ábra).
 
A sikerben szerepet játszó tényezők közül az állami támogatást ítélik a legfontosabbnak az emberek, és az ország gazdasági helyzetének tulajdonítják a legkisebb jelentőséget (2. ábra). A kormánypártiak összességében lényegesen „megalapozottabbnak” érzékelik a Mercedes döntését (a hét tényező átlaga 72 pont), mint az ellenzékiek (61 pont) vagy azok, akiknek nincs pártjuk (63 pont). Csupán egy olyan tényező akad, amelynek nagyobb szerepe volt az ellenzéki, mint a kormánypárti szavazók szerint: az állami támogatásnak az előbbiek körében kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak. A két csoport véleménye között a legnagyobb különbség pedig a kormány jó érdekérvényesítésének megítélése tekintetében van. Ha az e kettő, a kormány szerepvállalására közvetlenül vonatkozó tényezőnek tulajdonított jelentőség viszonya alapján csoportosítjuk a válaszadókat, körülbelül másfélszer annyian vannak, akik szerint erősebb hatása volt a támogatások vonzerejének, mint a kormány erőfeszítéseinek, és ez az arány csupán a kormánypártiak körében fordul meg (3. ábra).
 
A beruházás általános fogadtatását azonban egyáltalán nem befolyásolja a két tényező viszonya. A többváltozós elemzés alapján ebben a munkaerő képzettségének van a legnagyobb szerepe: politikai beállítódástól függetlenül azok örülnek neki a leginkább, akik a döntés hátterében ennek tulajdonítják a viszonylag legnagyobb jelentőséget.
 
 
A felmérést 2008. június 24-én készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság lakóhely, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-4 százalék.




Ábrák