Csökkenőben van a lakosságra jellemző politikai érdektelenség
www.median.hu 
2017. október 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2005. augusztus 09.

Csökkenőben van a lakosságra jellemző politikai érdektelenség

Politikai közhangulat - 2005. augusztus

Derül ki a Medián augusztus 5-e és 9-e között készült országos reprezentatív felmérésének adataiból.

Egyrészt május óta minden hónapban növekedett egy-két százalékot azoknak az aránya, akik biztosra mondják választási részvételüket egy most vasárnapi választás esetére - augusztusban pontosan minden második szavazópolgár nyilatkozott így. Másrészt az utóbbi két hónapban jelentősen csökkent az úgynevezett „bizonytalanok” száma is, tehát azoké, akik így vagy úgy, de kitértek a pártszimpátiára vonatkozó kérdés elől (1. ábra) – ezek aránya legutóbb a tavalyi EP-választási kampány finisében volt ilyen alacsony. A pártpreferenciával nem rendelkezők számának csökkenése a Fidesz-MPSZ újbóli erősödésével járt együtt, így a teljes népességben 10 százalékra nőtt az ellenzéki párt előnye az MSZP előtt. Igaz, a „biztos” szavazók arányának a növekedése viszont a szocialista szimpatizánsokra volt elsősorban jellemző, így a választani tudó „biztos” szavazók körében nem változtak a két nagy párt közötti erőviszonyok. Ebben a választói körben a kisebb pártok közül csak az SZDSZ lépné át az 5 százalékos bejutási küszöböt (1. ábra).
 
A lakosság politikai aktivitásának „éledezésében” szerepe lehetett a gazdaság helyzetéről szóló vitáknak is. Ezek ugyan ezidáig nem sokat hoztak a kormányoldal „konyhájára”, de az már látszik, hogy jelentősen javultak az emberek gazdasági várakozásai. Például júliusban 14 százalékkal többen mondták azt, hogy az elkövetkező egy évben romlani fog az ország gazdasági helyzete, mint ahányan inkább javulásra számítottak, augusztusban viszont már „csak” 4 százalék volt a pesszimista és az optimista vélemények aránya közötti különbség. A gazdasági közhangulat javulása ellenére azonban továbbra is csaknem kétszer annyian érzik úgy, hogy az országban rossz irányban mennek a dolgok, mint ahányan ennek az ellenkezőjét gondolják (3. ábra).
 
Pedig akár a jó irány érzetét erősíthette, hogy épp a felmérés  kezdetének napján lépett hivatalba az új köztársasági elnök, Sólyom László, akinek 70 százalékos népszerűsége jócskán megelőzi a legközkedveltebb pártpolitikusét is (1. táblázat). A hónap nagy vesztese pedig Magyar Bálint volt: az oktatási miniszter népszerűsége 7 százalékkal csökkent, aligha függetlenül a felvételi ponthatárok körüli viharoktól.




KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK

1. táblázat



Diagramok