Igen a díjak eltörlésére, nem a kormánybuktatásra
www.median.hu 
2017. május 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. január 30.

Igen a díjak eltörlésére, nem a kormánybuktatásra

Túlnyomó többségben vannak az „igen” támogatói a népszavazás mindhárom kérdésében, de mintha aktivizálódna a „nem” tábora is. Egyértelműen csökkent viszont azok aránya, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania – derül ki a Medián januári kutatássorozatából.
 

A Medián januárban három országos reprezentatív felmérést is végzett; a hetente zajló kutatások kiváló lehetőséget adnak a népszavazási kampány dinamikájának elemzésére, a kutatások 3600 fős (a megszokottnál háromszorta nagyobb) összevont adatbázisa pedig a szavazótáborok attitűdjeinek pontos jellemzésére. Január első és harmadik hétvégéje között nem történt jelentős változás a díjak eltörlését támogatók arányában: mindhárom kérdésben közel kétharmados fölényben vannak az igenek (1. ábra). A nemmel szavazni szándékozók aránya jócskán elmarad ettől, ám két hét alatt számottevő mértékben növekedett - főleg a felsőoktatási tandíj és a vizitdíj kérdésében.
 
 Ezzel együtt sem tűnik kétségesnek, hogy a „nemeknél” sokkal több „igen” szavazat várható a referendumon, a kérdés elsősorban az, hogy az utóbbiak elegen is lesznek-e – magyarán, hogy meglesz-e a három kérdésben az eredményességhez szükséges bő 2 millió igen szavazat. A szavazási szándék januárban nem nagyon változott (2. ábra), viszont az „igeneket” támogatók körében jóval magasabb (60 százalék körüli) a részvételüket biztosra mondók aránya, ám az elmúlt hetekben a „nem” táborába tartozók is éledezni kezdtek, és két hét alatt jelentős mértékben erősödött az aktivitási szándékuk – a tandíj esetében 32-ről 37, a vizitdíjéban 41-ről 44, a napidíj ügyében pedig 37-ről 46 százalékra nőtt a „biztos” szavazók aránya. Így január közepén egyszerre mindhárom kérdésben a szavazókorú népesség 40 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne és igennel szavazna a népszavazáson, és 5-6 százalék volt azoknak az aránya, akik elmennének és a nem mellett húznák be az ikszet.
 
Az persze kérdés, hogy végül hányan fognak elmenni, hiszen a választás előtt rendre többen mondják magukat biztos szavazónak, mint ahányan végül tényleg leadják a voksukat. A 2004. decemberi népszavazás előtt egy hónappal például 42 százalék nyilatkozott így, a tényleges részvétel viszont ettől 5 százalékkal elmaradt. A szavazók mozgósíthatóságát az is befolyásolhatja, hogy szerintük mi a referendum igazi tétje. Ezzel kapcsolatban jelentős fordulat történt a közhangulatban: január elején még többségben voltak, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania, két héttel később viszont már ennek az ellenkezőjét gondolták többen (3. ábra). Ez a hangulatváltozás egyrészt megkönnyítheti azoknak a kormánypárti szavazóknak a dolgát, akik marasztalnák a kormányt, de szívesen leszavaznák a díjakat. Ezek aránya éppenséggel nem jelentéktelen: az MSZP- szavazók 15 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne és igennel szavazna a kérdésekre (a nemmel szavazó „biztos” résztvevők aránya ennél kisebb, 12 százalék). A kormányváltó hangulat elillanása viszont csökkentheti az ellenzéki szavazók lelkesedését a népszavazás iránt.
 
A felméréseket a Medián-Omnibusz keretében 2008. január 4-e és 8-a, 11-e és 15-e, valamint 18-a és 22-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott, minden alkalommal 1200 (összesen 3600) felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
Korábbi felméréseink a népszavazásról:




Ábra