Medián-felmérés az alternatív energiaforrásokról
www.median.hu 
2017. május 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. január 24.

Medián-felmérés az alternatív energiaforrásokról

A többségnek tetszenének a szélerőművek

A magyar népesség túlnyomó része támogatja a megújuló energiaforrások szerepének növelését, főleg azért, mert a többség attól tart, hogy az oroszországi gázzal kapcsolatos bizonytalanságok miatt növekedni fognak az energiaárak - derül ki abból az országos reprezentatív felmérésből, amelyet a Callis Energetika Rt. megbízásából 2006. január 6-a és 10-e között 1200 fő megkérdezésével készített a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet.

Bármennyire is a magyar politika „szent tehenének” számít a lakossági gázár alacsonyan tartása, a közvélemény nagyobb része úgy véli, hogy az orosz gázszolgáltatás esetleges bizonytalanságai miatt háztartásának energiaköltségei nőni fognak - a népesség közel egynegyede biztosnak, fele valószínűnek tartja ezt -, bár a többség százalékban kifejezve nem számít egyszámjegyűnél nagyobb emelkedésre.

 Elemzők közül sokan „gázosnak” tartják a hazai energiamérleget is, amelynek közel a felét tette ki tavaly a földgáz, és ezzel Magyarország a második helyen áll az európai országok között, ráadásul a gáz 80 százalékát importálnia kell, 70 százalékot közvetlenül az orosz Gazpromtól. Ennek orvoslását többen a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazásában látják, és a lakosság túlnyomó része is ezt részesítené előnyben, ha a másik alternatíva a paksi atomerőmű bővítése lenne: a megújuló energiáknak a válaszadók 70 százaléka, Paksnak 19 százaléka adna nagyobb teret az energiamérleg helyrebillentéséhez. A kevéssé használt energiaforrások közül a legtöbben a szél- és napenergia nagyobb arányú kiaknázását támogatnák, főleg a fiatalok: héttizedük növelné a megújuló energiák arányát, míg az idősek közül csak minden második.

 A lakosság viszonylag jól tájékozott abban a tekintetben, hogy milyen energiatermelési módok kímélik jobban a környezetet: nyolctizednyien válaszolták erre a kérdésre, hogy a szélenergia környezetbarátabb a fatüzelésnél vagy más hulladékok elégetésénél, ugyanakkor minden nyolcadik ember az égetéses megoldásokat tartotta környezetkímélőbbnek. Nagyjából ugyanilyen arányban (nyolctizednyien) tartják elképzelhetőnek, illetve kérdőjelezik meg (minden nyolcadik megkérdezett) azokat a számításokat, amelyek szerint 400 nagyobb teljesítményű szélerőmű akár 700 ezer háztartás energiaszükségletét is biztosíthatja. A szélerőművekről – előre megadott jellemzők szerint – a válaszadók szerint az mondható el a leginkább, hogy kímélik a környezetet és csökkentik az ország energiahordozó-függőségét (mindkettőt több mint 80 százalék tartotta igaznak), de szintén magas azok aránya, akik szerint nem zajosak, tehát nem zavaróak lakott települések közelében.

 A válaszadók szerint annak, hogy például a szomszédos Ausztriában számos szélerőmű üzemel, míg Magyarországon csak 15, nagyrészt az az oka, hogy vannak, akiknek ez nem áll érdekében, így a politikusok és a hagyományos erőművek vezetői az emberek héttizede szerint nem támogatják szélerőművek létesítését. A népesség egyötöde viszont úgy véli, nem politikai vagy gazdasági érdekekről van szó, egyszerűen az ország természeti adottságai nem teszik lehetővé, hiszen nem fúj eléggé a szél. Ennek ellenére még a szélerősségben kételkedőknek is több mint 80 százaléka, a teljes népességnek pedig a kilenctizede támogatja, hogy több szélerőmű legyen Magyarországon. Ha a kérdés nem általában vonatkozik a szélerőmű-építésre, hanem úgy szól, támogatná-e 400 nagyteljesítményű szélerőmű felépítését, ha ez környezetbarátabb lenne, csökkentené az oroszországi gázzal szembeni függőséget és csak kicsit (másfél százalékkal) drágítaná az áram árát: még ebben az esetben is 85 százalék támogatja a szélerőmű-parkok építését.




Diagramok