A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól
www.median.hu 
2017. október 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. július 16.

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Annak ellenére, hogy az emberek nem bíznak a hétköznapi termékekben található vegyi anyagok biztonságosságában, nem, vagy csak kismértékben vállalnának pluszköltségeket azért, hogy egészségesebb zöldségek és gyümölcsök kerüljenek az asztalra - derül ki a Levegő Munkacsoport számára készített felmérésünkből.

 
 
A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék, ezen belül a községekben élők 69 százaléka) válaszolt úgy, hogy véleménye szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget. Mindössze 5 százalék vélekedik úgy, hogy a szintetikus anyagoknak nincs számottevő egészségügyi hatásuk – igaz, ez az arány a fővárosiak és 40-49 éves válaszadók körében valamivel magasabb, 8 százalék (1. ábra).
 
A szintetikus anyagokkal szembeni bizalmatlanságra utal az is, hogy a válaszadók átlagosan úgy becsülték, a mesterséges anyagok a daganatos betegségek 38 százalékáért lehetnek felelősek, ráadásul az összes megkérdezett ötöde (a becslést tevők 24 százaléka) 50 százaléknál is magasabbra becsülte ezt az arányt. A fővárosban élők az átlagosnál valamivel kisebb arányban, a daganatos betegségek 33 százalékában tulajdonítanának szerepet a mesterséges anyagoknak, sőt, csaknem minden negyedik budapesti a daganatos betegségek legfeljebb 10 százalékát vezetné vissza a szintetikus anyagok hatására (2. ábra).
 
A megkérdezettek döntő többsége (84 százalék) úgy válaszolt, hogy az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére, összesen 95 százalék említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként. A kozmetikumokat, tisztítószereket összesen 59 százalék említette, a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek és a diplomások (70, illetve 72 százalék), a legkisebb arányban a 60 évesek és idősebbek, valamint a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek (43, illetve 44 százalék). A műanyagokat 29 százalék említette (a községekben élők ennél jóval nagyobb arányban, 38 százalékban), a műszaki cikkekre ugyanakkor csak 14 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 6 százalék gondolt. A megkérdezettek átlagosan két termékcsoportot neveztek meg, bár minden negyedik válaszadó csak egyet tudott megemlíteni (ők szinte kivétel nélkül csak az élelmiszereket említették - 3. ábra)
 
A zöldségek és gyümölcsök közül, vegyszerszennyezettség szempontjából egyébként a megkérdezettek az almát, a burgonyát, a dinnyét és a sárgarépát tartják a legbiztonságosabbnak. Sokan említették ugyanakkor a saját terményeiket is, sőt, a fővároson kívül élők ezt említették a legnagyobb (az almáéval azonos) arányban. A legszennyezettebbnek ezzel szemben a legtöbben a paradicsomot, a paprikát és a salátát tartják, bár az alma is számos említést kapott a kockázatos termények között. A válaszadók számottevő része ezen túl általánosságban is bizalmatlan a fejlődő országokból származó, esetleg nem megfelelően ellenőrzött import terményekkel szemben (4. ábra). Annál is inkább, mivel a válaszadók többsége (60 százalék) úgy véli, a külföldről behozott import zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak – 35 százalék szerint viszont a hazai és az import terményekben egyforma arányban találhatóak vegyszermaradványok.
 
A legtöbben azonban nem, vagy csak kismértékben vállalnának pluszköltségeket azért, hogy egészségesebb zöldségek és gyümölcsök kerüljenek az asztalra: a válaszadók átlagosan 13 százalékkal fizetnének többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. Ezen belül azok, akik valóban hajlandóak lennének többet fizetni, átlagosan 16 százalékos felárat vállalnának – igaz, a legtöbben a 10 százalékos extra költséget említették, ez adta az érdemi válaszok 28 százalékát. A fizetési hajlandóság a fővárosiak, a 18-29 évesek, a diplomások és a legjobb jövedelmi helyzetűek körében az átlagosnál valamivel magasabb, míg a községekben élők, illetve a 60 éves és idősebb korosztály körében elmarad ettől. Az összes megkérdezett 14 százaléka (az érdemi válaszadókon belül a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 23 százaléka, a 60 éves és idősebbek negyede) ugyanakkor egyáltalán nem hajlandó, vagy nem képes többet fizetni egy hasonló, ám káros vegyi anyagoktól mentes terményért (5. ábra).
 
A válaszadók egyébkánt átlagosan úgy becsülték, hogy a különböző termékek (például élelmiszerek, kozmetikumok, műszaki cikkek) előállítása során felhasznált anyagok kevesebb mint négytizedének, 37 százalékának vizsgálták ki teljesen az egészségre gyakorolt hatásait (csak a 18-29 év közöttiek becsültek átlagosan ennél lényegesen magasabbat, 44 százalékot). Minden ötödik megkérdezett (a becslést tevők 27 százaléka) úgy vélte, a felhasznált anyagok legfeljebb tizedét vizsgálták ki teljes körűen (6. ábra). Ennek ellenére a legtöbben nem lennének hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni azért, hogy egészségügyi szempontból biztonságosabb termékeket vásároljanak. A lakosság átlagosan 13 százalékkal fizetne többet egy, az általa választotthoz hasonló termékért egy olyan elvi esetben, ha garantálják, hogy a termékben található vegyi anyagok nem károsak az egészségre (csak a legjobb jövedelmi helyzetűek vállalnának ennél valamivel nagyobb különbözetet). Ezen belül azok, akik valóban hajlandóak lennének többet fizetni, átlagosan 17 százalékos felárat vállalnának – igaz, a legtöbben ez esetben is a 10 százalékos plusz költséget említették (ez tette ki az érdemi válaszok 29 százalékát). Az összes megkérdezett 16 százaléka, vagyis majdnem minden ötödik érdemi válaszadó (ezen belül a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 22 százaléka) ugyanakkor egyáltalán nem hajlandó, vagy nem képes többet fizetni egy hasonló, de garantáltan egészségesebb termékért (7. ábra).
 
Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a válaszadók 18 százaléka szerint a jelenlegi szabályok egyáltalán nem garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát, és további 40 százalék is inkább nem lát egészségügyi és környezeti szempontból törvényi garanciát. A jogszabályi hátteret csak a fővárosban élők ítélték meg az átlagosnál valamivel pozitívabban (8. ábra). A lakosság szerint nem is annyira a döntéshozóknak, mint inkább a gyártóknak kellene tenni a termékekben található vegyi anyagok biztonságáért – őket első helyen a megkérdezettek 59 százaléka, összesen 85 százalék említette. Sokan említették azonban az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét is (55 százalék, ezen belül a fővárosiak csaknem kétharmada), valamint a kereskedőket és forgalmazókat (44 százalék, a községekben élők körében 53 százalék). A politikai döntéshozók fellépését a megkérdezettek nagyjából harmada (ezen belül a diplomások 42 százaléka) tartaná fontosnak, míg a médiára csak 14 százalék, a lakosság szerepére pedig mindössze 9 százalék gondolt (9. ábra).
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2009. július 3-a és 7-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák