Pénzügyi tervek
www.median.hu 
2017. április 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. május 11.

Pénzügyi tervek

A tavalyi év elejére a rossz közhangulat a háztartások gazdasági terveiben is megmutatkozott: az elmúlt fél évtizedben soha nem volt ilyen alacsony a tartós fogyasztási cikkek vásárlását tervezők aránya, és soha nem voltak ilyen kevesen azok, akik félre tudtak tenni valamennyit a havi bevételeikből.

Minden bizonnyal a válság számlájára írható, hogy 2009-ben jócskán lecsökkent a hitelfelvételt tervezők aránya (1. ábra). Az év végén (az utolsó három hónap átlagában) már csak a fővárosiak, a felső jövedelmi negyedbe tartozók és 18-39 év közöttiek szándékoztak 3-4 százaléknál nagyobb arányban valamelyik bankhoz fordulni. A hitelfelvételi szándék csökkenése egyébként azt is eredményezte, hogy csökkent a válaszadók jövedelmi helyzete szerint korábban kimutatott különbség, ám továbbra is a legalsó és legfelső negyedbe tartozók terveznek a legmagasabb arányban hitelfelvételt. A hitelfelvételi kedv a legkevésbé a 60 évesnél idősebbek csoportjában csökkent – főként azért, mert már a válság előtt is mindössze 2-3 százalékuk tervezte, hogy bankhitelhez folyamodik (2. ábra).
 
Bár a minta mérete nem tesz lehetővé nagyon részletes elemzést, az elmondható, hogy a hitelfelvételt tervezők relatív többsége, 44 százaléka (a teljes lakosság nagyjából másfél százaléka) ingatlanvásárlás vagy felújítás miatt fordulna valamelyik pénzintézethez. Ugyanez az arány azonban a válságot megelőző két évben 50 százalék felett volt, tehát valószínű, hogy a hitelfelvételben gondolkodók arányának csökkenése nagyrészt az ingatlanhitelek iránti érdeklődés visszaesésének tulajdonítható. Az ingatlanra fordítandó hitel átlagos nagysága eközben valamivel magasabb lett, 2009-ben 4,6 millió Ft volt. A tervezett hitelösszeg változása az autóvásárlási hiteleknél még inkább szembetűnő, igaz, ellenkező előjellel: a korábbi 1,8-1,7 millió forintról 2009-re 1,1 millió forintra csökkent (3-4. ábra).
 
A válság kitörése után egyébként a háztartások eleinte nagyon visszafogták a vásárlási terveiket, később azonban lassacskán nőtt a tartós fogyasztási cikk vásárlását tervezők aránya. A válság tudatosulása előtti, 2008. augusztusi értékekhez képest az egy évvel későbbiek átlagosan 4-5 százalékponttal voltak alacsonyabbak, de a visszaesés mértéke a vidéki városokban élők, a 18-39 év közöttiek és a felső-közép jövedelmi negyedbe tartozók körében ennél is jóval magasabb volt (8, 9, illetve 13 százalékpont). Az év végén mért számok ugyanakkor már átlagosan valamivel magasabbak voltak, mint a 2008. decemberiek, igaz, a fővárosiak 2-3 százalékponttal kisebb arányban, a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók pedig 7 százalékponttal kisebb arányban terveztek vásárlást, mint egy évvel korábban. A gazdasági válság – a hitelfelvételi tervekhez hasonlóan – a vásárlási kedv terén is a 60 éves és idősebbek csoportját befolyásolta a legkisebb mértékben, és továbbra is Budapesten és a felső jövedelmi negyedben kiugróan magas a tartós fogyasztási cikk vásárlását tervezők aránya (5. ábra).
 
A lakosság megtakarítási képessége tavasszal nagymértékben csökkent, és csak a karácsonyt megelőző időszakban tudtak többen félretenni a jövedelmükből valamennyit. Ráadásul abban is alig mérhető különbség, hogy a takarékoskodók a háztartás jövedelmének hány százalékát tették félre: a lakossági átlag minden hónapban 13-15 százalék között volt (a jövedelem 10-20 százaléka számít tipikus megtakarításnak). Összességében csak a fővárosban és a felső jövedelmi negyedben találunk a lakossági átlagnál érezhetően magasabb arányban takarékoskodókat, és szintén ők azok, akik a jövedelmükből az átlagosnál valamivel nagyobb részt tudtak félretenni (6. ábra).
 
Kapcsolódó anyagok:
Második rész: Infláció – munkanélküliség




Ábrák