Kevés fény jut, árnyékból van több
www.median.hu 
2017. augusztus 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2004. október 27.

Kevés fény jut, árnyékból van több

Medián-felmérés a magyarok athéni szerepléséről

Augusztusban az olimpia egyike volt a közvéleményt leginkább foglalkoztató eseményeknek. A 2004. szeptember elején készített Medián-felmérés során a válaszadók 18 százaléka említett olyan ügyet az előző hetek érdeklődést felkeltő történései közül, amely összefügg a magyarok athéni szereplésével. A szeptemberben legnagyobb médiafigyelmet kiváltott tizenöt esemény közül pedig a válaszadók négyötöde (81 százalék) sorolta a két olimpiai téma valamelyikét a leginkább fontos öt esemény közé, sőt 17 százalékuk ezeket tartotta a legfontosabbnak, csupán Medgyessy Péter lemondása keltett ennél nagyobb érdeklődést.
 

Az olimpia egyébként olyan esemény, amely a sport hagyományos közönségénél is szélesebb kör figyelmét vonzza. Az érdeklődés mértékét kifejező százfokú mutató értéke a sport tekintetében 51 pont, az olimpia tekintetében 59 pont, körülbelül akkora, mint Atlanta évében, 1996-ban volt, és lényegesen nagyobb, mint az előző olimpia után. Sydneyvel összehasonlítva, az emberek mindkét alkalommal jobban érdeklődtek az olimpia, mint a sport iránt, de az olimpia vonzereje nagyobb mértékben (14 ponttal) nőt, mint a sport iránti érdeklődés (11 pont). A megkérdezettek többségét (2000-ben 73, az idén 69 százalékát) azonos mértékben foglalkoztatja a sport és az ötkarikás játékok, de jelentős részük (2000-ben 20, 2004-ben 25 százalék) figyelmét erősebben magára vonja a négyévenkénti sportünnep, mint a sport hétköznapjai. Az utóbbiak érdeklődését az olimpia nyilván, mint médiaesemény kelti fel: másoknál többet tévéznek és főleg több sajtót olvasnak, a fennmaradó 7 és 6 százaléknak pedig valószínűleg éppen a körítés fekszi meg a gyomrát. Az olimpiai közvetítéseket egyébként csaknem minden harmadik (30 százalék) felnőtt naponta nézte, és csaknem ugyanennyien nézték hetente többször. Az olimpia iránt a sportnál jobban érdeklődők intenzívebben követték az adásokat, mint azok, akik mindkét esemény iránt azonos mértékben voltak kíváncsiak (37, és 30 százalék nézte naponta). A közönség többsége (54 százalék) olyan versenyeket is megnézett, amelyekben nem voltunk érdekeltek, de alig voltak kevesebben, akik csak azokat kisérték figyelemmel, amelyekben volt magyar résztvevő. A sydney-ivel összehasonlítva 5 százalékponttal többen (46 százalék) korlátozták érdeklődésüket a magyar érdekeltségű eseményekre, és ezen a körön belül azok voltak többen (28 százalék), akiket nem az esélyek, hanem önmagában a magyar részvétel vonzott a képernyő elé (18 százalék).
 
A felmérés eredményei több oldalról, egyértelműen igazolják az eredményes versenyzők félelmeit, hogy a doppingügyek elvonják a figyelmet a sikerekről. Ezekre lényegesen többen (16 százalék) utaltak, mint a jó szereplésre (6 százalék), és azok aránya, akik kizárólag a botrányokat említették, hatszorosa azokénak, akik csak a szépre emlékeznek (12 és 2 százalék). A szeptemberben legnagyobb médiafigyelmet kiváltott tizenöt esemény közül lényegesen többen (63 százalék) választották azt, hogy „doppinggyanú miatt több magyar sportolótól is elvették az olimpiai érmet”, mint azt, hogy „jól szerepeltek a magyar sportolók az athéni olimpián” (52 százalék). Amikor pedig kizárólag az olimpia eseményeire gondoltak, a legnagyobb csalódásként 64 százalék említett olyan nevet vagy eseményt, amely egyértelműen összefüggésben van a doppingbotránnyal, és ennél kevesebben (55 százalék) utaltak – általában vagy névvel – a győzelmekre. Az eredményekkel egyébként a válaszadók többsége pontosan tisztában van: 66 százalék tudta, hogy nyolc aranyérmet nyertünk (15 százalék név szerint is fel tudta sorolni mind a nyolc bajnokot), és annak a 7 százaléknak sem az ismeretei voltak pontatlanok, akik tíz győzelemről tudnak, de válaszukban utaltak az elvett aranyakra. Ez a motívum összességében a válaszok többségében (55 százalék) felbukkant, ami jelzi, hogy – függetlenül attól, hogy elhiszik-e a sportolókat érintő vádakat - milyen mélyen érintette ez az ügy az embereket.
 
A doppingbotrányba keveredett öt versenyző közül természetesen az aranyérmétől megfosztott két dobóatléta a legismertebb. Közülük is többen említették Annus Adriánt (78 százalék), mint Fazekas Róbertet (67 százalék). Ha ezeket a mutatókat összehasonlítjuk a magyar olimpiai bajnokok ismertségével, ugyancsak igazolva látjuk, hogy a doppingügyek elhomályosították a sikereket: csupán a vízilabdacsapat (71 százalék) ismertebb a „doppinghősöknél”,. Az egyéni győztesek közül Nagy Tímeát (56 százalék) említették a legtöbben, 22 százalékponttal kevesebben, mint Annust és 11 százalékkal kevesebben, mint Fazekast.
 
Mindazonáltal az emberek relatív többsége kételkedett abban, hogy a két atléta doppingolt: Annusról valamelyest kedvezőbb volt a kép, mint Fazekasról: az előbbiről 33 százalék hitte el a vádakat, 42 százalék vélte az ellenkezőjét és 25 százalék nem látott tisztán, az utóbbi esetében 35, 38 és 27 százalék az idevágó számsor. A lényeget illetően akkor sem változik a kép, ha csak azoknak a válaszait vesszük figyelembe, akik tudták, hogy Annust és Fazekast megfosztották eredményüktől, mivel mindkét érdemi válasz aránya megnő valamelyest és csupán a bizonytalanok aránya csökken.
 
A doppingolás elleni küzdelemben a sportszövetségeknek tulajdonítják a legnagyobb felelősséget, és az államot teszik a legkevesebben felelőssé. Azok, akik (legalább az egyik atléta esetében) elhiszik a doppingvádakat, tisztábban látnak a felelősség tekintetében, mint a kételkedők (a „nem tudom” válaszok aránya az előbbiek körében 3 százalék, az utóbbiakéban 11 százalék), és az állam kivételével minden szereplőnek (különösen a kluboknak) nagyobb szerepet tulajdonítanak, vagyis az állam kompetenciáját épen azok ítélik kisebbnek, akik valóságosnak ítélik a problémát. A doppingolás elleni harc módozatait illetően csupán 7 százalék volt (a felmérésben felsorolt négy szankció mindegyikének tekintetében) bizonytalan, a többiek több frontot is nyitnának, de elsősorban az elkövetők szintjén látják szükségesnek a beavatkozást: a legtöbben a versenyzőket büntetnék meg, de csaknem ugyanennyien vonnák felelősségre a sportolók edzőit, orvosait is. Az állami finanszírozás megvonásának valamelyik formájával a válaszadók kétharmada (65 százalék) ért egyet: másfélszer annyian büntetnék az elkövető klubját, mint az érintett sportágat. Azok, akik elhiszik a doppingvádakat, valamelyest szigorúbban fellépést látnak kívánatosnak, mint azok, akik kételkednek Annusék bűnösségében. A négy felsorolt intézkedés közül az előbbiek átlagosan 2,6-del értenek egyet, az utóbbiak pedig 2,3-del, és az előbbiek körében mind a négy szankciót többen támogatják, mint az utóbbiakéban.
 
A politikai preferencia tekintetében kevésbé egyértelmű az összefüggés: a kormánypártiak összességében ugyanannyi intézkedéssel értenek egyet, mint az ellenzékiek, de közvetlenül a versenyzőket, illetve edzőiket, orvosaikat az előbbiek közül valamelyest kevesebben büntetnék, az állami támogatások megvonását viszont többen támogatnák. A doppingügy politikai következményeire nem szerepelt közvetlen kérdés a felmérésben, a két sportügyekben kompetens politikai szereplőt érintő összefüggésekre csak áttételesen következtethetünk. Gyurcsány Ferenc megítélése nem függ össze az Annusék doppinghasználata ügyében kialakított véleményekkel. Ezzel szemben Schmitt Pált többen tartják alkalmasnak fontos politikai tisztség betöltésére azok közül, akik nem hiszik el a vádakat, mint azok közül, akik igen, és a különbség mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók körében is szignifikáns.
 
Vélemények a két magyar atléta doppingügyéről (százalék)
Annus Adrián
Fazekas Róbert
doppingolt
33
doppingolt
35
nem doppingolt
42
nem doppingolt
38
nem tudja
25
nem tudja
27
 
 A dopping-ellenes fellépés elsőszámú felelőse
Annus és Fazekas szereplésének megítélése szerint (százalék)
 
nem doppingoltak
doppingoltak
EGYÜTT
a sportszövetségek
32
29
30
a klubok
26
20
22
az Olimpiai Bizottság
25
23
23
az állam
15
17
17
nem tudja
3
11
8
 
Vélemények a doppingolás elleni harcról
(az egyetértők aránya százalékban)
ha megbüntetnék azokat a sportolókat, akiket doppingvétségen értek
79
ha megbüntetnék azoknak a sportolóknak az edzőit, orvosait, akiket doppingvétségen értek
73
az állam nem támogatná anyagilag azokat a klubokat, amelyek versenyzői doppingoltak
54
az állam nem támogatná azokat a sportágakat, amelyek versenyzői doppingoltak
36
 
Vélemények a doppinghasználatról
(az egyetértők aránya százalékban)
manapság csak doppingszerek használatával lehet komoly eredményeket elérni
22
az eredményes versenyzők többsége doppingol, nemcsak azok, akik lebuktak
49
a doppingolás miatt egyenlőtlenek a versenyzők esélyei, azon múlik a siker, hogy ki használ hatékonyabb szereket
62
a doppingolás miatt a gazdagabb országok előnyben vannak, mert több pénzük van újfajta szerek kifejlesztésére
61
tisztább helyzetet teremtene, ha engedélyeznék a doppingolást
13
 
Vélemények a doppingolás elleni harcról pártpreferencia szerint
(az egyetértők aránya százalékban)
 
kormánypárti
ellenzéki
egyéb
ha megbüntetnék azokat a sportolókat, akiket doppingvétségen értek
77
81
78
ha megbüntetnék azoknak a sportolóknak az edzőit, orvosait, akiket doppingvétségen értek
72
73
74
az állam nem támogatná anyagilag azokat a klubokat, amelyek versenyzői doppingoltak
58
54
51
az állam nem támogatná azokat a sportágakat, amelyek versenyzői doppingoltak
38
35
36
 
Vélemények a doppingolás elleni harcról Annus és Fazekas szereplésének megítélése szerint
(az egyetértők aránya százalékban)
 
nem doppingoltak
doppingoltak
ha megbüntetnék azokat a sportolókat, akiket doppingvétségen értek
77
83
ha megbüntetnék azoknak a sportolóknak az edzőit, orvosait, akiket doppingvétségen értek
69
80
az állam nem támogatná anyagilag azokat a klubokat, amelyek versenyzői doppingoltak
51
59
az állam nem támogatná azokat a sportágakat, amelyek versenyzői doppingoltak
34
41
 
Vélemények a doppinghasználatról pártpreferencia szerint
(az egyetértők aránya százalékban)
 
kormánypárti
ellenzéki
egyéb
manapság csak doppingszerek használatával lehet komoly eredményeket elérni
19
19
25
az eredményes versenyzők többsége doppingol, nemcsak azok, akik lebuktak
51
51
46
a doppingolás miatt egyenlőtlenek a versenyzők esélyei, azon múlik a siker, hogy ki használ hatékonyabb szereket
64
63
61
a doppingolás miatt a gazdagabb országok előnyben vannak, mert több pénzük van újfajta szerek kifejlesztésére
62
58
63
tisztább helyzetet teremtene, ha engedélyeznék a doppingolást
14
13
12
 
Vélemények a doppinghasználatról Annus és Fazekas szereplésének megítélése szerint (az egyetértők aránya százalékban)
 
nem doppingoltak
doppingoltak
a doppingolás miatt egyenlőtlenek a versenyzők esélyei, azon múlik a siker, hogy ki használ hatékonyabb szereket
60
67
a doppingolás miatt a gazdagabb országok előnyben vannak, mert több pénzük van újfajta szerek kifejlesztésére
58
66
az eredményes versenyzők többsége doppingol, nemcsak azok, akik lebuktak
43
59
manapság csak doppingszerek használatával lehet komoly eredményeket elérni
17
30
tisztább helyzetet teremtene, ha engedélyeznék a doppingolást
11
16
 
Azok aránya, akik Gyurcsány Ferencet szívesen látják fontos politikai szerepben, a doppingvádak megítélése és pártpreferencia szerint (százalék)
 
nem doppingoltak
doppingoltak
összesen
kormánypárti
73
74
74
ellenzéki
21
21
21
egyéb
38
48
42
összesen
41
46
43
 
Azok aránya, akik Schmitt Pált szívesen látják fontos politikai szerepben, a doppingvádak megítélése és pártpreferencia szerint (százalék)
 
nem doppingoltak
doppingoltak
összesen
kormánypárti
24
17
21
ellenzéki
80
70
76
egyéb
47
44
46
összesen
53
45
49