Párt vagy személy?
www.median.hu 
2017. június 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 


Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan

Önök kérték



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. szeptember 21.

Párt vagy személy?

Előrejelzés helyett - két héttel az önkormányzati választások előtt

Az önkormányzati választásokra vonatkozóan eleve lehetetlen általános előrejelzést készíteni, ráadásul az is kiszámíthatatlan, hogy az MSZP-frakció májusi zárt ülésén elmondott Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése és az azt követő zavargások milyen hatással lesznek a közvéleményre.

Néhány dolog azonban kiderül abból a budapesti, kecskeméti és egy országos reprezentatív felmérésből, amelyeket az elmúlt másfél hétben a HVG megbízásából készített a Medián.

 Például az, hogy idei önkormányzati választáson valószínűleg nagyobb lesz a pártszimpátia szerepe, mint korábban bármikor. Azt nehéz lenne pontosan megállapítani, hogy a polgármester-választásnál milyen súllyal esik a latba a jelölő párt(ok) és a személyek népszerűsége. Amikor erről kérdezik őket, akkor az emberek persze az olyan dolgokat mondják fontosnak, hogy a jelölt ne a pártja, hanem a település érdekei szerint politizáljon, hogy tisztességes és helybéli lakos legyen, ám amikor el kell dönteni, hogy melyik jelölt felel meg inkább ezeknek az elvárásoknak, akkor az esetek többségében hogy hogy nem a kedvenc pártjuk jelöltje viszi el a pálmát. A magyar szavazók nemzetközi összehasonlításban magasnak mondható pártossága 2002 és 2006 között is nőtt valamelyest, ami jól látszik a polgármesterekkel szembeni elvárások rangsorában is: jelentősen (20-ról 27 százalékra) nőtt azoknak az aránya, akik fontos szempontok közé sorolták a jelölő pártokat és a „személyes” tulajdonságok közül is a politikusabb jellemzők fontossága növekedett. De még ezek is jelentős részben az alapvető politikai meggyőződések „megzenésítésének” tűnnek: a kormánypárti szavazók például jóval fontosabbnak tartják azt a szempontot, hogy „mostani polgármester maradjon hivatalában” (a jelenlegi városvezetők többsége kormánypárti), míg az ellenzékiek számára sokkal fontosabb, hogy „ne legyenek múltbéli politikai kudarcai”.

 A pártok országos támogatottságából tehát valószínűleg elég sok minden következik az önkormányzati választáson való szereplésükre nézvést, de persze figyelembe kell venni a településtípusonkénti különbségeket, hiszen a falvakban főleg független jelöltek versenyeznek. Ez némileg csökkenti a pártok versenyét egyébként vezető Fidesz győzelmi esélyeit, hiszen a nagyobbik ellenzéki párt épp a kisebb településeken a legnépszerűbb. A parlamenti választás óta azonban a kormánypártok népszerűsége (a pártot választók körében) 15 százalékponttal esett a megyei jogú városokban és 12-vel a többi vidéki városban – mostanra tehát a Fidesz átvette a vezetést a városokban is. Budapest azonban a jelek szerint „tartja magát”: bár itt is jelentősen (6 százalékponttal) csökkent az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága, a 60 évnél idősebbek mellett a fővárosiak jelentik az egyetlen olyan társadalmi csoportot, ahol továbbra is többségben vannak a kormánypárti szavazók.

Mivel a Fidesz a falvakban és vidéki városokban egyértelműen vezet, ezért valószínű, hogy a megyei közgyűlések nagyobb részében meg fogja szerezni a többséget. Az is valószínűsíthető, hogy a jelenlegi fideszes városvezetők többségét nagy arányban fogják újraválasztani a szavazók. A nagy kérdés, hogy a kormánynál általában valószínűleg sokkal népszerűbb kormánypárti polgármesterek milyen arányban tudják megőrizni a hivatalukat. A polgármester-választásnál a személyes népszerűség valószínűleg mégiscsak fontosabb, mint az önkormányzatiképviselő- választás esetében, amikor a szavazók többsége feltehetően a számára ismeretlen jelöltek közül pártalapon választ. Ha így lesz, akkor a jelenleginél több helyen alakulhat ki politikai társbérlet, kormánypárti polgármesterrel és ellenzéki képviselőtestülettel.

 A pártosság erősödése látszik abból, hogy a többségében kormánypárti budapestiek valószínűleg újra fogják választani Demszky Gábor főpolgármestert, noha elég kritikusak a tevékenységével, míg a többségében jobboldali kecskemétiek valószínűleg annak ellenére szavazzák le a kormánypárti színekben induló jelenlegi városvezetőt, hogy alapvetően elégedettek a munkájával.

 Ami Budapestet illeti, a Medián augusztus végén készült felméréséhez képest szeptember elejére jelentősen csökkent Demszky előnye Tarlóssal szemben: a jelenlegi főpolgármester támogatottsága a teljes szavazókorú népességben 38-ról 31 százalékra esett vissza, míg a Fidesz támogatottságával induló független jelölté 25-ről 29-re növekedett. Tarlóst a budapesti közvélemény továbbra is inkább tartja a jobboldali pártok jelöltjének (52 százalék), mint függetlennek (35 százalék) és a kormánypárti szavazók közül csak elvétve szavaznának rá: a két jelölt közötti verseny szorosabbá válása elsősorban az MSZP visszaesésével magyarázható. A pártok népszerűsége persze a fővárosi közgyűlési választás miatt is fontos. A jelenlegi állás szerint ebben is viszonylag szoros eredmény várható: a választani tudó „biztos” szavazók egyaránt 40-40 százaléka szavazna az MSZP-re és a Fideszre, 10 százalékuk az SZDSZ-t, 6 százalék pedig az MDF-et támogatná. (A korábbi években a Medián adatai pontosan jelezték előre a jelenlegi kormánypártok együttes szavazatarányát, de ezen belül a valóságban jóval többen szavaztak az SZDSZ-re.) A parlamenti pártokon kívül a MIÉP-nek lehet esélye, a közgyűlési választáson 4 százalékon tartott bejutási küszöb átlépésére - a párt jelenleg 4 százalékon áll.

 A budapesti helyzet fordítottja jellemző Kecskemétre. A kecskemétiek a fővárosiakhoz hasonlóan nagyobb részt elégedetlenek az országos ügyek alakulásával, ám a saját városuk dolgaival többségében (három kecskemétiből kettő, míg Budapesten tízből csak négy) elégedettek, és a polgármester teljesítményét is tízből hatan jónak vagy nagyon jónak tartják. A jelenlegi polgármester, a Kecskemétet 1998 óta vezető Szécsi Gábor esélyeit növeli ugyan, hogy a kormánykoalíció szavazóinak kilenctizede őt támogatja, míg fideszes ellenlábasára, Zombor Gáborra saját pártszimpatizánsainak „csak” 77 százaléka voksolna. Ám a Fidesz-nek az ősz elején csaknem kétszer annyi támogatója volt a városban, mint az MSZP-nek, így a kecskeméti városatya valószínűleg nem tudja megőrizni hivatalát.

Bár az ellenzéki szavazók többnyire elégedettek a polgármester munkájával, úgy tűnik, nem bocsátják meg neki, hogy a legutóbbi parlamenti választáson a kormánypárti színekben indult: 40 százalékuknál nagy mértékben, 15 százalékuknál kisebb mértékben ez is közrejátszott abban, hogy kire fognak szavazni a polgármester-választáson.

Az országos felmérést 2006. szeptember 8-a és 12-e, a budapesti és a kecskeméti felmérést 15-e és 16-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 1200, 1000 illetve 600 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.




Diagramok