A szlovák-magyar viszony megítélése
www.median.hu 
2017. október 19. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. szeptember 10.

A szlovák-magyar viszony megítélése

Ha van közös ellenség, akkor egyből összeáll a nemzeti egység – ez is lehet az egyik olvasata a szlovák-magyar viszony megítélését vizsgáló felmérésünknek. A helyzet megítélésében nincs, a megoldási lehetőségekkel kapcsolatban viszont van némi véleménykülönbség a szavazótáborok között.

 
 
Sólyom László feltartóztatása és a szlovák nyelvtörvény hatálybalépése meglehetősen éles reakciókat váltott ki a magyarországi közvéleményben. A túlnyomó többség mindkét eseményről hallott (Sólyom kitiltásáról 96, a nyelvtörvényről 85 százalék) és egyértelműen elutasítja a szlovák fél magatartását. A nyelvtörvényről 71 százalék mondta azt, hogy az „elsősorban a szlovákiai magyarok ellen irányul” és csupán minden ötödik válaszadó ítélte úgy, hogy inkább „a szlovák nyelvhasználatot igyekszik védeni”. A kérdezettek bő háromnegyedét felháborította az, hogy a magyar a köztársasági elnök augusztus 21-én nem léphetett be Szlovákia területére. Ezekben a kérdésekben nem volt érdemi különbség az egyes szavazótáborok véleménye között, ami meglehetősen ritkán fordult elő az elmúlt évtized politikai felméréseiben. A Fidesz, az MSZP és a Jobbik szavazóinak a túlnyomó többsége is úgy gondolja, hogy a magyar államnak fel kell lépnie a szlovákiai nyelvtörvény ellen (ezt a teljes népesség 77 százaléka támogatja) és Szlovákiának bocsánatot kell kérnie a Sólyom Lászlóval történek miatt.
 
Véleménykülönbségek leginkább abban vannak, hogy a magyar kormánynak mit kellene tennie a szlovák-magyar viszony javítása érdekében: az MSZP-szavazók a „puhább”, a Fidesz és még inkább a Jobbik támogatóinak egy része a „keményebb” fellépést tartana helyesnek. A magyar és a szlovák kormányfő találkozóját például mindegyik szavazótábor többsége támogatja, de korántsem azonos mértékben. A Bajnai Gordon által felvetett javaslatokat is helyesli a többség, de leginkább az MSZP-szavazói. A jobboldaliak viszont határozottabb fellépést sürgetnek a nyelvtörvény és Sólyom László kitiltása ügyében. 
 
 
A felmérést a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából 2009. szeptember 7-én készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően +/-2–6 százalék.
 




Ábrák