Milyen mértékben terjedt el az elektronikus számlafizetés Magyarországon?
www.median.hu 
2017. november 21. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. október 31.

Milyen mértékben terjedt el az elektronikus számlafizetés Magyarországon?

2008. október 28-án került sor Budapesten, a 3. E-money Symposiumra, ahol Hann Endre ügyvezető igazgató előadást tartott egy friss kutatásról.

 
A Medián október elején készítette el 1200 fős reprezentatív mintán alapuló, személyes interjús kutatását, mely idén harmadik éve vizsgálja a felnőtt lakosság viszonyát a banki és internetes szolgáltatásokhoz. Az alapvető mutatókból is ugyanaz látszik, mint később a részletes kérdésekből: 2006-2007 között egy markáns ugrás figyelhető meg, míg a mostani évre ez nem alakult trenddé, hanem nagyon gyorsan ellaposodott a fejlődés.
 
Ma Magyarországon annak ellenére, hogy a penetráció már jó ideje 100 százalék felett van, a lakosság 79 százaléka használ mobiltelefont, 63 százaléka rendelkezik bankkártyával és 41 százaléka fér hozzá a felnőtteknek az internethez.
 
A fejlődés idén annyira elhanyagolható volt, hogy a válaszok mindössze 1-2 százalékban térnek el a tavalyiaktól: a bankkártyahasználat esetén érthető, hiszen korábban az emberek 96, most 97 százaléka vesz ki készpénzt kártyájáról, ezt már nem lehetne hova növelni. POS-terminálnál való fizetésre viszont az idei eredmények alapján is csupán 66 százaléknyian használnak kártyát, ami a tavalyi 63 százalékhoz képest minimális elmozdulás. A bankkártyahasználattal kapcsolatos attitűd bizonyára azért sem változik érdemben, mert nagyon sokan "kényszerű kártyahasználók", mivel a fizetésüket számlára kapják, majd egy összegben leveszik azt.
 
A válaszadók mindössze 35 százaléka mondhatta el magáról, hogy bankkártyát is használ, illetve internetet is. Hiába az egyharmadnyi arány, ha az eszközök használata iránti attitűd viszont megdöbbentő: mindössze százból öt ember adná meg internetes foglaláskor, vásárláskor a kártyaszámát, 11 talán és 84 biztosan nem. Ha csak az internethasználók véleményét nézzük, akkor sem sokkal jobb a helyzet: 11 százalék válaszolt igennel és 19 lehettel. A válaszadókat arról is kérdezték, hogy mitől függ, hogy megadják-e bankkártya adataikat: sorrendben a legfontosabb indokok a biztonság, hogy mennyire fontos az adott tranzakció, illetve mennyi pénz van azon a kártyán, amit használna.
Magyarországon továbbra is erős az ellenállás a mobiltelefonos banki szolgáltatásokkal szemben. A válaszadók alig 3 százaléka használ ki többféle lehetőséget ezen a területen, míg 14 százalék számlafigyelésre tartja a mobilbankot, több mint 80 százalék viszont teljesen kimarad. Akik viszont használják, azok elsősorban azt tartják kívánatosnak, hogy a használat legyen kényelmes, a tranzakciók legyenek biztonságosak, illetve legyen teljesen egyszerű a kezelés.
 
Felméréséből kiderülnek még olyan érdekességek is, mint hogy az emberek 63 százaléka inkább áll sorba, minthogy fizetnie kelljen a kényelmesebb internetbankért vagy mobilos tranzakcióért. Az emberek 4 százaléka fizetett már ki számlát elektronikus úton, 30 százalék már hallott róla, viszont a maradék majd kétharmad nem is hallott róla, de nem is akar ilyeneket igénybe venni. Természetesen az iskolázottságtól, lakóhelytől és életkortól függ leginkább a válasz, de még a diplomások között is csupán 18 százalék él a modern megoldásokkal.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2008. október 3-a és 7-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±1-5 százalék.
 
 
  
Kapcsolódó cikkek: