Vásárlás félpénzen
www.median.hu 
2017. december 11. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. február 26.

Vásárlás félpénzen

Felmérés az év eleji árleszállításokról

A többség nem vásárolt semmit az év eleji árleszállítások és kiárusítások alkalmával, és a vásárolgatók többsége sem azért ilyenkor költi a pénzét, mert máskor nem engedheti meg magának, hanem inkább azért, mert úgy érezheti, hogy most jobban jár – erre engednek következtetni legújabb, „szezonvégi” felmérésünk eredményei.
 

A Medián tavaly év végi közvélemény-kutatása szerint sok családban az is gondot okozott, hogy a karácsonyi ünnepi előkészületekre előteremtsék a szükséges pénzt (lásd: Fenyő-ünnep). Hozzátéve ehhez a magyar, illetve a nemzetközi (elsősorban az amerikai) gazdaság lassulásáról szóló híreket, nem meglepő az, hogy a magyarok nagy többsége az év eleji árleszállítások csábítása ellenére januári jövedelmét még nem kezdte el akciós termékekre költeni. Egész pontosan a vizsgálatban megkérdezettek háromnegyede mondta, hogy a nagy akciók ellenére nem vásárolt. A fennmaradó 24 százaléknyi vásárló jó része (a teljes népesség 10 százaléka) amúgy is így tett volna, a népesség 14 százaléka viszont kimondottan az év eleji árcsökkentésekre tartogatta a pénzét, és korábban ezért fogta vissza a vásárlásait (1. ábra). Az akciók miatt vásároló 14 százaléknyi ember majdnem fele (6 százalék) legalább kétféle árut is vett az leárazások során. Azok közül egyébként, akik vásároltak az árleszállítások idején, szinte mindenki ruházati termékeket vett: ruhaneműt (70 százalék), cipőt (48 százalék) vagy ruházati kiegészítőt (13 százalék). Ezzel szemben műszaki (11 százalék), számítástechnikai cikket (4 százalék) vagy háztartási gépet (8 százalék) már jóval kevesebben vásároltak (2. ábra). Ennek az lehet az egyik oka, hogy karácsonyi ajándékként bizonyára már sokan vettek műszaki, számítástechnikai terméket vagy háztartási gépet, mert azzal kevésbé lehet tévedni, míg a ruhavásárlást inkább a maga számára intézi az ember, mint hogy ajándékba vegye valakinek – legalábbis látatlanban.
 
Már ebből is lehet következtetni arra, hogy az év eleji árleszállítások kedvelői elsősorban a nők: ők körülbelül másfélszer nagyobb arányban használták ki az olcsóbb vásárlási lehetőséget (3. ábra). Még nagyobb az eltérés a különböző társadalmi csoportok között az életkor és az iskolai végzettség alapján. Az idősek közül például csak minden nyolcadik ember költötte a pénzét az árleszállítások alkalmával, míg a fiatalok közül minden harmadik. Ráadásul ez utóbbi csoportban minden ötödik kifejezetten erre az időszakra várt, hogy bevásárolhasson (4. ábra). Ugyancsak nagyobb arányban vették ki a részüket a „shoppingolásból” azok, akiknek van valamilyen képzettségük, azaz legalább szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy érettségivel rendelkeznek. Az is látható, hogy a diplomások számára általában nem jelentett nagyobb vonzóerőt az árleszállítás, a vásárolgatók többsége amúgy is így tett volna, míg az érettségivel vagy szakmunkás végzettséggel bírók többsége csak azért vásárolt, mert akciósan juthatott hozzá az adott termékhez (5. ábra). A válaszadók lakóhelye alapján nem különböztek a válaszok. A legtöbbet egyébként számítástechnikai eszközökre költöttek az emberek (átlagosan 60 ezer forintot), valamint műszaki cikkekre és háztartási gépekre (átlagosan 45-50 ezer forint közötti értékben), a legkevesebbet pedig ruházati cikkekre (5-15 ezer forint között átlagosan).
 
Az emberek vásárlási hajlandóságát az anyagi háttere, a teherbírási képessége is befolyásolhatja. Többváltozós statisztikai eljárással a válaszadók családi jövedelmi helyzete, az életszínvonal szubjektív megítélése, a megtakarítás és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság szerint három eltérő gazdasági helyzetű csoport jött létre (1. táblázat). Az első csoportba azok kerültek, akiknek sok tartós fogyasztási cikkük van otthon, a jövedelmük (egész pontosan a háztartás egy főre jutó jövedelme) magas, ám félretenni nem tudnak belőle, de maguk is valamivel kedvezőbbnek ítélik a helyzetüket a hazai átlaghoz képest. A második csoportba tartozóknak szintén sok tartós fogyasztási cikkük van, magas az egy főre jutó családi jövedelmük, megtakarításuk is van, és maguk is elismerik, hogy a hazai átlagnál sokkal jobban élnek. A harmadik csoportba sorolható lakosságcsoportnak általában nem nagyon vannak háztartási gépei és más nagy értékű tárgyai, nem tud félretenni a jövedelméből, ami egyébként is kicsi, és maga is úgy látja, hogy az átlagnál rosszabbul él. A felnőtt népesség fele az első csoportba sorolódott, amelyre a fogyasztásorientáltság, a pillanatnyi jólét preferenciája jellemző. A másik legnépesebb csoport a harmadik lett, az erőforrás nélküliek, ide az emberek egyharmada tartozik. Végül minden ötödik ember gazdasági helyzetére jellemző az anyagi jólét és az, hogy tartalékokkal is rendelkezik (6. ábra).
 
Nem meglepő módon az anyagi jólétben élő, tartalékokkal is rendelkező csoport tagjai a többieknél jóval nagyobb arányban vásárolgattak az árleszállítások idején, míg a legkevésbé az erőforrás nélküliek tettek így (7. ábra). Érdekes eredmény ugyanakkor az, hogy a legkedvezőbb gazdasági helyzetűek körében voltak a viszonylag legnagyobb arányban olyanok, akik kifejezetten az árleszállítások miatt intézték most a bevásárlásaikat. Ez arra enged következtetni, hogy az év eleji árleszállításokra nem elsősorban azért sereglenek oda az emberek, mert máskor nemigen tehetik meg, hogy vásároljanak, tehát nem annyira anyagi okokból, mint inkább a kedvező üzlet öröme miatt.
 
A felmérés időpontjában még le nem zárult akciókkal kapcsolatban a megkérdezettek egyötöde mondta, hogy ki fogja még használni és elmegy vásárolni az alacsonyabb árak reményében. Összességében minden tizedik ember számít kitartó „akciós” vásárlónak, azaz már eddig is vásárolgatott az árleszállítások során és még ezután is tervezi. Minden nyolcadik megkérdezett már elcsábult az alacsonyabb árak miatt, de ezután nem akar több akciós vásárlást. Minden tizedik ember eddig még nem tette, de hamarosan szeretne venni valamit, aminek leszállították az árát. A legtöbben viszont (a válaszadók kétharmada) az árcsökkentések mellett is visszafogta a fogyasztását, azaz még nem vett semmit az akciók során és továbbra sem tervezi (8. ábra). A leginkább természetesen azok vásároltak vagy tervezik ezt, akik kedvezőbb helyzetük miatt ezt amúgy is megtehetik, tehát az anyagi jólétben élő és tartalékokkal rendelkező csoport, valamint a fogyasztásorientált, a pillanatnyi jólétet szem előtt tartó csoport tagjai. E két csoport esetében azonban jól megmutatkozik az anyagi háttér okozta eltérés: a fogyasztásorientált, pillanatnyi jólétnek élő csoport vásárolgató vagy csak azt tervező tagjai közül a legtöbben azok vannak, akik kihasználták már ugyan az akciókat, több vásárlást azonban már nem engednek meg maguknak (9. ábra). Akik anyagi jólétben élnek és tartalékaik is vannak, feltehetően azért tervezik nagyobb arányban, hogy továbbra is fognak vásárolgatni az árleszállításokon, mert ők jobban megengedhetik ezt maguknak.
 
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2008. február 1-je és 5-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
1. táblázat
A gazdasági helyzet alapján kialakult csoportok
 
1. csoport
2. csoport
3. csoport
tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság*
++
++
--
megtakarítás a jövedelmükből*
-
++
-
milyen a helyzetük más családokhoz képest*
+
++
--
családi jövedelmi csoportok*
+
++
--
*--: sokkal kedvezőtlenebb, -: kedvezőtlenebb, +: kedvezőbb, ++: sokkal kedvezőbb a helyzete




Ábrák