Passzív rezisztencia
www.median.hu 
2017. december 11. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. június 26.

Passzív rezisztencia

Bár a többség előrehozott választásokat szeretne, csaknem minden második választó szerint a Bajnai-kormány kihúzza a ciklus végéig. Bármikor is lesz a következő választás a Fidesznek a Jobbik megerősödése ellenére is jó esélye lehet a kétharmad megszerzéséhez – derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből.

 
Választási kampány ide, elsöprő ellenzéki győzelem oda, az utóbbi hónapokban szemernyit sem változott a polgárok részvételi hajlandósága - továbbra is a csak kevesebb, mint minden második mondja biztosra a részvételét egy most vasárnapi választáson (1. ábra). A mérsékelt érdeklődés – ami az európai parlamenti (EP) választáson tapasztalt részvételben is megmutatkozott – némi magyarázatra szorul, hiszen a „most vasárnapi választás” ezúttal nem afféle közvélemény-kutatási fikció, hanem a választók többsége által támogatott politikai megoldás. A Bajnai-kormány megalakulása óta ugyanis csaknem kétharmadnyi (júniusban 64 százalék) az előrehozott választás támogatottsága, az EP-választást követően pedig a Bajnai-kormányt támogatók egy része is elbizonytalanodott - 24-ről 20 százalékra csökkent az arányuk, míg nagyjából ekkora mértékben nőtt a „bizonytalanoké”’.
 
E passzív rezisztencia magyarázata az lehet, hogy a relatív többség a fölényes ellenzéki győzelmet hozó EP-választás után is azzal számol, hogy a Bajnai-kormány kihúzza a parlamenti ciklus végig (májusban 46, júniusban 44 százalék gondolta ezt) és csak valamivel több, mint minden ötödik gondolta, hogy fél éven belül, további egyötöd pedig, hogy néhány hónapon belül megbukik. Az előrehozott választást támogatók persze jobban bíznak abban, hogy a kormányt támogató pártok bedobják a törülközőt, ám közülük is minden harmadik úgy érzi, ki kell várnia jövő tavaszig.
 
Bármikor lesz is a következő parlamenti választás, az jelenleg nem tűnik kérdésesnek, hogy azon a Fidesz fogja a legtöbb szavazatot kapni – a választók 86 százaléka és még az MSZP-t támogatók bő kétharmada is a nagyobbik ellenzéki párt győzelmét valószínűsíti. Kérdés azonban, hogy a Jobbik megerősödése mennyire üti el a Fideszt a kétharmados parlamenti többség megszerzésének lehetőségétől. Az EP-választás után egy héttel a választani tudók 10 százaléka szavazott volna a radikális jobboldali pártra, ami egyrészt arra utal, hogy a Jobbik valóban jelentős parlamenti tényező lehet a következő ciklusban, de arra is, hogy egy magasabb részvétel mellett nem biztos, hogy meg tudja majd ismételni a 15 százalék körüli eredményét (2. ábra). A rendkívül bonyolult magyar választási rendszer miatt nehéz megbecsülni, hogy a jelenlegi támogatottsági arányok milyen parlamenti erőviszonyokat eredményeznének – főleg mivel nem tudni, hogy a Jobbik jelöltjei és a szavazói hogyan fognak viselkedni azokban az egyéni körzetekben ahol a második fordulóban dől a győzelem. Minden bizonytalanság ellenére úgy tűnik, hogy a Fidesznek még egy 10 százalék körüli Jobbik mellett is jó esélye van, az alaptörvények módosításához szükséges kétharmad megszerzéséhez. Ez akkor válik kérdéssé, ha az MSZP-nek sikerül magát feltornásznia az állítólag célként kitűzött egyharmados támogatottsági szintre.
 
Ettől jelenleg elég messze vannak a szocialisták – a választani tudók 20 százaléka szavazna most rájuk - de legalább annyit elmondhatnak, hogy az elmúlt 15 év legrosszabb választási szereplése után már nem csökkent tovább a táboruk (3.-4 ábra). Igaz közben jelentősen csökkent a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya is (26 százaléknak nem volt kedvenc pártja, ami a legalacsonyabb érték 2007 októbere óta), így lehetet az, hogy miközben a Jobbik látványosan megerősödött, ezalatt a Fidesz sem veszített szavazókat. A jócskán a küszöb alatt szereplő szabaddemokraták tovább gyengültek, de rövidtávon nem tudott profitálni a sokak várakozásánál jobb EP-eredményből az MDF és az LMP sem: az előbbire a választani tudók 4, az utóbbira 1 százalék szavazna.
 
A politikusok népszerűségi listáját továbbra is a köztársasági elnök vezeti, a pártpolitikusokat illetően azonban teljes a Fidesz-hegemónia: az első hat helyen a párt elnöke, alelnökei és frakcióvezetője áll, őket pedig Semjén Zsolt KDNP-elnök követi a listán. Fodor Gábor SZDSZ-elnök népszerűségvesztése a rossz választási szereplés hatására tovább folytatódott, de hasonló sorsra jutott a pártját az öt százalék felé vezető Dávid Ibolya is. Igaz talán még nagyobb szerepe lehetett a sikerben Bokros Lajosnak – az MDF-nél mondták a legtöbben, hogy a listavezető személye miatt szavaztak a pártra – aki csak azért nem szerepel a népszerűségi táblázatban, mert nincs hivatalos tisztsége a pártban. Ha ott lenne, pont az MDF elnöke után szerepelne, 26 százalékos népszerűséggel, a hasonló okból hiányzó Morvai Krisztina pedig a lista középmezőnyében foglalhatna helyet (33 százalék).
 
A felméréseket havonta ‑ a legutóbbit 2009. június 12-e és 16-a között ‑ készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
Politikusok ismertségének és népszerűségének* változása - százalék
 
ismertség
népszerűség
 
május
június
május
június
Sólyom László
97
97
55
57
Orbán Viktor
99
99
55
54
Kósa Lajos
84
86
51
53
Pokorni Zoltán
93
92
54
52
Varga Mihály
78
70
49
47
Navracsics Tibor
88
88
48
43
Pelczné Gáll Ildikó
69
68
44
42
Semjén Zsolt
75
71
37
39
Szili Katalin
98
96
38
37
Gráf József
76
69
29
35
Kövér László
88
88
32
31
Dávid Ibolya
99
99
34
30
Kiss Péter
79
71
24
25
Mesterházy Attila
51
52
27
24
Fodor Gábor
94
93
28
23
Molnár Csaba
45
45
22
22
Oszkó Péter
47
56
21
22
Lendvai Ildikó
96
96
21
20
Székely Tamás
56
52
22
19
Szekeres Imre
79
75
22
18
Hiller István
87
80
18
17
Bajnai Gordon
98
98
17
17
Demszky Gábor
97
98
18
14
Draskovics Tibor
88
83
14
11
Kóka János
94
94
11
11
 
*A népszerűséget a kutatók azzal a kérdéssel mérték, hogy a válaszadó „a következő években szívesen látná-e fontos politikai szerepben" az adott politikust. A népszerűség változása Dávid Ibolya, Demszky Gábor, Fodor Gábor, Navracsics Tibor, Szekeres Imre és Gráf József esetében szignifikáns, vagyis nagy valószínűséggel nem a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből származik.
 




Ábrák