Csak azért is?
www.median.hu 
2017. április 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. szeptember 03.

Csak azért is?

 

Idén a magyarok egyharmadának adatott meg, hogy nyaraljon, és ez az arány mindössze 4 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál – derül ki a HVG számára augusztus elején készített országos reprezentatív felmérésünkből.

 
Az otthonuktól távol pihenők aránya jóval magasabb az iskolázottabbak és a fiatalabbak körében (1. ábra). Mivel ez a két tényező a jövedelemnél hatékonyabban befolyásolja, hogy valaki volt-e az idén nyaralni vagy sem, azt lehet mondani, hogy az üdülés továbbra is inkább attitűd, mint pénz kérdése. Ez utóbbi nagyobb hatással lehet a vakáció helyszínére, időtartamára és színvonalára.
 
Ha az egész népességet nézzük, csak azok aránya csökkent, akik egy szezonban kül- és belföldre egyaránt eljutottak (2. ábra). Ezek persze nem mind maradtak otthon, de nagy részük lemondott a határon túli utazásról. Összesen valamivel több mint egytized (12 százalék) a tavalyihoz képest „lecsúszók” aránya, azoké tehát, akik az idén sehol sem nyaraltak, pedig 2008-ban még legalább egy helyre eljutottak, illetve azoké, akik most csak egy (többnyire belföldi) helyen voltak, holott tavaly még távolabbi vagy több helyszínt is megengedhettek maguknak. Tegyük hozzá: olyanok is vannak, igaz, csak feleannyian (6 százalék), akik számára az idei év gazdagabb volt ebből a szempontból.
 
A többségnek (60 százalék) azonban már a tavalyi év is válságos lehetett: ők 2008-ban, és 2009-ben is csak házuk táján hűsöltek. Rajtuk kívül az emberek további egynegyedének-egyötödének (22 százalék) volt a tavalyihoz hasonló nyara, legalábbis, ami a szabadság helyszínét illeti: 17 százalék mind a két évben volt, de csak belföldi vakáción, 1 százalék csak külföldön, 4 százalék pedig kül- és belföldön egyaránt.
 
Az idei vakációt emlékezetük szerint átlagosan 93 ezer forintból hozták ki az emberek, ami a tavaly is nyaralók relatív többsége (46 százalék) szerint nagyjából annyi, amennyit 2008-ban is költöttek, ugyanakkor négytizedük (41 százalék) úgy emlékszik, hogy idén kevesebb jutott erre, mint az előző évben (3. ábra). Az elköltött pénz mennyisége természetesen összefüggésben van a nyaralás(ok) időtartamával és helyszínével: míg az egy hétnél rövidebb utazást átlagosan 46 ezer forintból ki lehetett hozni, az egyhetes 82 ezer, az ennél hosszabb vakáció átlagosan 145 ezer forint volt. A csak Magyarországon töltött üdülés 67 ezerből jött ki, a csak határon túli közel kétszer (133 ezer), a kül- és belhoni pedig háromszor ennyiből (186 ezer).
 
A nyaralók háromnegyede meghúzta valahogy a nadrágszíjat: a legtöbben (40 százalék) a nyaralás időtartamát próbálták megkurtítani (4. ábra). Akik így döntöttek, átlagosan két nappal rövidebbre fogták az üdülést, függetlenül attól, hogy maradtak-e az ország határain belül vagy sem. Összességében azonban egy átlagos nyaralás tavaly és az idén is közel nyolcnapos volt: a belföldi átlag egy hét, a külföldi pedig kilenc nap (5-6. ábra). A spórolás viszonylag elterjedt módja volt még a szállás színvonalával kapcsolatos igények csökkentése, illetve a csak belföldi úticél választása: a vakációzók egyaránt közel háromtizede próbálta így lefaragni a költségeket.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2009. augusztus 7-e és 11-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák