Sokaknak talán meglepő: Magyarország azon országok közé tartozik, amelyekben magas a magánkiadások aránya az összes egészségügyi ráfordításból, legalábbis, ha hihetünk a fejlett országokat tömörítő OECD statisztikáinak (1. táblázat). Ezen belül is magas azon kiadások aránya, amelyeket zsebből – tehát nem valamilyen biztosításon vagy pénztáron keresztül – „csengetnek” ki a betegek. (Ráadásul az OECD adatai 2004-ből származnak, márpedig azóta jelentősen csökkentek a közkiadások a magyar egészségügyben.)

 

A Medián kutatásai alapján úgy becsülhető, hogy a tavaly áprilist megelőző 12 hónapban nagyjából 385, idén februárban pedig 428 milliárdot költött a felnőtt lakosság a saját egészsége érdekében (2. táblázat). Ez mindkét esetben durván a GDP 1,6 százalékát jelentette. Mindkét adatfelvételből az olvasható ki, hogy az összes egészségügyi magánkiadás közel 80 százalékát a gyógyszerre, a fogászati ellátásra és a szemüvegre-kontaktlencsére költött forintok teszik ki. Ám némi átrendeződésről is tanúskodnak az adatok. A két időpont között természetesen nőtt a vizitdíj aránya a kiadásokból, ám az egészségünkre fordított 100 forintból még így is mindössze négyet fizettünk ki ilyen címen.

 

A vizitdíj bevezetésétől sokan a hálapénz visszaszorulását várták – és valóban, az eredményekből akár ez a következtetés is levonható. A februárban felvett adatok szerint – a háziorvosokat nem számítva – kevesebben fordultak doktorhoz, kevesebben és kevesebb napig feküdtek kórházban, kevesebben adtak hálapénzt és fejenként kisebb összeget tettek a borítékba, mint szűk egy évvel korábban (4. táblázat). Bár a közvélemény-kutatások alapján készített összegszerű becslésekben viszonylag nagy a statisztikai bizonytalanság, az inflációt is figyelembe véve ezek az adatok azt mutatják, hogy tavaly április óta közel 30 százalékkal csökkent a hálapénz mértéke.

 

Hogy ez a változás nem a közvélemény-kutatásokból száműzhetetlen véletlen következménye, azt megerősíti a Medián tavaly nyáron az orvosok körében végzett felmérése is, amelyben a megkérdezettek jelentős hálapénz-visszaesésről számoltak be (lásd: Az egészségügyi reform belső megítélése). Egy ilyen változás természetesen nem csupán a vizitdíj „kiszorító hatásának” tudható be, hiszen a vizsgált időszakban eleve visszaestek a reáljövedelmek, ráadásul a gyógyszerár-támogatások kurtításának és ellátás igénybevételét korlátozó egyéb intézkedések (pl. városlisták) is lehetett ilyen hatása. Megváltoztak a paraszolvenciával kapcsolatos lakossági attitűdök is: 2006 novembere óta 6 százalékkal, 43 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a hálapénz megszüntethető. (Igaz, 47 százalék továbbra is úgy véli, hogy „a hálapénz igazságtalan, de el kell fogadni, mert nem lehet megszüntetni”.) Egyébként az összes hálapénz közel felét a fekvőbetegek fizetik ki. A járóbetegek mindössze 14 százaléka dug az orvos zsebébe borítékot.   

 

A növekvő várólisták, a szigorodó beutalási rend és a vizitdíj a jelek szerint egyelőre nem növelték a magánorvosok iránti keresletet – legalábbis a magyarok egyelőre nem választották nagyobb számban a maszek rendeléseket. Körülbelül minden tizedik polgár jár több-kevesebb rendszerességgel magánorvoshoz, a felük nőgyógyászhoz. A nőgyógyászokon kívül a betegek elsősorban privát bőrgyógyászokhoz, urológusokhoz és pszichiáterekhez fordulnak, vagyis olyan szakorvosokhoz, akiknél rossz esetben könnyen kiszolgáltatottan érezhetnék magukat. A leggyakrabban, az esetek felében mégis a fogászati ellátásért fordultunk a privát szféra szolgáltatásai felé, még akkor is, ha a magán-fogorvosoknál átlagosan kétszer annyiba kerül az ellátás. A betegek negyede régóta visszajár orvosához, orvosaihoz. Az ő 22 százalékuk csak magánrendelésre, további 8 százalékuk viszont ugyanazt az orvost keresi föl magánbetegként és az egészségbiztosító által finanszírozott páciensként is.

 

Bár a magyarok csupán 1 százaléka jár privát szemészhez, az optikusnál sok pénzt hagynak, hiszen minden negyedik polgár hord szemüveget vagy kontaktlencsét. A piaci szolgáltatások közül a legmeredekebben a gyógyfürdőre, wellnessre és masszázsra fordított összegek nőttek, ami a divaton túl valószínűleg azt itt elkölthető béren kívüli munkáltatói juttatások (például üdülési csekkek) emelkedésével is magyarázható.

 

A februári kutatás kitért arra is, hogy hányan és milyen okból nem, vagy csak késve fordultak orvoshoz, noha voltak panaszaik. Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a magyarok orvoshoz fordulási szokásaira egyszerre igaz, a nemzetközi összehasonlításban magas orvos-beteg találkozók száma és az, hogy a többség csak komolyabb panasszal fordul orvosához. A megkérdezettek 27 százaléka számolt be ilyen esetről, noha túlnyomó többségük nem érezte a panaszát igazán súlyosnak. Ezzel is összefügg az, hogy a legtöbbjük a „távolságtartását” azzal indokolta, hogy a panaszai orvosi segítség nélkül is elmúlnak (1. ábra). Ugyanakkor csaknem minden második közülük, ha csak lehet, elkerüli az egészségügyi rendszert. És persze az egészségügyi ellátás költségei is számítanak, de ezen belül a sokat vitatott vizitdíj nem játszik megkülönböztetett szerepet. Nagyjából ugyanannyian hivatkoztak az időhiányra, a gyógyszerköltségekre és arra, hogy nem akartak betegállományba kerülni. 

 

Az összes egészségi magánkiadás 80 százalékát a felnőtt lakosság egyharmada költi el. Aligha meglepő, hogy a rossz egészségi állapotúak háromszor annyit költenek, mint a teljesen egészségesek, elsősorban a gyógyszerkiadások miatt. A nők, különösen a középkorúak jóval többet áldoznak az egészségükre, mint a férfiak, ami összefügg a nőgyógyászati szakma piacosodásával. És persze a jövedelem is számít: a lakosság legmódosabb 20 százaléka másfélszer annyit fizet, mint az alsó jövedelmi ötödhöz tartozók. A gazdagabbak nem csak wellnessre, magánorvosra és fogászatra költenek jóval többet a szegényebbeknél, hanem hálapénzre is.

 

Összes magánkiadás*

Zsebből fizetett kiadás

*magánbiztosítónak és egészségpénztáraknak befizetett összegeket is tartalmazza     

n. a.: nincs adat

Forrás: OECD

2. táblázat

Egészségügyi magánkiadások mértéke adatfelvételt megelőző 12 hónapban - felnőtt népesség 

 
2007. április 
2008. február
 
milliárd Ft. 
százalék 
milliárd Ft. 
százalék 
gyógyszer 
226,8 
59,0 
257,9 
60,3 
fogászat 
51,0 
13,2 
56,8 
13,3 
optika, kontaktlencse 
28,2 
7,3 
28,0 
6,6 
hálapénz 
27,7 
7,2 
21,0 
4,9 
vizitdíj és kórházi napidíj 
4,4 
1,1 
17,7 
4,1 
gyógyfürdő, wellnes, masszázs 
10,3 
2,7 
17,6 
4,1 
egyéb magánorvos 
14,8 
3,8 
11,9 
2,8 
egészségügyi intézménybe való utazás 
8,0 
2,1 
7,3 
1,7 
természetgyógyászat 
7,3 
1,9 
4,8 
1,1 
gyógyászati segédeszközök 
5,8 
1,5 
3,9 
0,9 
szakápolás 
0,3 
0,1 
0,6 
0,1 
összesen 
384,7 
100,0 
427,5 
100,0 

3. táblázat
Egészségügyi magánkiadások mértéke a 2008. februárja előtti 12 hónapban - felnőtt népesség 

 
Költött erre (százalék) 
Átlagosan* elköltött összeg (forint) 
gyógyszer 
84 
       37 561 
vizitdíj és kórházi napidíj 
75 
        2 879 
fogászat 
29 
       23 982 
hálapénz 
14 
       17 575 
optika 
12 
       27 891 
utazás egészségügyi intézménybe 
12 
        7 610 
egyéb magánorvos 
9 
       16 731 
gyógyászati segédeszközök 
8 
        6 731 
gyógyfürdő, wellnes, masszázs 
7 
       30 454 
természetgyógyászat 
4 
       17 052 
szakápolás 
1 
       18 277 

*az e célra költők átlagában
 
 
4. táblázat
 
Egészségügyi igénybevétel és hálapénz-fizetési szokások az adatfelvételt megelőző 12 hónapban - 
százalék és forint átlag 
 
 
2007. április 
2008. február 
HÁZIORVOS 
 
 
volt háziorvosnál 
70 
73 
fizetett hálapénzt (az igénybevevők között) 
12 
9 
hálapénz átlaga 
6985 
8021 
ÜGYELET 
 
 
volt ügyeleten vagy kihívta az ügyelete 
11 
13 
fizetett hálapénzt (az igénybevevők között) 
38 
24 
hálapénz átlaga 
4154 
3131 
ALAPELLÁTÁS EGYÜTT 
 
 
volt 
71 
75 
fizetett hálapénzt (az igénybevevők között) 
15 
12 
hálapénz átlaga 
6787 
6886 
JÁRÓBETEG 
 
 
volt járóbeteg szakrendelésen 
47 
43 
fizetett hálapénzt (az igénybevevők között) 
18 
14 
hálapénz átlaga 
14418 
12278 
KÓRHÁZ 
 
 
volt fekvőbeteg kórházban 
16 
13 
fizetett hálapénzt (az igénybevevők között) 
49 
42 
hálapénz átlaga 
19738 
21416