Mélyponton a barométer
www.median.hu 
2017. április 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. január 19.

Mélyponton a barométer

A lakosság gazdasági közhangulata 2008-ban

Voltak az elmúlt év során biztató jelek is, ám az ősszel tudatosult pénzügyi válság korábban nem látott mélységekbe taszította a lakosság gazdasági közhangulatát.

 
Bár a gazdasági várakozások nyári javulása még némi bizakodásra adhatott okot, végeredményét illetően 2008 mégis lehangolóan alakult: az év végére szinte elfogytak a negatív jelzők, hiszen egymást követték a „történelmi mélypontok”. A lakossági konjunktúraindex értéke kétszer (februárra, majd júliusra) is látványos emelkedésnek indult ugyan, a tendenciát tekintve azonban 2006 közepe óta nem javult a lakosság hangulata, és az ősszel bekövetkezett újabb zuhanás végül minden korábbi emelkedést zárójelbe tett. A külföldről beszivárgott pénzügyi válság híre szeptember folyamán még nem okozott észrevehető változást a lakosság hangulatában (az október elején mért értékek még szinte megegyeztek a szeptemberiekkel). Ezt követően viszont egyetlen hónap alatt olyan mértékben romlott a közhangulat, hogy november elejére mind a konjunktúraindex, mind az azt alkotó egyes mérőszámok az eddigi legalacsonyabb értékükre süllyedtek.
 
A konjunktúra-indexhez felhasznált négy mérőszám közül „hagyományosan” (2003 közepe óta) a gazdaság elmúlt évi teljesítményének értékelése a legrosszabb. Az őszi válsághangulatban viszont a gazdaság jövőbeli kilátásainak értékelése zuhant a legnagyobb mértékben, így jelentősen lecsökkent a múltra és jövőre vonatkozó becslések közötti különbség. A háztartások a saját jövedelmüket is kimondottan féltik a válság hatásaitól, és az idén jellemzően a 2008-asnál is rosszabb évre számítanak. A szeptember után megkérdezettek közel háromnegyede a háztartás helyzetének romlását valószínűsítette (közülük minden második nagymértékű rosszabbodástól tart), míg javulásban mindössze 5 százalékuk bízott (1. ábra).
 
A zuhanás ugyanakkor azt is eredményezte, hogy novemberre jelentősen csökkent a különbség az egyes társadalmi és demográfiai csoportok helyzetértékelése között. A hírek ugyanis alaposan megingatták az addig kevésbé borúlátó csoportok bizalmát, miközben a korábban is kifejezetten pesszimista csoportok véleménye már alig romolhatott tovább. A két nagy párt szavazótáborának véleménye is az elmúlt két év során most került a legközelebb egymáshoz, mivel pártpreferencia szerint a Fidesz szavazóinak hangulata változott a legkisebb mértékben (2-3. ábra).
 
Az év során az inflációs várakozások is ingadoztak, de jelentős változást csak az őszi válsághangulat hozott. A lakosság által az elmúlt évre becsült infláció végig 18-21 százalék között alakult, ám a jövőre vonatkozó becslések október után az addigi 19-22 százalékról 23-24 százalékra nőttek. Az elmúlt évi becslésekkel összehasonlítva ez azt is jelenti, hogy míg a lakosság az év nagy részében leginkább az infláció stagnálására számított, az utolsó két hónapban már a drágulás mértékének nagyjából 3-4 százalékpontos emelkedését valószínűsítette.
 
A munkanélküliségre vonatkozó becslések (ezen belül is a jövőbeli várakozások) különösen érzékenyen reagáltak az aktuális hírekre. A következő 12 hónapra vonatkozó becslések már tavasszal is romlottak, a pénzügyi válság hírére pedig az eddig mért legmagasabb szintre, 29-30 százalékra emelkedtek az év elején mért 22-23 százalékról. A munkanélküliségi ráta növekedését az utolsó három hónapban a vidéki városokban élők, a szakképzetlen fizikai dolgozók és a szellemi munkát végzők, valamint a Fidesz szavazói és a pártpreferenciával nem rendelkezők becsülték a legmagasabbra (átlagosan 6 százalékpontra), de még az MSZP és az SZDSZ hívei is 4-5 százalékpontos növekedéstől tartanak (4. ábra).
 
A pénzügyi válság híre a lakosság hitelfelvételi kedvére is rányomta a bélyegét. Míg az év első kilenc hónapjában a megkérdezettek átlagosan több mint 7 százaléka tervezte, hogy hitelhez folyamodik, addig az utolsó három hónapra ez az arány 5 százalékra csökkent. A hitelfelvételi kedv az alsó-közép jövedelmi csoportban és a nem dolgozók körében csökkent a legnagyobb arányban (6-ról 3, illetve 5-ről 2 százalékra). Azt azonban nem lehet mondani, hogy a bizonytalan helyzetben a lakosság inkább a spórolásra helyezné a hangsúlyt. Az év során a legkevesebben és a legkevesebbet az iskolakezdési időszakban, augusztus folyamán tudtak félretenni. A takarékoskodók aránya azonban a válságról szóló hírek megjelenése után, az év utolsó három hónapjában is átlagosan csak 17 százalék volt, ami szinte megegyezik a január és augusztus között mért átlaggal (5. ábra).
 
A válsághangulat viszont az év végére valamelyest visszafogta a lakosság költekezési kedvét is: szeptemberig átlagosan minden ötödik megkérdezett, de ezt követően már csak 17 százalék tervezte, hogy a közeljövőben valamilyen tartós fogyasztási cikket vásárol. A vásárlási kedv csökkenése szinte minden társadalmi csoportban észrevehető. A kivétel a 60 éves és idősebb korosztály, amely talán már korábban is jobban meggondolta, hogy mire van szüksége: közülük október előtt is csak minden tizedik tervezett nagyobb vásárlást, és ez az arány lényegében a válság hírére sem változott (6. ábra).




Ábrák