Lehetne rosszabb…?
www.median.hu 
2017. augusztus 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. július 28.

Lehetne rosszabb…?

A lakosság gazdasági közhangulata 2009 második negyedévében

A várakozások javulása, ám a munkanélküliség emelkedésétől való félelem jellemezte a lakosság gazdasági közhangulatát 2009 második negyedévében.

 
Március óta jelentős javulás következett be a lakosság gazdasági közhangulatában, így a lakossági konjunktúra-index júniusi értékét annak ellenére is biztatónak kell tekinteni, hogy az szinte megegyezik a tavaly novemberben mért – akkor komoly mélypontnak számító – értékkel. Az ősszel bekövetkezett zuhanáshoz hasonlóan a három hónapja tartó emelkedés is nagyrészt a jövőre vonatkozó vélekedések alakulásának köszönhető, az elmúlt hónapokban különösen az ország jövő évi teljesítményével kapcsolatban javultak a várakozások. Ugyanakkor az ország elmúlt évi gazdasági teljesítményét és a háztartás helyzetének változását a lakosság továbbra is kimondottan negatívan értékeli (1. ábra).
 
A gazdasági hangulat javulása az egyes társadalmi csoportokban eltérő mértékben jelentkezett: a községekben élők, illetve a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók körében a legutóbbi mélypont sem annyira márciusban, hanem inkább áprilisban volt, és egyelőre a javulás is a lakossági átlagnál kisebb mértékű. Március óta az 50 év felettiek, a fővárosban és vidéki városokban élők, a legalább érettségivel rendelkezők, illetve a vezető vagy értelmiségi foglalkozásúak véleménye javult a legnagyobb mértékben (2-3. ábra).
 
A gazdasági közhangulat változásával egy időben az inflációval és munkanélküliséggel kapcsolatos vélemények is javultak valamelyest március óta. A megkérdezettek a három hónappal ezelőtti 22 százalékhoz képest átlagosan már „csak” 18 százalékos áremelkedést valószínűsítettek a következő 12 hónapra, és az elmúlt 12 hónapban bekövetkezett drágulást is átlagosan ugyanilyen mértékűre becsülték. A lakosság az inflációhoz hasonlóan a munkanélküliség arányát is a valós értékénél lényegesen magasabbnak érzékeli, ám megjegyzendő, hogy a válaszadók június elején is a munkanélküliségi ráta jelentős, átlagosan 6 százalékpontos emelkedését valószínűsítették (4. ábra).
 
Eközben a lakosság megtakarítási hajlandósága (vagy inkább képessége) alig mozdult el a márciusi 10 százalékos mélypontról – a megkérdezettek 12 százaléka, és ezen belül még a legfelső jövedelmi negyedbe tartozóknak is mindössze 26 százaléka tudott május folyamán félretenni valamennyit. A hitelfelvételi kedv ugyanakkor továbbra is a Medián által eddig mért legalacsonyabb (2-3 százalékos) szinten van, és a második negyedév átlagában csak a fővárosiak, a legjobb jövedelmi helyzetűek és a 18-39 év közöttiek körében érte el az 5 százalékot (5. ábra). Ugyanezek azok a társadalmi csoportok, amelyekben még valamelyest megmaradt (az utóbbi három hónap átlagában eléri vagy meghaladja a 20 százalékot) a vásárlási hajlandóság. Bár a lakosság költekezési kedve javult a kora tavaszi mélypontot követően, júniusban is csak a megkérdezettek alig hatoda tervezte valamilyen tartós fogyasztási cikk vásárlását (6. ábra).
 




Ábrák