Mérséklődő pesszimizmus, stagnáló infláció
www.median.hu 
2017. április 25. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. április 23.

Mérséklődő pesszimizmus, stagnáló infláció

A gazdasági közhangulat áprilisban

Az év eleji áremelkedések mély nyomot hagytak a gazdaság helyzetének és kilátásainak megítélésében. Áprilisra mégis valamelyest megnyugodott a közhangulat, így az elmúlt három hónapot összességében leginkább „átmeneti időszak”-ként lehet értelmezni.

2007 első negyedében a lakossági konjunktúraindex értéke megközelítette a tavaly nyári negatív rekordot, az idei mélypontot a februárban mért érték jelentette. Az áprilisi mutató így az előző hónaphoz viszonyítva javulást, a decemberi értékhez képest mégis kisebb mértékű visszaesést jelent. Az év elejei romló adatok mögött valószínűleg a – választási éveket nem számítva - korábbi években is kimutatható szezonális hatások húzódnak meg, amikor a karácsonyi költekezés után a háztartások szembesülnek az év elején rendre megnövekedő kiadásokkal. Az áremelkedések mértéke azonban idén nagyobb volt, mint a korábbi években, így a „sokkhatás” elmúltával sem jutott vissza az index a tavaly év végi szintre (1. ábra).
 
A gazdasági közhangulat négy vizsgált tényezője ugyanakkor egyáltalán nem változott egységesen. A háztartás jövő évi kilátásaira vonatkozó becslések – amelyeknél 2006. április és július között a legnagyobb zuhanás következett be – lényegében stagnálnak, vagy más megközelítésben: stabilizálódtak. A lakosság szemében a legnagyobb probléma továbbra is az ország elmúlt 12 havi teljesítményével van, ennek megítélése – több kilengés után – márciusra az eddig mért legalacsonyabb szintre süllyedt, igaz egy hónappal később újra javult valamelyest.
 
A december óta bekövetkezett visszaesés részben annak tulajdonítható, hogy mostanra olyanok is csatlakoztak a pesszimisták táborához, akik korábban relatíve bizakodónak számítottak. Márciusra jelentősen romlott a magas jövedelműek és a diplomások véleménye is, de a hullámvölgy nem tartott sokáig és áprilisban mát újra ezek a csoportok voltak a legkevésbé borúlátóak. A pártszimpátia továbbra is jelentősen befolyásolja a gazdasági állapotok értékelését, a kormánypártok szimpatizánsai a reformok beindulásával valamivel optimistábbak lettek, míg a Fidesz szavazói, illetve a pártpreferenciával nem rendelkezők a leginkább borúlátóak (2-3-4. ábra)
 
A munkanélküliségre vonatkozó becslések 2006 végén mért javulása szintén átmenetinek bizonyult, az inflációs kilátások viszont jelentősen javultak az előző hónapokhoz képest.  Április elején az elmúlt évre becsült infláció átlagosan már csak 1 százalékkal marad el a következő évre becsült értéktől. Ezzel megtört a tavaly május óta egyértelmű trend: a megszorító intézkedések bejelentése óta a lakosság az áremelkedés mértékének a növekedését valószínűsítette, most inkább a stagnálására számít (5. ábra).
 
A gazdaság állapotába vetett bizalom megingása ugyanakkor nem nyomja rá a bélyegét a fogyasztási tervekre, a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlási kedv ugyanis szinte változatlan (6. ábra). Ugyanígy, a kormányzati megszorítások a hitelfelvételi szándékokat sem tudták érdemben befolyásolni (a jelenleg is érezhető, enyhén csökkenő tendencia valójában már 2005-ben elkezdődött). Lehet, hogy a lakosság éppen „hangulatjavítóként” tekint a vásárlásra, és „csak azért sem” mond le a költekezésről (7. ábra).
 
Mégis, a karácsonyi időszak után (vagy talán a megszorítások hatására) nőtt, és ezzel visszaállt az őszi szintre azok aránya, akik a kérdezést megelőző hónapban a jövedelmükből félre tudtak tenni valamennyit – az általuk megtakarított összeg átlagos nagysága pedig évek óta lényegében változatlan.




Ábrák