Az Alkotmánybíróság iránt széleskörű a bizalom
www.median.hu 
2017. július 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. december 09.

Az Alkotmánybíróság iránt széleskörű a bizalom

A lakosság jelentős része támogatja a válságadó és a banki különadó bevezetését, az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása azonban erősen megosztja a közvéleményt.

Az Alkotmánybíróság jogkörének közelmúltban történt korlátozásáról a lakosság közel négyötöde (78 százalék) hallott, ám a döntés – első ránézésre – nem változtatott a testületbe vetett átlagos közbizalom mértékén. Ez a látszólagos mozdulatlanság valójában ellentétes irányú változásokat takar: a Fidesz-szavazók körében (május óta először) lényegesen gyengült a kormány által megtámadott testületbe vetett bizalom, míg a többi választói csoportban, különösen az MSZP szavazói körében erősödött. Bár a Fidesz szavazótáborának bizalma még az intézkedést követően is meghaladja a lakossági átlagot, ez a különbség jelentősen csökkent. Novemberben így már nem a kormánypárti szavazók, hanem az LMP támogatói bíztak a leginkább az alkotmánybírákban (68 pont a 100 fokú skálán) (1. és 2. ábra).
 
Mivel a hatáskör korlátozására azt követően került sor, hogy a testület megsemmisítette a túlzott végkielégítések visszamenőleges megadóztatását elrendelő törvényt, különböző vélekedések jelentek meg arról, hogy a korlátozással mi volt a kormány célja. Ezzel kapcsolatban a válaszadók kevesebb mint négytizede (38 százalék), és még a Fidesz-szavazóknak is alig több mint fele fogadja el azt a véleményt, hogy a kormány csak azért korlátozta az Alkotmánybíróságot, mert mindenképp be akarta tartani a végkielégítésekre vonatkozó ígéretét. A relatív többség (45 százalék), de még a kormánypárti szavazók közül is majdnem minden harmadik úgy gondolja, az intézkedéssel a kormány valódi célja az volt, hogy az alkotmánybírák ne vizsgálhassák a tervezett válságintézkedéseket. Az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása erősen megosztotta a közvéleményt: a döntést csaknem minden második válaszadó (48 százalék), ezen belül a diplomások több mint fele, az MSZP és LMP szavazóinak pedig több mint nyolctizede ellenzi. A döntést helyeslők csak a kormánypárti szavazók körében vannak többségben (64 százalék), a támogatók aránya a teljes népességben a 40 százalékot sem éri el (3., 4. és 5. ábra).
 
Míg az Alkotmánybíróság tartósan az egyik legerősebb bizalmat élvező intézmény, a kereskedelmi bankok – a biztosítótársaságokhoz hasonlóan – rendszerint a bizalmi rangsor alsó részén találhatók. Ennek alapján nem meglepő, hogy a banki különadó bevezetését a lakosság több mint háromnegyede kedvezően fogadta. A bankok megadóztatását a kormánypárti és Jobbik-szavazók üdvözölték a legmagasabb arányban (89, illetve 79 százalék), de a döntést még az MSZP szavazóinak is több mint a fele (55 százalék) helyesli. Az intézkedés pozitív fogadtatása ellenére azonban a többség (65 százalék) komoly veszélynek tartja, hogy a pénzintézetek esetleg áthárítják a terheket, és a különadót végül az ügyfeleknek kell megfizetni – egyedül a Fidesz szavazói körében találhatóak viszonylag magas arányban olyanok, akik ezt nem igazán érzik fenyegetőnek (45 százalék) (6. és 7. ábra).
 
A bankadóhoz hasonlóan kimondottan magas a válságadó népszerűsége is. Az energiaszolgáltatókra, a távközlési cégekre és a nagy áruházláncokra kivetett különadót a válaszadók 72 százaléka helyesnek tartja, és csak az MSZP szavazótáborában vannak többségben azok, akik a döntést inkább ellenzik (8. ábra).
 
Összességében lényegesen magasabb azok aránya, akik mindhárom intézkedést helyesnek tartják, mint azoké, akik a döntéseket egyaránt elutasították (34 százalék szemben 12-vel). A községekben élők 45 százaléka, a Fidesz-szavazók 58 százaléka üdvözölte mindhárom intézkedést – ez megfordítva azt is jelenti, hogy a döntéseket látszólag kritika nélkül elfogadók háromnegyede kormánypárti szavazó. A kormánypárt szavazóinak közel négytizede ráadásul nemcsak ezt a három intézkedést, de mellettük még a magán-nyugdíjpénztári befizetések 2011 végéig szóló visszatartását is támogatja (9. ábra).
 
A felmérést 2010. november 12-e és 16-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák