Már nincsenek a spájzban?
www.median.hu 
2017. május 24. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. április 04.

Már nincsenek a spájzban?

A közvélemény a magyar-orosz kapcsolatokról

A belpolitikában gyakran hallható egyoldalú megfogalmazásoknál a közvélemény jóval árnyaltabb és összetettebb módon gondolkodik Oroszországról és az oroszokról, bár a mostani vélemények sokban támaszkodnak a közelebbi és a távolabbi múlt eseményeire, emlékeire – olvasható többek között egy március végi felmérés alapján készített elemzésünkben.

A magyar közvélemény az ország külpolitikája szempontjából a határon túli magyarokat, az Európai Uniót és a környező országokat tartja a legfontosabbnak, azaz a többség szerint a jelenleginél szorosabbra kell fűzni a hozzájuk fűzödő kapcsolatot. Amennyiben nem ilyen összefoglaló nevekről, csoportokról, hanem konkrét országokról van szó, már valamivel kisebb a kapcsolatok erősítését szorgalmazók aránya. Az unió (gazdasági) motorjának is tartott Németországról például nagyjából fele-fele arányban mondták a megkérdezettek, hogy a jelenlegi helyzet kielégítő, illetve hogy szorosabb együttműködésre kellene törekedni. Kínával kapcsolatban viszont a többség úgy vélekedett, hogy a jelenleginél kevésbé szoros kapcsolat lenne kívánatos. Két olyan ország szerepelt a Medián kérdőívében, amelynél nem volt egyértelmű, hogy a válaszadók inkább erősíteni vagy inkább lazítani akarnának a kapcsolatokon: Oroszország és az Egyesült Államok. Mindkét ország esetében a többinél jóval polarizáltabb vélemények születtek, azaz nagyjából ugyanannyian kívánnak a mostaninál szorosabb, mint lazább együttműködést (bár Oroszország esetében valamivel többen vannak a lazítást várók) (1. ábra).
 
Eközben a megkérdezettek nagy jelentőséget tulajdonítanak az orosz piacoknak, és a legfontosabb export-célországok közül általánosságban az EU-országok után a második helyre (holtversenyben Németországgal) Oroszország került (2. ábra). Ez az eredmény nemcsak akkor meglepő, ha összevetjük a KSH adataival, amelyek alapján jól látható, mennyire túlbecsülik az emberek az oroszországi export jelentőségét (3. ábra), hanem amiatt is, hogy a kilencvenes években gyakori téma volt a sajtóban az orosz piacok elvesztése.
 
És bár az Oroszországgal való kapcsolat jelentősen megosztja a közvéleményt, abban a többség (a válaszadók kétharmada) egyetért, hogy az oroszokkal fenntartott politikai és diplomáciai kapcsolatok nagy hatással vannak Magyarország gázellátásának biztosítására, és minden második úgy vélekedett, hogy a két ország közti kapcsolatok jelentősen befolyásolják a gáz árát, valamint a magyar termékek exportjának lehetőségét (4. ábra). A gáz árával kapcsolatos vélemények azért is érdekesek, mert elemzők gyakran felhívják ugyan a figyelmet arra, hogy a térségben Magyarország veszi a legdrágábban a gázt (és fogyasztásának 80 százalékát Oroszországtól vásárolja), és a megkérdezettek összességében nyolctizednyien vélnek felfedezni összefüggést a gázár és a politikai-diplomáciai viszony között, ennek ellenére nem kevesen (tíz megkérdezettből négyen) úgy vélekednek, hogy Magyarország jelenleg túlságosan elköteleződik Oroszország felé. Ezzel szemben „csak” minden második válaszadó állította, hogy az ország érdeke, hogy minél jobb viszonyban legyen Oroszországgal (5. ábra). Ezen túl minden harmadik ember úgy véli, hogy az ország teljes mértékben, minden második szerint nagy mértékben ki van szolgáltatva a volt Szovjetunió legnagyobb utódállamának (6. ábra). A teljes kiszolgáltatottság érzése jelentősen változik a válaszadók iskolai végzettsége szerint, a diplomások körében például eléri a 40 százalékot. Ugyanakkor bár nyolctizednyien panaszkodtak az ország gázellátásának nagy vagy teljes kiszolgáltatottságára az oroszokkal szemben, ez az arány jelentősen csökkent a 2006. januári Medián-Omnibusz eredményeihez képest, amikor kilenctizednyien vélekedtek így (7. ábra).
 
Az Oroszországgal kapcsolatos magyar vélemények összetettségére utal az is, hogy a válaszadók nagy többsége (héttizede) úgy véli, az orosz gazdasági élet összefonódott a politikával és a bűnözéssel, ám az országnak mégis jó viszonyban kellene lennie vele. Legalább kétharmadnyian egyetértettek abban is, hogy a szovjet megszállás nem tett jót a két nép viszonyának, valamint hogy egy esetleges orosz-európai konfliktus esetén Magyarországnak Európát kellene választania. A többség veszélyesnek érzi, ha az orosz cégek a jelenleginél nagyobb arányban lennének jelen a magyar gazdaságban, ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy az ország belátható időn belül csak az orosz gázzal tudja fedezni a szükségleteit. A többség nem értett egyet azzal, hogy Magyarország híd-szerepet tölthetne be Európa és Oroszország között, hogy a jelenlegi kormány az államszocialista múlt miatt próbál jóban lenni az oroszokkal, a legkevesebben pedig azzal azonosultak, hogy az ország számára csak hátrányos lehet, ha Oroszországgal üzletel (8. ábra). Ezen vélemények alapján többváltozós statisztikai eljárással három olyan véleménytípust lehet elkülöníteni, ami utal az oroszokkal kapcsolatos magyar beállítódásra, gondolkodásmódra. Az első látens gondolkodási struktúra az „oroszfóbia”, ami az egyértelműen előítéletes megközelítést jelenti, míg a második dimenzió szintén az oroszok elutasítására utal, ám ennek hátterében nem általános ellenszenv vagy bizalmatlanság, hanem konkrét (vélt vagy megalapozott) történelmi hivatkozás áll (például a szovjet megszállás). Mind a két gondolkodásmód sajátos módon sokkal jellemzőbb arra a korosztályra, amelynek tagjai a rendszerváltáskor még 18 éven aluliak voltak, mint az 1989-es változásokat középkorú vagy idősebb fejjel megérőkre. Végül a harmadik gondolkodási dimenzióra az oroszokkal való jó kapcsolatra törekvés jellemző, aminek hátterében politikai és gazdasági érdekek – és nem kulturális szempontok – húzódnak meg. Ez utóbbi egyébként a leginkább a rendszerváltás idején fiatal felnőtt korú csoportokra jellemző (9. ábra).
 
A megkérdezettek túlnyomó része jól tájékozott azzal kapcsolatban, hogy milyen dilemmák előtt áll az ország az orosz gázt és az orosz kapcsolatokat illetően, ám a belpolitikai vonatkozásokról már kevesebben hallottak. A válaszadók túlnyomó része (87 százalék) hallott arról, hogy vita alakult ki az ország gázellátásának hosszú távú biztosításáról, és majdnem ennyien (81 százalék) értesültek arról, hogy Oroszország és az EU is újabb gázvezeték építését tervezi a Közel-Kelet és Európa közé. Arról azonban csak hattizednyien értesültek, hogy nemrégiben egy konferencián Orbán Viktor szóváltásba keveredett az orosz nagykövettel. A gázszállítások ügyében a relatív többség (41 százalék) mind keletre, mind nyugatra kacsingatna, de majdnem ennyien (37 százalék) az uniós, harmadennyien (14 százalék) pedig az orosz vezeték mellett tennék le a garast (10. ábra). Ami a Fidesz-elnök és az orosz diplomata vitáját illeti, a legtöbben arra emlékeztek, hogy Orbán Oroszország és az oroszok „másságával”, a kormány oroszok iránti elfogultságával, a nagykövet pedig leginkább a belpolitika és a gazdaságpolitika elválasztásának fontosságával érvelt (11. és 12. ábra). Emellett a konferenciáról és a szóváltásról értesültek egynegyede emlékezett arra, hogy a dologhoz hozzászólt a litván nagykövet is. Összességében a válaszadók nagyjából fele-fele arányban vélekedtek úgy, hogy a vita árt az orosz-magyar kapcsolatoknak, illetve hogy nem lesz rá hatással (13. ábra). A válaszadók pártpreferenciája alapján ebben a kérdésben jelentősen különböztek a vélemények, a kormánypártiak jóval nagyobb arányban tartanak a történtek negatív hatásaitól, de még az ellenzéki szavazók 36 százaléka is azt mondta, hogy az Orbán-Szavolszkij szóváltás ártani fog a két ország kapcsolatának (14. ábra).
 
A felmérést 2007. március 30-án és 31-én készítette a Medián a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő kisebb torzulásokat a kutatók a KSH adatai alapján súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a felnőtt lakosság tényleges összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 3-6 százalék.




Ábra