A magyarok többsége is Obama mellett
www.median.hu 
2017. április 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. november 03.

A magyarok többsége is Obama mellett

Azt nem mondhatjuk, hogy a hazai közvélemény az amerikai elnökválasztás lázában égne, de azért a magyarok bő negyven százaléka mind a két elnökjelöltet meg tudta nevezni. Ahogy a világ szinte minden országában, úgy nálunk is Obamára szavaznának többen – derül ki a Népszabadság megbízásából készített felmérésünkből.

 
Csupán minden negyedik magyar állampolgár mondta azt, hogy legalább többé-kevésbé érdekli az amerikai elnökválasztási kampány. Ez persze nem tűnik soknak, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hazai belpolitika is csak a szavazók bő egyharmadát köti le hasonló mértékben. A korlátozott érdeklődés ellenére a magyarok 70 százaléka legalább az egyik jelöltet, 43 százalékuk pedig mindkettőt meg tudta nevezni, 27 százalék pedig még azt is tudta, hogy melyik párt jelöltjeiként indultak az elnöki székért. A magyar közvélemény támogatása szempontjából Obama előnye, hogy őt sokkal többen ismerik – a demokrata-párti jelöltet 62, míg McCain-t 45 százalék említette fejből a jelöltek között – és talán az is, hogy a „demokrata” pártnév alighanem több pozitív gondolattársítást ébreszt az amerikai politikát csak kevéssé ismerő magyar publikumban, mint a „republikánus”.
 
A jelek szerint azt viszonylag kevesen tudják, hogy a két nagy amerikai párt milyen irányzatot képvisel, mindenesetre csak valamivel több, mint minden harmadik kérdezett tudta (a magyar politikában jól ismert) baloldali-jobboldali, illetve (az amerikai politikában gyakrabban használt) konzervatív-liberális dimenzióban elhelyezni a két pártot.
 
Kérdés persze, hogy a bőrszíne nem jelent-e hátrányt Obama számára a ‑ nemzetközi vizsgálatok szerint az európai átlagnál jóval előítéletesebb ‑ magyar közvélemény előtt. Ezt a hatást tesztelendő a Medián kérdezőbiztosai a kérdezettek egyik felétől a két jelölt színes fényképének megmutatása után kérdezték meg, hogy melyik jelöltre szavaznának, míg a másik felének nem mutattak fényképeket. (A két csoport minden más szempontból teljes mértékben azonos volt.) Mivel a két jelöltet eléggé felszínesen ismerheti a magyar közvélemény, ha a bőrszín valóban számít, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy McCain jobban szerepel azok körében, akik látták a képeket. Nos, valóban ez a helyzet, de ez nem változtat azon, hogy mindkét esetben több mint kétszer annyian támogatták Obamát, mint republikánus ellenfelét (1. ábra). Az előítéletek mérsékelt szerepére utal az is, hogy a kérdezettek többsége kifejezetten jónak tartja, hogy egy színes bőrű jelöltnek is lehet esélye az amerikai elnökválasztáson – az más kérdés, hogy a legkevésbé éppen azok a budapestiek, akik a leginkább találkozhatnak színes bőrűekkel az utcán (2. ábra).
 
Obama európai kampánykörútja során az ígérte, hogy az Egyesült Államok megújítja az európai szövetségeseihez fűződő viszonyát. Bár nyílván elsősorban nem Magyarországra gondolt, de azért úgy tűnik, hogy a magyar közvélemény részéről van erre fogadókészség. 2003-ban, az iraki háború kitörése után jelentősen visszaesett azoknak az aránya, akik szerint Magyarországnak érdeke, hogy az USA vezető szerepet játsszon a világban (3. ábra). Mostanra az ezzel egyetértők aránya visszaállt a háború előtti szintre, és különösen magas az így gondolkodók aránya Obama magyarországi támogatói körében. Mivel a külpolitikai kérdések közül manapság inkább az Oroszországhoz való viszony számít vízválasztónak, a magyar jobb és baloldali szavazók véleménye gyakorlatilag megegyezik az Egyesült Államok szerepének megítélésében és a két elnökjelölt támogatottsága is szinte hajszálra azonos a két táborban.
 
A felmérést 2008. október 27-e és 31-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
Az Economist világméretű felmérése:
 




Ábrák