Bizalmitőke-vesztés
www.median.hu 
2017. február 19. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2015. április 11.

Bizalmitőke-vesztés

 

Kétéves mélypontra került a kormányoldalba vetett bizalom – derül ki a hvg számára március végén készített Medián-felmérésből.

A Fidesz támogatóinak aránya februárról márciusra a teljes népesség körében 3 százalékponttal, 27-ről 24 százalékra csökkent, és ez azt is jelenti, hogy a kormánypárt az egy évvel ezelőtti 36 százalékos támogatottságának mostanra a harmadát elveszítette. A Fidesz február óta bekövetkezett népszerűségvesztéséből az ellenzéki pártok egyelőre nem tudtak számottevő tőkét kovácsolni, kivéve a Demokratikus Koalíciót, amely a teljes népesség körében 1, a választani tudó „biztos” szavazók körében 2 százalékponttal jobb eredmény ért el, és így folytatta a több hónapja tartó lassú növekedést. Ugyanakkor a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya a legutóbb két éve, 2013 márciusában volt olyan magas, mint most (37 százalék) (1. ábra).
 
A kormány munkájával való elégedettség is kétéves mélypontra került: az emberek mindössze 29 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány eddig jó teljesítményt nyújtott, szemben azzal a 68 százalékkal, akik rossznak minősítették az Orbán-kabinet munkáját (3. ábra). Még a Fidesz jelenlegi támogatói közül is csaknem minden hatodik (15 százalék) kritikusan szemléli a kormány tevékenységét. Ma már, ha csak egy hajszállal is, azok vannak többségben, akik visszatekintve a Bajnai-kormány teljesítményét jobbnak látják, mint a jelenlegiét. A közhangulat is utoljára több mint két éve volt a mostaninál rosszabb: az emberek több mint kétharmada (68 százalék) érzi úgy, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok (2. ábra).
 
A Fidesz jelenlegi táborát döntő többségében a kitartó hívek adják: a párt mostani támogatóinak 92 százaléka (emlékei szerint) a tavalyi választáson is a Fideszre szavazott. Ennek ellenpéldája a Jobbik: bár támogatottsága jelenleg ugyanazon a szinten áll, mint egy évvel ezelőtt, a tábor összetétele megváltozhatott: a mostani szimpatizánsok közel ötödrésze (18 százaléka) azt állítja, hogy tavaly tavasszal még a Fideszre szavazott, és azóta pártolt át a radikálisokhoz.
 
Bár az elmúlt hónapok időközi választásai alkalmával a Fidesz többször is alulmaradt a mozgósítás terén, összességében a szimpatizánsainak kimagasló aránya, 60 százaléka azt állítja, hogy egy közeljövőben rendezendő választáson „biztosan” elmenne szavazni (a teljes népességben ez az arány 44 százalékos). A mozgósítás sokkal inkább az LMP, illetve az Együtt-Kormányváltók Pártja számára okozhat gondot: ezek támogatóinak csupán 40, illetve 44 százaléka számít „biztos” szavazónak, miközben a Jobbik hagyományosan elkötelezett közönségének most is a Fideszéhez hasonló, 59 százalékos aránya, mondja biztosnak a szavazatát. A Jobbik mutatóinanak dinamikája ezzel együtt nem túl erős: támogatottsága a teljes szavazókorú népességre vetítve az elmúlt egy évben folyamatosan 13 és 15 százalék között ingadozott. Eközben csaknem minden második ember (a válaszadók 48 százaléka) azt állítja, hogy biztosan nem szavazna a Jobbikra, igaz, az elutasítottsága így is csak hajszállal marad el a Fideszé mögött (49 százalék), pedig a kormánypártot elutasítók közül minden tízedik úgy emlékezett, hogy a tavalyi választáson még a Fideszre voksolt.
 
Az utóbbi hetek romló közhangulata több kormánypárti politikus népszerűségét is megtépázta (ld. a táblázatot): bár a listát továbbra is Áder János vezeti, támogatottsága egyetlen hónap alatt 6 százalékpontot esett. A rangsor második helyét (35 százalékkal) Karácsony Gergely vette át, miután a múlt havi „ezüstérmes” Pokorni Zoltán kedveltsége 8 százalékponttal, 38-ról 30 százalékra gyengült.
 
A Fidesz és politikusai népszerűségvesztésében alighanem döntő szerepet játszott a kormányzati pénzek kétes befektetése körül kialakult botrány. A Medián egy másik friss felméréséből egyelőre annyi látszik, hogy a kisbefektetőknek súlyos veszteségeket okozó pénzügyi anomáliákért a lakosság többsége (46 százalék) teljesen vagy nagyobb részben a mostani kormányzatot teszi felelőssé, és a jelentős kommunikációs erőfeszítések ellenére csak 17 százaléknyian kárhoztatják a korábbi, szocialista kormányokat (4. ábra). Igaz, minden harmadik megkérdezett mindkét oldalnak azonos mértékű felelősséget tulajdonít. (A brókerbotrányról készült közvélemény-kutatás részletes elemzése a hvg április 25-ei számában olvasható.)
 
A felmérést 2015. március 27-e és 31-e között készítettük az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.
 
 
Politikusok ismertségének és népszerűségének változása
százalék
ismertség
népszerűség
február
március
változás
február
március
változás
Áder János
97
96
-1
47
41
-6
Karácsony Gergely
67
66
-1
36
35
-1
Orbán Viktor
99
99
0
33
32
-1
Vona Gábor
95
94
-1
32
31
-1
Pokorni Zoltán
91
90
-1
38
30
-8
Tarlós István
90
93
+3
31
29
-2
Vadai Ágnes
67
67
0
25
29
+4
Schiffer András
81
86
+5
29
28
-1
Tóbiás József
66
73
+7
23
28
+5
Kunhalmi Ágnes
72
72
0
28
28
0
Kósa Lajos
90
89
-1
26
27
+1
Navracsics Tibor
91
89
-2
32
27
-5
Varga Mihály
83
83
0
34
27
-7
Fodor Gábor
86
87
+1
24
25
+1
Rogán Antal
95
94
-1
30
24
-6
Lázár János
90
89
-1
26
23
-3
Juhász Péter
58
62
+4
21
23
+2
Bokros Lajos
90
89
-1
23
22
-1
Hende Csaba
75
78
+3
23
22
-1
Gyurcsány Ferenc
99
98
-1
21
20
-1
Kövér László
93
91
-2
27
20
-7
Szijjártó Péter
89
91
+2
24
19
-5
Pintér Sándor
88
91
+3
19
18
-1
Semjén Zsolt
76
79
+3
22
18
-4
Szanyi Tibor
77
77
0
17
18
+1
 
A népszerűséget a kutatók azzal a kérdéssel mérték, hogy a válaszadó „a következő években szívesen látná-e fontos politikai szerepben" az adott politikust. A népszerűség változása Áder János, Kövér László, Navracsics Tibor, Pokorni Zoltán, Rogán Antal, Szíjjártó Péter és Varga Mihály esetében szignifikáns, vagyis nagy valószínűséggel nem a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből származik.
 
 
 
 
 




Ábrák