Nyeregben a magyar
www.median.hu 
2017. június 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. augusztus 28.

Nyeregben a magyar

 Az évtizedes hagyományokra visszatekintő „vidéki tekerés” a számok tekintetében még mindig jócskán veri az újabban divatba jött városi bringázást – derül ki abból a felmérésből, amelyet a HVG számára készítettünk.

 
A magyarok közel fele tekinthető biciklisnek, tehát olyannak, aki nyeregbe szállt az elmúlt egy évben és negyede a felmérést megelőző nyári napon is kerékpározott (1. ábra). Ez a tömeg azonban használatbeli és attitűdbeli különbségektől szabdalt. Van egy négytizednyi (39 százalék) „kemény mag”, akik ha esik, ha fúj szinte mindennap bicikliznek. Ők azonban jellemzően nem az ökotudatos, budapesti, értelmiségi fiatalok közül kerülnek ki, hanem éppen ellenkezőleg: vidéken élnek, 50 felettiek, kevésbé iskolázottak és inkább (54 százalék) közlekedési eszköznek tekintik a kerékpárt. Nem úgy, mint a kerékpárosok egyötödét (21 százalék) kitevő kocabiciklisták, akik csak ideális időjárási viszonyok között ülnek kétkerekűre, akkor is csak a hétvégén: ők többnyire (71 százalék) szórakozásnak tartják a biciklizést. Ilyen „hétvégi biciklisták” nagy arányban fordulnak elő a fővárosiak, a képzettebbek és a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők között (2. ábra). A legtöbb bringás településen belül használja a biciklijét, főleg hétköznapi dolgokra: vásárlásra, esetleg munkába járásra (3. ábra). Ez persze elsősorban a kemény magot jellemzi, a hétvégi biciklisták körében inkább a kirándulás, túrázás dívik.
 
A bringások közel fele (49 százalék) az időjárástól függetlenül kerékpározik, egyötödük (21 százalék) csak csapadékmentes időben, közel egyharmaduk (30 százalék) azonban csak meleg, száraz körülmények között hajlandó tekerni. Mindamellett amikor arról kérdezzük őket, hogy mennyit bicikliznek abban az időszakban, amikor egyáltalán szoktak, a bringások négytizede azt mondja, naponta felül kétkerekű járműjére, további egyötödük pedig hetente többször (4. ábra). A napi bringások az aszfalt veteránjai: ők átlagosan 27 éve szállnak nap, mint nap nyeregbe, szemben a hétvégén vagy még annál is ritkábban biciklizők 17 évével. Ez minden bizonnyal a két típus életkorával van összefüggésben, hiszen a napi biciklizők aránya jóval magasabb az idősebb kerékpározók körében.
 
A kerékpározók aránya egyébként a községekben a legmagasabb: az itt élők több mint fele ült bicajon a felmérést megelőző héten, szemben a budapestiek 13 százalékával (5. ábra). A fővárosiak nagy része (70 százalék) soha nem vagy legfeljebb évekkel ezelőtt járt két keréken. Ők a napi utazásaik 45 százalékát tömegközlekedéssel teszik meg (6. ábra), szemben a vidéki városokban élőkkel (22 százalék) vagy a falvak lakóival (19 százalék). A biciklivel megtett utak aránya viszont vidéken összehasonlíthatatlanul magasabb (21 százalék), mint Budapesten (4 százalék). Életkor tekintetében az 50-59 évesek teszik meg utazásaik legnagyobb részét kerékpárral, az ennél idősebbeknél sokszor a gyaloglás váltja fel a biciklizést (nyilván az erőnlét hiánya és ettől nem függetlenül a kevesebb és közelibb úticél-választás miatt), a legfiatalabbak pedig a tömegközlekedést használják az átlagosnál jóval gyakrabban. A célok viszonylagos közelsége is nyilvánvalóan szerepet játszik a vidékiek gyakoribb és intenzívebb biciklihasználatában: míg egy fővárosi bringás egy átlagos napon közel nyolc (7.7) kilométert teker, a vidéki városiak öt (4.9), a falusiak pedig körülbelül négy (4.3) kilométert tesznek meg egy nap.
 
A háztartások kétharmadában (66 százalék) van, átlagosan két (1.9) bicikli. A biciklizési szokásoknak megfelelően a falusi háztartások jóval nagyobb részében (77 százalék) van legalább egy kerékpár, mint a fővárosiakéban (46 százalék). A két leggyakoribb kerékpártípus a mountainbike (42 százalék) és a hagyományos, egyszerű bicikli, váltó nélkül (41 százalék). Az 50 évesnél idősebb biciklisek háromnegyede az utóbbit használja, a mountainbike viszont a 11-20 évesek körében a legelterjedtebb (7. ábra). Az életkor és az attitűdbeli különbség fejeződik ki abban is, hogy míg vidéken a hagyományos bicikli a legelterjedtebb, addig Budapesten gyakoribb a mountainbike, illetve az olyan speciális kerékpárok, mint az országúti vagy a trekking.
 
Az átlagos bicikli közel 9 éves és 24 ezer forintért vették. De természetesen meglehetős különbség van az egyes biciklik ára között: míg a hagyományos cangákat átlagosan 12 ezer forintért vették annak idején, addig a „speckó” kerékpárok átlagára 31-33 ezer forint volt (8. ábra).
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2008. augusztus 1-je és 5-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák