A korábbinál kevésbé lázas hangulatban is magasan a mérce
www.median.hu 
2017. július 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2000. szeptember 28.

A korábbinál kevésbé lázas hangulatban is magasan a mérce

Úszásban és kajakban várnak a legtöbben aranyat

 
Az Atlanta előtt tapasztaltnál kevésbé lázasan, de komoly várakozással tekint a sportkedvelő közvélemény a sydneyi játékok elé. A június végén és augusztus elején a Népszabadság megbízásából készített Medián felmérések szerint a közvélemény kétségkívüli a sydneyi olimpiát tekinti 2000 legjelentősebb sporteseményének: ezt minden második (48 százalék) megkérdezett így gondolja. Persze, a többiek esetében sem arról van szó, hogy tudnának bármilyen, súlyában az olimpiához fogható versenyről (ilyet csupán 15 százalék említett), hanem arról, hogy két és fél hónappal a játékok kezdete előtt az emberek viszonylag jelentős része nem vette tudomásul: a versenyévad az “ötkarika” jegyében telik. Négy évvel ezelőtt (Népszabadság, 1996. július 20.) lényegesen többen (74 százalék) nevezték meg az atlantai olimpiát, mint a nyár legjelentősebb sporteseményét, és az idei várakozásokat egyébként sem nevezhetjük lázasnak. Ebben szerepet játszik, hogy a sport iránt általában csökkent az érdeklődés: 1996-ban 50 pont volt a százfokú mutató értéke, az idén nyáron 42 pont. Az olimpia iránt ugyan mindkét alkalommal valamelyest jobban érdeklődtek az emberek, mint általában a sport iránt, azonban a különbség nem jelentős, mindössze 4 pont. A megkérdezettek háromnegyedét (76 százalék) azonos mértékben foglalkoztatja a sport és az ötkarikás játékok, 17 százalék figyelmét erősebben magára vonja a négyévenkénti sportünnep, mint a sport hétköznapjai, 7 százaléknak pedig valószínűleg túlságosan nagy falat az olimpia. Az előbbiek érdeklődését az olimpia nyilván mint médiaesemény kelti fel: másoknál többet tévéznek és főleg többet olvasnak; az utóbbiakat viszont feltehetően éppen a rendkívüli „felhajtás” taszítja.
 
Bármennyire közszájon forog is a szólás, hogy az olimpián a részvétel a fontos, a közönség előbb-utóbb latolgatni kezdi az esélyeket, amikor Sydney kerül szóba. Azok közül, akiket legalább egy kicsit érdekel az olimpia, 46 százalék elgondolkodott már a várható aranyak számán. Az olimpia iránti érdeklődés visszafogottsága egyébként ebben a tekintetben is megmutatkozik: Atlanta előtt a válaszadók 52 százalékát foglalkoztatták az esélyek. Amikor a kérdezőbiztosok rákérdeztek arra, hogy ki hány aranyéremre számít, kiderült, hogy már egy-két hónappal a láng fellobbanása előtt szinte mindenkinek volt számszerűsíthető elképzelése. A közönség átlagosan nyolc aranyérmet vár, a relatív többség (24 százalék) tízet. A várakozások valamelyest visszafogottabbak, mint Atlanta előtt voltak: akkor a közvélemény átlagosan kilenc aranyra számított. A várakozások közvetlen összehasonlításban is szerényebbek az atlantai „eredményeknél”: négy éve a szurkolók emlékezete szerint ‑ a valóságos 7-tel szemben ‑ átlagosan közel 9-szer állt a dobogó legmagasabb fokán magyar versenyző.
 
A reményteli sportágak száma is csökkent: négy évvel ezelőtt öt olyan is akadt, amelytől a közönség legalább fele aranyat várt, ezek száma az idén csupán három. A legtöbben most is az úszóktól várnak aranyérmet, ami érthető, hiszen az úszás köztudottan sikersport. Az azonban meglepő, hogy ezúttal is szinte ugyanannyian említették az úszást, mint Atlanta előtt, pedig akkoriban a sportsajtó szerint lényegesen nagyobb eséllyel indultak a magyar versenyzők. A második helyen a kajak-kenu, a harmadikon az öttusa szerepel, és ezektől a sportágaktól is pontosan ugyanannyian számítanak aranyéremre, mint négy évvel ezelőtt. A várakozások tekintetében a vízilabda a negyedik, és ez az egyetlen sportág, amelynek nagyobb esélyt adnak most, mint a legutóbb. A másik végletet a birkózás képviseli: négy évvel ezelőtt ebben a sportágban a közönség 61 százaléka várt aranyérmet, és így a harmadik volt az esélyek tekintetében, az idén csak 24 százalék számít birkózó aranyra, és ez a sportágak között csak a 8-9. helyhez elég. A birkózás mellett a vívás, a torna, a cselgáncs, a lövészet és a súlyemelés is a négy évvel ezelőttinél kevesebb szurkolóban élteti a reményt, hogy magyar versenyzőé lehet a bajnoki cím.
 
A konkrét versenyzők tekintetében két olimpikonra nehezedhet a legnagyobb nyomás: a sportkedvelő közönség 41 százaléka Kovács Ágit, 33 százaléka pedig Kőbán Ritát nevezte meg „fejből” az aranyesélyesek között, majd amikor a kérdezőbiztosok egy névsorral segítették a válaszadást, további 47 és 54 százalék jelölte meg őket. Azt, hogy kettejükön kívül nincs igazi reprezentánsa a magyar csapatnak, jelzi, hogy a két „listavezetőt” ‑ a vízilabda csapat (27 és 39 százalék) és a női kajak négyes (14 és 57 százalék) mellett ‑ Czene Attila (16 és 55 százalék) és Erdei Zsolt (12 és 39 százalék) jelentősen leszakadva követi, más versenyző nevét pedig legfeljebb 5 százalék említette magától.
 
A közvélemény-kutatásokat 2000. június végén és augusztus elején készítette a Medián az ország településszerkezetét tükröző közel 100 településen, egyenként 1200, 18 éves és idősebb állampolgár személyes megkérdezésével. Az úgynevezett véletlen mintavételből eredő kisebb torzulásokat a KSH adatai alapján súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a felnőtt lakosság tényleges összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 3-5 százalék. Az 1996-os felmérést az év júliusában, ugyancsak a Népszabadság megbízásából készült.