Volt már rosszabb
www.median.hu 
2017. augusztus 17. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. július 10.

Volt már rosszabb

A gazdasági közhangulat júniusban

A gazdasági közhangulat továbbra is rendkívül pesszimista, de úgy tűnik túljutott a mélyponton. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett javulás főleg annak volt köszönhető, hogy a háztartások anyagi lehetőségeit tekintve kevésbé borúlátó a lakosság.
 

A májusi megingást nem számítva az év eleje óta jelentősen javult a gazdasági közhangulat. Hosszabb időtávban nézve azt mondhatnánk, hogy a lakosság gazdasági helyzetértékelése túljutott a mélyponton, de a korábbi éveknél jóval alacsonyabb szinten stabilizálódott. A megkérdezettek az ország múltbeli teljesítményével a leginkább kritikusak, de december óta a gazdaság jövőbeli kilátásai tekintetében a legkevésbé borúlátóak: miközben az elmúlt 12 hónapban a lakosság szerint kifejezetten romlott az ország helyzete, a következő 12 hónap tekintetében, ha kicsivel is, de kevésbé pesszimisták.
 
A saját háztartás helyzetének és kilátásainak értékelésében is enyhe bizakodás, vagy legalábbis megnyugvás mérhető: a következő évi várakozások ismét valamivel pozitívabbak, mint az elmúlt év értékelése. Igaz, mind a gazdasági helyzet, mind a háztartás kilátásai esetében az emelkedés főként abból adódik, hogy a többség a korábbi pesszimizmus után ma már stagnálást, vagy csak kismértékű romlást valószínűsít – az ország gazdasági helyzetében 12, a  saját háztartás tekintetében pedig mindössze 9 százalék számít a következő 12 hónapban javulásra. (1. ábra)
 
A gazdasági helyzet értékelését legerősebben egy általános bizalmatlansági szint befolyásolja, a gazdasági helyzet megítélésében ugyanakkor az egyes társadalmi-demográfiai csoportok között esetenként jelentős különbségek vannak. Ezek a különbségek április óta erősödtek, de továbbra is a pártpreferencia, a foglalkozás és a háztartásban egy főre jutó jövedelem a leginkább meghatározó. A legerősebb pesszimizmus a társadalom alsóbb rétegeire, a fizikai munkásokra és inaktívakra, pártpreferencia szerint pedig a Fidesz szavazóira jellemző. A vezető foglalkozásúak, értelmiségiek ugyanakkor a jelek szerint egyre kevésbé bizalmatlanok a reformokkal kapcsolatban: körükben (a tavaszi megingást követően - lásd: Mérséklődő pesszimizmus, stagnáló infláció) április óta határozottan javult a gazdasági helyzet értékelése. (2-3. ábra)
 
Az inflációs várakozások az év eleje óta áprilisban voltak a legalacsonyabbak, az erre vonatkozó becslések az utóbbi két hónapban 19-20 százalék között alakultak. A megszorító intézkedések bejelentését követően a lakosság az áremelkedés mértékének a növekedését valószínűsítette, de március óta inkább stagnálásra számít. A munkanélküliségre vonatkozó kilátások ugyanakkor márciustól májusig érezhetően javultak, de június elejére ismét romlottak: a munkanélküliség jelenlegi mértékét a megkérdezettek átlagosan 24 százalékra becsülték, és a következő 12 hónapra 28 százalékos arányt valószínűsítettek – ez pedig szinte megegyezik a márciusban mért értékekkel. (4. ábra)
 
A gazdasági helyzet negatív megítélése és a megszorító intézkedések ugyanakkor, ha lassan is, de már éreztetik hatásukat a költekezési tervekben is: bár a választásokat követően a vásárlási kedv hanyatlása csak átmeneti sokknak bizonyult, a karácsonyi dömping óta fokozatosan csökken a tartós fogyasztási cikk vásárlását tervező háztartások aránya. (5. ábra)
 




Ábrák