Továbbra is a szárnyashús a kedvenc
www.median.hu 
2017. október 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. február 08.

Továbbra is a szárnyashús a kedvenc

 

A népesség több mint nyolctizede (86 százalék) híve a szárnyashúsnak, tehát ez az első számú kedvence vagy a második legkedveltebb húsétele. 2005 óta nem változott a szárnyashús kedvelőinek aránya – mutatta ki  egy januári felmérésünk, amelyet a Baromfi Termék Tanács készíttetett az Agrármarketing Centrum támogatásával.
 

A magyar lakosság körében a baromfihús a legkedveltebb a húsok közül, a népesség majdnem felének a csirke és a tyúk a kedvence, további háromtizednek pedig a második legkedvesebb húsétele. Ettõl valamivel lemaradva, de még így is a többség (61 százalék) számára a preferencia-sorrend elején foglal helyet a sertéshús. Minden ötödik válaszadó kedveli nagy mértékben a pulyka húsát, és minden hetediknek a kedvencei közé tartozik a hal, valamint a marhahús. A birka, továbbá a szárnyasok közül a kacsa és a liba húsa nem számít a magyar népesség kedvencei közé, ha húsfogyasztásról van szó (1. ábra). A hetente többször baromfihúst fogyasztók aránya 41 százalék, és ugyanennyien vannak, akik ennél ritkábban ugyan, de azért heti rendszerességgel esznek baromfit (2. ábra).
 
Baromfihús vásárlásakor a legfontosabb szempont a minõség. Ezt követi a biztonság. Az ár, illetve a magyar eredet csak e két szempont után következnek, és fontosságuk közel azonos mértékű (3. ábra). A magyar eredetet bizonyító baromfi védjegyet a megkérdezettek héttizede (69 százalék) ismerte fel. A teljes felnőtt népesség egyharmada (34 százalék) nemcsak ismeri, de vásárláskor – állítása szerint - ügyel is arra, hogy az általa vásárolt baromfihúson rajta legyen a védjegy.
 
A közelmúltban olyan élelmiszerbiztonsági visszaélésekre derült fény, mint a lejárt szavatosságú élelmiszerek újradátumozása, engedély nélküli forgalmazása, vagy ismeretlen eredetű termék árusítása. Az élelmiszerbiztonság javítását eredményezheti a gyakoribb hatósági ellenőrzés, de az is, ha a fogyasztók tudatosabban vásárolnak, hogy csak biztonságos és minőségi termékeket lehessen nekik eladni. E két lehetőség közül a válaszadók háromnegyede az elsőt véli a fő járható útnak, tehát a hatósági ellenőrzések gyakoribbá tételével látnák inkább javíthatónak a jelenleg fennálló állapotokat (4. ábra).
 
A madárinfluenzáról a lakosság kétharmada úgy gondolja, hogy magyarországi felbukkanása alatt túlzott pánikkeltés folyt, és csak minden harmadik válaszadó véli úgy, hogy reális fenyegetés volt a betegség elterjedésének a veszélye (5. ábra).
 
A közvélemény-kutatást 2007. január 5-e és 9-e között készítette a Medián az ország településszerkezetét tükröző közel 100 településen, 1200 18 éves és idősebb állampolgár személyes megkérdezésével. Az úgynevezett véletlen mintavételből eredő kisebb torzulásokat a KSH adatai alapján súlyozással korrigáltuk, így a minta jól tükrözi a felnőtt lakosság tényleges összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 3-5 százalék.




Ábrák