Új adószabályok: kevesen jártak jól
www.median.hu 
2017. április 25. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2011. február 28.

Új adószabályok: kevesen jártak jól

Medián-felmérés a februári bérfizetés után

A lakosság csaknem háromnegyede egy progresszív adórendszert tartana igazságosabbnak, és a többség szerint az új adószabályok inkább csak tovább növelik a szegények és gazdagok közötti különbségeket. Az adóváltozásokkal az szja-fizetők kevesebb mint ötöde járt jól, és a csalódottság hatással lehetett a kormánypárt támogatottságára is – derül ki a Népszabadság megbízására február 11-e és 15-e között készített 1200 fős országos reprezentatív felmérésünkből.

Az adózás kapcsán kifejezett vélemények megoszlása több kérdésben is nagymértékben hasonlít annak a felmérésnek az eredményeire, amit a Medián pontosan tíz évvel ezelőtt, 2001 februárjában végzett. Jelenleg is a válaszadók valamivel több mint fele (52 százalék) gondolja úgy, hogy az államnak inkább azokat kellene anyagilag segíteni, akik szegényebb körülmények között élnek, míg 42 százalék szerint inkább azokat kell támogatni, akik ezt a munkájukkal és a magatartásukkal kiérdemelték. A megkérdezettek 61 százaléka szerint az államnak akár adóemelés árán is többet kellene költenie egészségügyre és szociális kiadásokra, bár 24-ről 31 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint akkor is csökkenteni kellene az adókat, ha emiatt kevesebb jutna szociális területre. Ebben a kérdésben egyébként különös színfolt az MSZP akkori és jelenlegi szavazótáborában mért eltérés: körükben a szociális kiadások növelését szorgalmazók aránya 67-ről 50 százalékra csökkent, míg az adócsökkentést hangsúlyozók aránya 21-ről 43 százalékra nőtt.
 
Ugyanakkor tíz év alatt több kérdésben is lényeges változás következett be a közvéleményben, ami abból is adódhatott, hogy az emberek a mostani válaszaikban a közelmúltban bevezetett új adószabályokra is reflektálhattak. Komoly változás mutatkozik ugyanis abban a kérdésben, hogy a gazdagabbak a jövedelmük nagyobb hányadát fizessék-e be adóként, mint a szegényebbek, vagy mindenki a jövedelme arányában adózzon: a tíz évvel ezelőtti 54-ről 73 százalékra nőtt a progresszív adózás híveinek aránya, miközben az egykulcsos adót igazságosabbnak tartóké 44-ről 25 százalékra csökkent. Ráadásul ez a nagymértékű változás a Fidesz és az MSZP támogatói körében egyaránt végbement, és jelenleg nincs is jelentős eltérés a két szavazótábor véleménymegoszlása között (még a fideszesek 69 százaléka is a progresszív adózást érzi igazságosabbnak) (1. ábra).
 
Feltűnő az is, hogy amikor a Medián arról kérdezte az embereket, hogy az államnak elsősorban mely csoportok helyzetén kellene javítania, most (a tíz évvel ezelőtti 37-tel szemben) összesen 56 százaléknyian említették a kisjövedelműeket, ráadásul minden negyedik válaszadó az első helyen. Ugyancsak másfélszeresére (45 százalékra) nőtt a gyermeküket egyedül nevelő szülők említési aránya is. Ezzel szemben az ezredforduló táján kiemelten kezelt fiatal házasok csoportját, valamint a nyugdíjasokat most 12, illetve 10 százalékkal kevesebben említették (2. ábra).
 
Bár az emberek általában inkább tájékozatlanok az adóügyekben, a személyi jövedelemadó rendszerének közelmúltban történt átalakítása kapcsán a megkérdezettek döntő többsége spontán módon meg tudott említeni legalább egy-két változást (mindössze 9 százalékuk nem tudott egyet sem). A legtöbb válaszadó (61 százalék) az egykulcsos szja bevezetését említette, de a gyermekek után járó adókedvezményekről is viszonylag sokan hallottak (41 százalék). Az adójóváírás változását, valamint a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását viszont csak alig minden tizedik válaszadó tudta megemlíteni (3. ábra).
 
A közelmúltban bevezetett adószabályok fogadtatása azonban nem igazán tűnik kedvezőnek. Az új adórendszer mellett gyakran hangoztatott érv, hogy az hatékonyabb és gyermekvállalásra ösztönözhet, a lakosságnak azonban alig negyede osztja ezt a véleményt: a válaszadók 24 százaléka (igaz, ezen belül az szja-köteles jövedelemmel rendelkezők 28, a diplomások 32 százaléka) látja így. Ezzel szemben a válaszadók közel kétharmada (65 százalék), sőt, még a kormánypárti szavazók közül is csaknem minden második úgy gondolja, hogy az új rendszer inkább csak tovább növeli a különbséget a szegények és gazdagok között (4. ábra).
 
Miután a felmérést megelőző legutóbbi fizetéseket már az új adószabályok szerint számolták, egyértelművé vált, hogy a változásokkal a korábbi kijelentések ellenére a legtöbben nem jártak jól. Az szja-fizető válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy nem vagy alig változott a nettó fizetése, 29 százalékuké pedig egyenesen csökkent, és csak 18 százalékuk tapasztalt növekedést. Kétségtelen, hogy egy ilyen változás mértékének megítélése nagyon szubjektív dolog, mindenesetre a válaszadók alig 2 százaléka mondta azt, hogy az előző hónaphoz képest jelentős nettó jövedelem-emelkedést érzékelt. (Az adatfelvétel még azt megelőzően történt, hogy a kormány akciócsoportot állított fel a bérek ellenőrzésére, és szankciókat helyezett kilátásba.) Ezek az arányok egyébként akkor is alig változnak, ha a számítás során nem vesszük figyelembe azokat, akik az elmúlt egy-két hónapban új munkahelyre vagy beosztásba kerültek.
 
A jövedelmek változásához a személyi jövedelemadó mellett több más módosítás (például a pótlékszámítás változása) is hozzájárulhatott, és talán ennek tulajdonítható, hogy még a közszférában is sokan számoltak be a kompenzáció ellenére bekövetkezett jövedelem-kiesésről (25 százalék). A közszférában dolgozók mégis valamivel nagyobb arányban jöttek ki kedvezően a változásokból (bő negyedüknek nőtt a fizetése), a magánszférában dolgozóknak ugyanis csak 15 százaléka vett észre jövedelem-emelkedést, 30 százalékuk viszont idén a tavalyinál kevesebbet keres. Ami pedig az iskolai végzettséget illeti, az érettségivel nem rendelkező munkavállalóknak kellett a legnagyobb arányban jövedelem-kiesést elszenvedni, és alig egytizedüknek nőtt a fizetése, miközben a „nyertesek” aránya az érettségizettek körében kétszer, a diplomások körében pedig háromszor ekkora.
 
Bár az szja-fizetők többségének nincs 18 éven aluli gyermeke, az új személyi jövedelemadózás egyik célja az volt, hogy a gyermeket nevelő adózókat kedvezőbb helyzetbe hozza. A felmérési eredmények azonban ezen a téren nem mutatnak egyértelmű sikert: a gyermeket nevelők alig több mint negyedének nőtt legalább egy kicsivel a jövedelme, igaz, még így is nagyobb arányban jártak jól a változásokkal, mint azok, akiknek nincs, vagy már felnőtt a gyermekük. Figyelemreméltó, hogy azoknak a válaszadóknak, akik jelentős jövedelem-növekedést tapasztaltak, döntő többségben nincs (18 évesnél fiatalabb) gyermeke (5. ábra).
 
Márpedig a jövedelem változása a korábban nagyarányú adócsökkentéssel kampányoló kormánypárt támogatottságát is befolyásolhatta: nem lehet véletlen, hogy a jövedelem-csökkenést elszenvedők körében a Fidesz-szavazók aránya csak 26 százalék, szemben az szja-fizetők összességében mért 41, illetve a teljes szavazókorú népességben mért 38 százalékkal. Az adóváltozással pórul járt csoporton belül az MSZP támogatottsága kétszer akkora (16 százalék), mint azok körében, akiknek nőtt vagy legalábbis nem változott a jövedelme, de a kedvezőtlenül érintettek legnagyobb része (42 százaléka) jelenleg egyik pártot sem támogatja.
 
A felmérést 2011. február 11-e és 15-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-6 százalék.




Ábrák