Szeretlek is, meg nem is
www.median.hu 
2017. október 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. június 19.

Szeretlek is, meg nem is

Felmérés a repülési szokásokról

A magyarok leginkább üdülni menve ülnek repülőre. Azt szeretik benne a legjobban, hogy az utazás így sokkal gyorsabb, a legkevésbé pedig azt, hogy rengeteg várakozással jár – derült ki a HVG számára készített felmérésünkből.

  
A magyarokra általában sokkal kevésbé jellemző a mobilitás, mint például az amerikaiakra vagy akár a közép- és kelet-európaiak többségére – állítja több felmérés és számos szakértő. A repülés nem az egyetlen mutatója ugyan a mobilitásnak, de az Európai Unió harminc legnagyobb utasforgalmú reptere közé csak egy, a prágai került be az új tagországok közül, a budapesti pedig 12 hellyel van lemaradva mögötte.
 
A Medián májusi, országosan reprezentatív felmérése szerint a felnőtt népesség háromnegyede még sosem utazott repülővel. Jelentős különbségek vannak a légiutas-múltúak, illetve a nem repülők életkora, iskolázottsága, lakóhelye és jövedelmi helyzete szerint. A legnagyobb eltérést a végzettség okozza, ami érthető, hiszen a diplomások általában jobban keresnek, és az is valószínűbb, hogy munkájukkal kapcsolatban külföldre utaznak. Három diplomásból kettő ült már repülőgépen, míg azoknál, akik legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt fejeztek be, csupán húszból egy.
 
A Medián készített egy másik, kimondottan légi utasokat célzó felmérést is a Ferihegyi repülőtéren, ötszáz, véletlenszerűen kiválasztott utas megkérdezésével. Ebből az derült ki, hogy a többség valóban képzettebb az átlagnál: az aznapi utazóközönség fele diplomás, további 43 százaléka pedig érettségizett, és csak minden huszadik volt szakmunkás végzettségű. Az utazók többsége fiatal vagy középkorú, és általában kedvező a jövedelmi helyzetük is: minden második utas 38 éven aluli volt, és legalább 125 ezer forintra becsülte háztartása egy főre jutó havi jövedelmét. A válaszadók a felmérés idején átlagosan a huszadik repülőútjukra készültek (ha az oda-vissza utat egynek számoljuk), és az elmúlt öt évben is általában sokszor, átlagosan 12-szer repültek. A viszonylag magas átlagot az magyarázza, hogy van egy kisebb kör, amelynek tagjai a többieknél sokkal gyakrabban és sokkal többet utaznak a levegőben; a Ferihegyen megkérdezettek fele viszont még csak legfeljebb tízszer repült életében.
 
A legtöbb ember nyaralni vagy üdülni indulva száll repülőre, a megkérdezettek háromnegyede legalábbis erről számolt be. Ugyanakkor éppen a fapadosokat indító és fogadó Ferihegy 1-es terminál utasai közül mondták többen, hogy a munkájukkal kapcsolatban kelnek útra (az összes utas majdnem fele említette egyébként ezt az indítékot). Tízből négyen szoktak külföldön élő baráthoz, családtaghoz utazni repülővel. A nyaralók többsége nem szokott külön vesződni a légitársaság, a repülőtér és a repülőjegy kiválasztásával: tízből hatan utazási irodán keresztül teljes utazási csomagot szoktak venni.
A repülővel utazó magyarok leginkább a kellemes éghajlatú európai országokba szeretnek menni. Hogy a repülés ma már egyre kevésbé a jövedelemtől függ, az abból is látszik, hogy a két leggyakoribb repülős úti célt, a földközi-tengeri országokat és Nyugat-Európát ugyanolyan arányban vették már célba a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb jövedelmi helyzetű utasok. A messzebb lévő és ezért drágább tengerentúli, például az ezen belül leggyakoribb észak-amerikai utazásnál azonban már jelentős különbség adódott az eltérő jövedelmi helyzetű csoportok között. A most megkérdezettek a legtöbbször Németországban, Angliában és Görögországban jártak.
 
A legtöbben, tízből heten inkább az ablak mellé szeretnek ülni, a relatív többség (47 százalék) a gép közepét részesíti előnyben az elejével és a végével szemben. A legtöbb embert az zavarja a gépen, ha a mellette ülő terpeszkedik (1. ábra). A többség jó élményekkel szokott hazatérni a repülőútjairól: csak minden harmadik számolt be arról, hogy történt már vele valamilyen kellemetlenség. A leggyakoribb bosszúság az volt, hogy elveszett a csomag, késett a repülő vagy sokat kellett sorban állni és feleslegesen várakozni.
Viszonylag sokan, tízből négyen arról számoltak be, hogy általában rossz érzésük van, amikor repülőre kell szállniuk (2. ábra), annak ellenére, hogy a többség eddig sem szerzett semmilyen rossz tapasztalatot, és ezután sem tart semmilyen veszélytől a repüléssel kapcsolatban. Kevesen tartották valószínűnek, hogy elvész a csomagjuk (a százfokú skálán 33 pont), attól pedig nagyon kevesen féltek, hogy a repülőt eltérítik (11 pont) vagy terroristák robbantják fel (10 pont) (3. ábra).
 
A legtöbben azért szeretnek repülni, mert így sokkal gyorsabb az utazás. Ezt kétharmadnyian tartották a legfontosabb előnynek, és e szempont csak a megkérdezettek 15 százalékánál nem került dobogós helyre (4. ábra). A legtöbb utas arra panaszkodott, hogy az utazás maga gyors ugyan, de túl sok várakozással jár (ezt tízből hatan sorolták a három legbosszantóbb dolog közé). A legkevésbé az zavarja a magyar utasokat, hogy nagyon sok káros anyagot bocsát ki a repülő, hogy kevesebbet lehet nézelődni, mint a vonatból vagy buszból, illetve hogy veszélyes dolog repülni (5. ábra).
 
A reptéri árak magasabb színvonalát kivéve a magyar utasok számára sokkal kevesebb zavaró körülmény van a Ferihegyi repülőtéren, mint amennyiről úgy gondolják, hogy az gondot okozhat egy hazánkba érkező külföldi számára. A Budapesten szokásosnál magasabb éttermi vagy kávézóbeli árak (37 százalék szerint ez a külföldieket is zavarhatja) mellett azért gondolják a válaszadók, hogy Ferihegy kellemetlen benyomást kelthet az országról, mert bonyolultnak és drágának tartják azt, ahogy a reptérről be lehet menni a városba (30 százalék) (6. ábra).
 
A repülővel utazó magyarok többségének egyébként nincs kedvenc reptere (68 százalék) vagy légitársasága (64 százalék), sem olyan repteret vagy légitársaságot nem mondtak (81-81 százalék), amellyel kapcsolatban rossz tapasztalatuk volt. Akiknek mégis volt valamilyen meghatározó élményük, azok a pozitívak között legnagyobb számban a ferihegyi, a londoni és a frankfurti légikikötőket említették, a légitársaságok közül pedig a Malévot. A legrosszabbak között a legtöbben megint csak Ferihegyet, valamint a párizsi reptereket mondták, a társaságok közül pedig szintén a Malévot, valamint a Wizz Airt.
 
 
A felmérés két vizsgálat adatait tartalmazza. Az elsőt a Medián-Omnibusz keretében 2008. május 9-e és 13-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2–5 százalék.
A második felmérés június 3-a és 4-e között a három ferihegyi terminálban 500 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt utas megkérdezésével készült. Itt a közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±4–8 százalék.




Ábrák